Teresztenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teresztenye
Teresztenye címere
Teresztenye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Brogli Attila[1]
Irányítószám 3757
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 39 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 4,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Teresztenye (Magyarország)
Teresztenye
Teresztenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 36′ 17″
Teresztenye (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Teresztenye
Teresztenye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Teresztenye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teresztenye témájú médiaállományokat.

Teresztenye község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Zsáktelepülés.

Fekvés[szerkesztés]

Teresztenye az egykori Torna vármegye területén, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Putnoki-(Borsodi-)dombság és az Aggteleki-hegység találkozásánál.

Közúton Edelény felől, a 27-es főúton közelíthető meg: Szendrőládot, Szendrőt és Szalonnát elhagyva, még Perkupa előtt balra, Égerszög felé kell letérni a főútról. A 14 km hosszú bekötőúton haladva, Szőlősardót elhagyva érkezhetünk Teresztenyére. Egy másik irányból, Rudabánya felől is megközelíthető, Felsőtelekesen át, ill. Aggtelek felől Trizs, Imola, Kánó irányából.

Vonattal a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalról Perkupa megállóhelyen kell leszállni, ahonnan Volán járattal lehet eljutni Teresztenyére.

A falu az Aggteleki-karsztvidékhez tartozó Galya-fennsík lábánál fekszik a hegylábfelszínen kialakult mélyedésben. Itt tör felszínre a Teresztenyei-forrásbarlangból (Kinizsi-barlang) egy állandó vízhozamú forrás. Már az 1950-es évektől ismeretes, hogy a csak mintegy 80 méteren át járható – zárva tartott – barlangfolyosó mögött Magyarország egyik nagy, máig felfedezetlen, legalább 7 km járathosszúságú barlangrendszere húzódik meg. Ezt a tényt a környék víznyelőinek megfestésével tárták fel a barlangkutatók, azonban az agyagos, málló mészkőben kialakult vízfolyás olyan vertikális szakadékokon – szifonokon – át folyik, amelyek lehetetlenné tették a barlang feltárását. Mindenesetre, a patak állandó vízhozama, nevezetesen, hogy a legnagyobb záporok után sem nő meg a vízmennyisége, és a legnagyobb aszály idején sem csökken, arra enged következtetni, hogy a hegy alatt óriási karsztvíztározó barlang húzódik, amelynek csak a legalsó részén van egy szűk járat a forráspatak számára. A hegy mélyéből kifolyó víz mindig hűti a teresztenyei mélyedést, ahol hőmérsékleti inverzió – hideg légtó – alakul ki rendszeresen. A teresztenyei mélyedés bejáratánál a patak medre évszázadok óta szétterül és nádasnak ad helyet. Erről nyerte a nevét is a falu.

Története[szerkesztés]

Teresztenyét okiratban először 1272-ben említik Trestene néven. Az elnevezés szláv eredetű, a trestené szó nádast jelent. Árpád-kori temploma műemléki jellegű, a falu fölé magasodik a hegyoldalon. A fakazettás mennyezetű református templom mai formáját 1743-ban nyerte el.

A falu lakossága a feljegyzések szerint 1870-ben még 273 fő volt, azóta minden egyes népszámláláskor folyamatosan csökken a lakosságszám, 2000-ben már csak 38 volt, manapság (2006) pedig csak 29 fő. A 19. században és a 20. század elején a falu még virágzó mezőgazdasági település volt: több száz állatot, szarvasmarhát, lovat és sertést tartottak. A kedvezőtlen agyagos, lejtős talajt intenzíven, nehéz munkával művelték. A falut szilváskertek övezték.

A második világháború után a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés munkaerőt szabadított fel: a férfiak zöme az Edelény környéki szénbányákban, ill. a rudabányai vasérc-kitermelésnél talált munkát, később a kazincbarcikai (berentei) vegyiműveknél. A háztáji gazdálkodás fokozatosan megszűnt, a fiatalok sorra elvándoroltak a faluból: Kazincbarcikára, Miskolcra. A környék szénbányáit a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták. A faluban maradt idős népesség nem bírta a hegyoldalakban elhelyezkedő kertek, gyümölcsösök művelését, a híres szilváskertek és szőlők nagy része elvadult. A mezőgazdasági privatizáció folytán a környező szántók művelése is esetlegessé vált. Teresztenye, mint a Galyaság többi kis települése (Tornakápolna, Varbóc, Égerszög) kezdett elnéptelenedni. Az Aggteleki Nemzeti Park határa a kis falu pereméig húzódik. Az eldugott hely (zsákfalu, amely a főközlekedési útvonalaktól messze esik), a háborítatlanság, amelyet a Nemzeti Park természetvédelme is erősít, a gyönyörű természeti környezet, a falu belső nyugalma (a környező észak-borsodi és abaúji falvaktól eltérő tökéletes közbiztonsága), az ott élő időskorú népesség állattartása, a közeli turisztikai látnivalók (Aggtelek, Jósvafő, a Bükk-vidék, a szlovákiai Szádelő-völgy, Kassa, Rozsnyó, Krasznahorka vára, Betlér, Dobsina és a Hernád-áttörés), együttesen hozzájárult ahhoz, hogy Teresztenye a vidék kiemelkedő falusi turizmus központjává válhatott. Ez a tény segít megőrizni és fenntartani ezt a kis falut eredeti szépségében.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 29 lakosa magyar nemzetiségű.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés]