Vadna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadna
Vadna címere
Vadna címere		 Vadna zászlaja
Vadna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterBencze Péter (független)[1]
Irányítószám3636
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség631 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 23″, k. h. 20° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 23″, k. h. 20° 33′ 10″
Vadna (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Vadna
Vadna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Vadna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vadna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Sajó folyó és a Bán-patak összefolyásától délkeletre fekszik, a Sajó-völgy kistájon, 141 méteres tengerszint feletti magasságban. Délről a Tardonai-dombság, délnyugatról az Upponyi-hegység, északról a Putnoki-dombság határolja. A környező települések: északkelet felől Sajókaza, kelet felől Sajóivánka, dél felől Nagybarca, nyugat felől Sajóvelezd, északnyugat felől pedig Sajógalgóc.

Éghajlata[szerkesztés]

A település éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Évi csapadéka átlagosan 600 mm, ebből a nyári félévben 400 mm esik. A település felszíni vizekben gazdag. Folyója a Sajó, állandó vízfolyása még a Bán-patak, amely két ágra bomlik a falutól délre. A nyugati ágát elterelték az 1980-as évek végén, amikor a külszíni fejtés bányagödrét mélyítették. A keleti ágát valószínűleg a vízimalmok hajtására terelték keresztül a falun valamikor a középkorban. Az árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő. A Sajó vizét a határon túli és a magyar ipar is jelentősen igénybe vette az elmúlt évtizedekben. Az ipar visszaszorulásával az utóbbi időszakban jelentős javulás tapasztalható. Halállománya visszatelepült, egyedei fogyaszthatók. A vadnai folyószakaszon a mederfeltöltés üteme évi 6 mm, a Sajó szakaszjellege kanyarogva feltöltő. A völgynek tetemes talajvízkincse van, átlagosan 2–4 m között található. Mennyisége 200 l/s, felerészben parti szűrésű. Hasonló mértékű a rétegvíz is, mely minőségileg elég kemény és szulfátos.

A településtől nem messze Ny-ra található a Darnó-öv. Következményeként a medencealjzat magasan települt, helyenként mindössze 20–25 m mélységben van a felszín alatt. Anyaga devon korú, kristályos mészkő. A miocén ottnangi emeletének képződménye az alsó-riolittufa, illetve különböző áthalmozott mállástermékei.

Növényzete[szerkesztés]

A falu talajtakarója változatos, a folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb részein, nyirokszerű agyagon, vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok vannak. A nyers öntések részaránya 13%, az öntés réti talajok 57%, a réti talajok 6%. Növényzete a Pannóniai flóratartomány, Északi-középhegység flóravidékének, Tornense flórajárásába tartozik. A Sajó folyót és a Bán-patakot hajdan összefüggő, mára megritkult füzes-égeres ártéri ligeterdő kíséri.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely a központján is áthalad, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc és az országhatár felől is. Eger térségével a 2506-os, Sajóvelezddel a 2527-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Vadna megállóhely, a belterület északi részén

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének tövében a szláv voda, víz szó rejlik.

Története[szerkesztés]

Ősi település. Őskőkori eredetű emberi csontvázat találtak a Sajón átvezető vasúti híd mellett, vaskori leletként négy lándzsa került elő. A honfoglalás előtt vidékünket szlávok lakták, de a 10. században már vegyes, szláv-magyar lakosságú vidék volt. Neve először 1237-42-ben fordul elő Wodna alakban. Királyi adományszerzés révén ekkortájt szerzett itt birtokokat Domossa. Nagyon sokáig két különálló részből állt. Névváltozatai: Alsó Vadna,[3] Felső Vadna,[4] Sajóvadna. Évszázadokon keresztül jelentős település volt, mivel itt haladt keresztül az ősi Miskolc-Rimaszombat országút, amely keresztezte a Sajót a Hosszúrévi-pusztánál, ahol nem csak rév, hanem vám is volt. Vára is volt a községnek, amit a husziták emeltek 1457-58-ban.[5] A Sajó völgyében, a Bükk hegység egyik nyúlványára épült a vár, a Galgócival egyetemben. Mátyás király utasítására Rozgonyi Sebestyén 1458-ban megostromolta a vadnai és a Galgóci várat, kiűzte a huszitákat, a várakat pedig leromboltatta. Ez volt az első nyertes ütközet a Felvidék népeit hosszú éveken keresztül sanyargató husziták ellen. A csatáról Antonio Bonfini Rerum Ungaricum decades című művében részletes leírás található.[6] A vár történetét Jósika Miklós 1839-ben megjelent "A csehek Magyarországon" című regényében örökítette meg.[7]

1577 november 10-én a szikszói Szent Márton-napi vásárra rátörtek a Ferhád füleki bég vezette törökök. Rengeteg zsákmánnyal és kb. 1000 keresztény fogollyal távoztak. Megtorlásul Szendrőből Rákóczi Zsigmond, Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint érkeztek csapatokkal. Vadnánál a Sajó átkelőhelyén Hosszúrévnél bevárták a túlerőben lévő törököket. A csata egészen egy fényes üstökös megjelenéséig tartott, amely megfutamította a babonás törököket.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Káldy Lajos (független)[8]
  • 1994–1998: Kozma László (független)[9]
  • 1998–2002: Kozma László (független)[10]
  • 2002–2006: Bencze Péter (független)[11]
  • 2006–2010: Bencze Péter (független)[12]
  • 2010–2014: Bencze Péter (független)[13]
  • 2014–2019: Bencze Péter (független)[14]
  • 2019-től: Bencze Péter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
621
623
623
698
628
631
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A település lakosságának nemzetiségi kötődése a 2001-es népszámlálás adatai szerint: 89,6% magyar, 4,5% cigány, illetve a lakosság 10,4%-ának a nemzetiségi kötődése ismeretlen.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,5% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,3%, református 41,4%, görögkatolikus 2,5%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 13% (26,6% nem válaszolt).[16]

Címerleírás[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával, a pajzs mezejében jobbra forduló, ágaskodó, jobb mellső lábával kivont szablyát tartó arany egyszarvú lebeg. A pajzsot mindkét oldalról zöld levélkoszorú övezi, alatta egy szalag lebeg Vadna felirattal. A címer magyarázata: A pajzs kék színe a magyar nemesi heraldika kedvelt színe. A címer fő alkotó eleme a régi önkormányzati jelkép, az egyszarvú, amely a Napot szimbolizálja, így kapta az arany színt. Ezen túl utal a vármegye köznemesi hagyományaira is. A pajzstartó az egyik oldalról bükkfa, a másik oldalról tölgyfakoszorú – utal a község és környéke természeti értékeire, annak megbecsülésére, védelmére. Az ezüst hullámpólya, a vízre utal, amely Vadna életében betöltött nagy szerepét szimbolizálja. Ennek alkalmazása még hangsúlyosabb, tekintettel arra, hogy a községnév a szláv voda (víz) szóból származik, s ez a tény a címert beszélő címerré teszi. Ez a címer fajta pedig a községi és családi címerek közül a legértékesebb. A község nevével ellátott szalag és a címer egyszerre való láttatása azért szükséges, hogy az emberek azonosítani tudják a címert és a települést. A Borsod vármegyéhez tartozott település, már az őskorban is lakott hely volt, valószínűleg kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. Az Árpád-korban is ez adta jelentőségét: vám és rév volt a Sajón, ráadásul a Bán-patak völgyén át itt kezdődött az Eger felé vezető fontos út. A község nevét is ezeknek a folyóvizeknek köszönhette, amely vízben bővelkedő helyet jelentett. A természeti környezet, a közeli erdőségek régen és jelenleg is nagy értéket képviselnek. Több birtokos család neve felmerül a község birtoktörténetében. Az elmúlt századokban Vadna a környékbeli települések sorsát élte. Megszenvedte a huszita harcokat, Vadna és környéke a husziták egyik központja volt. Az 1550-es évek elején a Fülekről kiinduló török támadás pusztította el, de rövidesen újjáépült. A község más településekhez hasonlóan rendelkezett bizonyos önkormányzattal. Ennek emléke egy máig fennmaradt 18. sz.-i pecsétnyomó. A pecsét különlegessége, hogy a sok korabeli, egyhangú ábrájú pecsétnyomókkal ellentétben egy unikornist, azaz egyszarvút ábrázol, amely mellső lábával kivont szablyát tart. Hogy a klasszikus címertannak e kedvelt alakja, hogyan került egy kisközség címerére, arra ma már nehéz magyarázatot találni: elképzelhető, hogy a birtokos Szepessy család címeréből vette át a község.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Várhegy
  • Vadna-Park Üdülőközpont
  • Vadnai vár

Vadnán született[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy Károly:Ózd város és környéke (Ózd 1999)
  • Jósika Miklós: A csehek Magyarországon (1839)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Alsó Vadna térképe. [2013. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  4. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Felső Vadna térképe. [2013. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  5. ↑ http://www.varak.hu. [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  6. ↑ Bonfini: A magyar történelem tizedei'. [2010. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  7. ↑ a b Jósika Miklós: A csehek Magyarországon
  8. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  13. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  14. ↑ Vadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. ↑ Vadna Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vadna&oldid=25803201”