Sajólád

	Sajólád
	Erdődy-vadászkastély
	; Sajólád címere
	; Sajólád címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Pozbai Zoltán (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	3572
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	2811 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	219,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sajólád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
	Sajólád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Sajólád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó bal partján fekszik. A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik. A 10 percenként induló buszjáratokkal könnyen és gyorsan eljutnak a két városba, illetve a környező településekre.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, története első sorban egészen a Tekes nemzettséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)

/Forrás: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története ^[3]/

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.^[4]

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.^[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.