Sajóhídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sajóhídvég
Sajóhídvégi utcakép.jpg
Sajóhídvég címere
Sajóhídvég címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Takács Győző (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3576
Körzethívószám (+36)49
Népesség
Teljes népesség 1109 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajóhídvég (Magyarország)
Sajóhídvég
Sajóhídvég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 20° 57′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 20° 57′ 02″
Sajóhídvég (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajóhídvég
Sajóhídvég
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajóhídvég weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóhídvég témájú médiaállományokat.

Sajóhídvég község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Három történelmi vármegye (Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén) találkozásánál, a Hernád bal partján, nem messze annak torkolata előtt található.

Története[szerkesztés]

Sajóhídvég (Hídvég) Sajó menti település már az Árpád-korban is lakott hely volt. 1261-ben már az egri püspökség birtoka volt, nevét ekkor Hydueghe formában írták. 1341-ben a gróf Cseszneky család tulajdonába került. 1598-ban Mosdósy Péter özvegyének birtoka volt és a török hódoltsághoz tartozott. 1635-ben a Rákócziak ónodi várához tartozott, azonban a törökök ismét elfoglalták.

1666-ban Thököly Miklós is részbirtokosa volt. 1732-ben a Szirmay, Csekényi és a Török család volt Hídvég földesura; majd az Aspremont és az Almásy családé, utána pedig a gróf Erdődyeké lett. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a községben.

A 20. század elején gróf Erdődy Gyula birtoka volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Megyer[szerkesztés]

Hídvég körül feküdt egykor Megyer falu is, mely már a 14. században szerepelt az oklevelekben, Meger néven. 1400-ban az Isépiek, 1415-ben a Czudar, 1623-ban a Monoky család birtoka volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1810-ben épült.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]