Hejce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hejce
Hejce village.jpg
Hejce címere
Hejce címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Lévai István
Irányítószám 3892
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 232 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,52 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejce (Magyarország)
Hejce
Hejce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″
Hejce (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejce
Hejce
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hejce weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejce témájú médiaállományokat.

Hejce község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában. Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a Zemplén nyugati lábánál.

Történelem[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

Újkor[szerkesztés]

1774-ben Eszterházy Károly gróf, egri püspök Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a faluban a copf stílusú Hejcei püspöki kastélyt. 1804-ig az egri, majd a kassai püspök használta. 1845-ben felújították, 1888-ban Bubics Zsigmond kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. 1945-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye Magyarországon maradt részének központjaként szolgált,[3] 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a Római Katolikus Szeretetszolgálat kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el.[4][3] 1953-ban ide internálták Pétery József váci, majd 1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt.[3]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

1991-ben megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor. 2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét Szívek Erdeje Egyesület.

A kastély továbbra is egyházi szeretetotthonként üzemelt, 1996-ban lifttel bővítették.[3] 2016-ra azonban állapota annyira leromlott, hogy az intézményt be kellett zárni.[5]

A légiszerencsétlenség emlékhelye

2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közelben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélője volt. Egy év múlva a zempléni falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért. Emiatt is, 2010-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település akkori polgármestere, Rohály Géza volt. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[6]

Turizmus[szerkesztés]

Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak barokk kőhídjai.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1948-ban Madarász István kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.

A „Hejcéért cím” elnevezésű emléklapot és plakettet – amely egyben díszpolgárságot is jelent – azok a személyek kapják évente az augusztusi falunap alkalmából, akik a legtöbbet tettek a helységért, annak népszerűsítéséért.[7]

Környező települések[szerkesztés]

Göncruszka (7 km), Vilmány (4 km), a legközelebbi város: Gönc (12 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  3. a b c d Hornyák Máté János: Menedékhely a viharokban - a hejcei püspöki kastély (magyar nyelven). Építészfórum, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  4. Petróleumlámpás szeminárium, élt másfél évet, Magyar Kurír, 2012. július 9.
  5. Bezárt a hejcei kastély, az idősek kiköltöztek (magyar nyelven). Észak-Magyarország, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  6. A nemzetiségi népesség száma 2001
  7. Felvidék ma: Hejce 1000 éve (2009. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés]