Büttös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büttös
Büttös címere
Büttös címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Encsi
Jogállás község
Polgármester Gyurcsó András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 157 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 8,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Büttös (Magyarország)
Büttös
Büttös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 38″, k. h. 21° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 38″, k. h. 21° 00′ 20″
Büttös (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Büttös
Büttös
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Büttös témájú médiaállományokat.

Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északra található, a szlovák határnál.

Története[szerkesztés]

Büttös és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.

Nevét (amelyet szláv eredetűnek tartanak) az Anjou-okmánytár 1282-es oklevele említi először Bythus alakban írva, majd 1323-ban Bythus, 1602-ben Bűteős, 1808-ban pedig már mai formájában írták nevét.

Első ismert birtokosai az 1300-as évek közepén a Hontpázmány nemzetségből származó Jánoky család tagjai voltak. A 13. század második felében sokat szenvedett Aba Amádé erőszakoskodásaitól. 1285-ben még idegen uralom alatt állott. 1391-ben a Vajdai család birtoka volt, amelyre Vajday Demeter veszprémi püspök, Vajday Miklós, Solymosi Egyed és Miklós tartottak jogot. Az 1427-es megyei adójegyzékben Gagyi László nevén álló jelentős nagyságú falu volt 22 adózó portával. A 16. században a Vajday család és a velük rokon Jánoky család voltak a földesurai. 1564-ben több nemes is szerzett részeket, ezért az adójegyzékben is nemesi tulajdon szerepelt 14 portával. 1614-től hódolt helység volt. 1648-ban még voltak jobbágy lakosai, de csak névlegesen fizettek adót a magyar földesúrnak. Az 1672. évi kincstári felvételben Szemere Castellum tartozékaként írták be, Szemere László birtoka volt, és Zemplén vármegyei helységnek tartották. 1715-ben jobbágytelkei teljesen lakatlanok voltak. 1732 után települt be másodszor. 1750-ben Pécsújfalussy János és Farka nyerték adományul Pálffy János nádortól más helységekkel együtt, azzal az indokolással, hogy emberemlékezet óta őseiké volt, bár a falura vonatkozólag nevükkel kapcsolatban semmi nyomot nem találtak az előbbi időkből. A 19. század végén a Jánoky, a Sztrancsikovits és a Horváth családok voltak a részbirtokosok.

A település a 20. század közepéig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Területe és népessége[szerkesztés]

Népessége 1828-ban 404, 1869-ben 295, 1920-ban 498, 1939 előtt 533 lélek volt, házainak száma 1828-ban 54 volt. Hozzá tartozik: Büttöslyuba, Kolompostanya, Mélyvölgytanya, Szöllősitanya. Területe 3336 k. hold.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Krasznyik-Vajdától keletre fekszik Büttös község 47 házzal és 317 magyar lakossal. Postája Krasznyik-Vajda, távírója Szepsi.”

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus templom. A volt iskolaépületből lett kialakítva 1989 és 1997 között. Az Istenszülő köntöse elhelyezésének tiszteletére van szentelve (július 2.). A római katolikus egyház ezen a napon Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja.

Környező települések[szerkesztés]

Kány 5 km-re, Krasznokvajda kb. 2 km-re, Perecse 5 km-re. A legközelebbi város: Encs 23 km-re.

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
  • Vármegyei Szociográfiák VII. 1939. Előszót írta krasznik-vajdai SZENT-IMREY PÁL Abaúj-Torna vármegye alispánja és PÓHL SÁNDOR dr. Kassa thj.szab, kir. város polgármestere.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]