Sajólád

	Sajólád
	Egykori pálos templom
; Sajólád címere	; Sajólád zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3572
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	2811 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	219,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sajólád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
	Sajólád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Sajólád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó bal partján fekszik. A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzettséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)^[3]

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.^[4]

Bővebben: Pálos monostor (Sajólád)

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.^[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ifj. Varga István (független)^[6]
1994–1998: Varga István (független)^[7]
1998–2002: Varga István (független)^[8]
2002–2006: Veres János (független)^[9]
2006–2010: Veres János (független)^[10]
2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[11]
2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[12]
2019-től: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nepomuki Szent János-szobor
Római katolikus templom
Háromszög alapú temetőkápolna
Erdődy-vadászkastély

Műemlék temetőkápolna
A lepusztult Erdődy-vadászkastély

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. évf. (2003) 165–226. o. ISSN 0544-4225
↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként^{[halott link]}
↑ Népszámlálási adatok - 2011
↑ Sajólád Helységnévtár