Hejce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hejce
Hejce village.jpg
Hejce címere
Hejce címere
Hejce zászlaja
Hejce zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Lévai István (független)[1]
Irányítószám 3892
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség232 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,52 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejce (Magyarország)
Hejce
Hejce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″
Hejce (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejce
Hejce
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hejce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejce témájú médiaállományokat.

Hejce község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a Zemplén nyugati lábánál. A környező települések közül Vilmány 4, Göncruszka 7 kilométerre fekszik, a legközelebbi város Gönc, amelytől a távolsága 12 kilométer.

Történelem[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

Újkor[szerkesztés]

1774-ben Eszterházy Károly gróf, egri püspök Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a faluban a copf stílusú Hejcei püspöki kastélyt. 1804-ig az egri, majd a kassai püspök használta. 1845-ben felújították, 1888-ban Bubics Zsigmond kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. 1945-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye Magyarországon maradt részének központjaként szolgált,[4] 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a Római Katolikus Szeretetszolgálat kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el.[5][4] 1953-ban ide internálták Pétery József váci, majd 1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt.[4]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

1991-ben megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor. 2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét Szívek Erdeje Egyesület.

A kastély továbbra is egyházi szeretetotthonként üzemelt, 1996-ban lifttel bővítették.[4] 2016-ra azonban állapota annyira leromlott, hogy az intézményt be kellett zárni.[6]

A légiszerencsétlenség emlékhelye

2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közelben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélője volt. Egy év múlva a zempléni falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért. Emiatt is, 2010-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település akkori polgármestere, Rohály Géza volt. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lévai Csaba (független)[7]
  • 1994–1998: Lévai Csaba (független)[8]
  • 1998–2002: Lévai Csaba (független)[9]
  • 2002–2005: Lévai Csaba (független)[10]
  • 2005–2006: Rohály Géza (független)[11]
  • 2006–2010: Rohály Géza (független)[12]
  • 2010–2014: Rohály Géza (független)[13]
  • 2014–2019: Lévai István (független)[14]
  • 2019-től: Lévai István (független)[1]

A településen 2005. június 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,4% ukránnak mondta magát (2,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 28,3%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,9% nem válaszolt).[17]

Turizmus[szerkesztés]

Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak barokk kőhídjai.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1948-ban Madarász István kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.

A „Hejcéért cím” elnevezésű emléklapot és plakettet – amely egyben díszpolgárságot is jelent – azok a személyek kapják évente az augusztusi falunap alkalmából, akik a legtöbbet tettek a helységért, annak népszerűsítéséért.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c d Hornyák Máté János: Menedékhely a viharokban - a hejcei püspöki kastély (magyar nyelven). Építészfórum, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  5. Petróleumlámpás szeminárium, élt másfél évet, Magyar Kurír, 2012. július 9.
  6. Bezárt a hejcei kastély, az idősek kiköltöztek (magyar nyelven). Észak-Magyarország, 2016. április 1. [2017. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  7. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. a b Hejce települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 26. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  12. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  14. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  16. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  17. Hejce Helységnévtár
  18. Felvidék ma: Hejce 1000 éve (2009. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés]