Sajólád

	Sajólád
	Egykori pálos templom
; Sajólád címere	; Sajólád zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3572
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	2811 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	219,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sajólád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
	Sajólád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Sajólád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Sajóládról szól. Hasonló címmel lásd még: Lád (egyértelműsítő lap).

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban alig 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától, a megyeszékhely Miskolctól, és a távolság közúton sem sokkal nagyobb ennél. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó mentén helyezkedik el; teljes lakott területe és közigazgatási határának nagy része a bal parti oldalon, de egy viszonylag nagy (több mint 5 négyzetkilométernyi) területével átnyúlik a folyó túlsó partjára is.

A közvetlenül határos települések: észak felől Alsózsolca, északkelet felől Hernádnémeti, kelet felől Bőcs, délkelet felől Berzék, dél felől Ónod, délnyugat felől Nyékládháza és Mályi, nyugat felől pedig Sajópetri.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Ónod és Alsózsolca felől a 3606-os, Bőcs felől pedig a 3609-es úton. Határszélét érinti még a 3603-as út, sőt, az M30-as autópálya is áthalad a nyugati külterületei között, de a sztrádának ott nincs csomópontja, a legközelebbi le- és felhajtó Sajópetrinél van.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzetséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)^[3]

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.^[4]

Bővebben: Pálos monostor (Sajólád)

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.^[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ifj. Varga István (független)^[6]
1994–1998: Varga István (független)^[7]
1998–2002: Varga István (független)^[8]
2002–2006: Veres János (független)^[9]
2006–2010: Veres János (független)^[10]
2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[11]
2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[12]
2019-től: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nepomuki Szent János-szobor
Római katolikus templom
Háromszög alapú temetőkápolna
Erdődy-vadászkastély

Műemlék temetőkápolna
A lepusztult Erdődy-vadászkastély

Híres emberek[szerkesztés]

Feltehetően a településen született Magyar Mihály, Michael Pannonius (? – Párizs, 1444) teológiai doktor, Remete Szent Pál-rendi szerzetes.
Novíciusként a sajóládi rendházban szolgált Fráter György (Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, erdélyi politikus, esztergomi érsek és bíboros.
Itt született Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.
Itt született Molnár Sándor (Sajólád, 1936. január 19. – 2022. június 18.) Kossuth-díjas festő, szobrász, a magyar új avantgárd jeles képviselője.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. évf. (2003) 165–226. o. ISSN 0544-4225
↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Népszámlálási adatok - 2011
↑ Sajólád Helységnévtár