Vadna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadna
Vadna címere
Vadna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Bencze Péter[1]
Irányítószám 3636
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 623 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 79,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vadna (Magyarország)
Vadna
Vadna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 26″, k. h. 20° 33′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 26″, k. h. 20° 33′ 21″
Vadna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vadna
Vadna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Vadna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadna témájú médiaállományokat.

Vadna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Sajó folyó és a Bán-patak összefolyásától délkelet-re fekszik a Sajó-völgy kistájon, 141 méteres tengerszint feletti magasságon. Délről a Tardonai-dombság, délnyugatról az Upponyi-hegység, északról a Putnoki-dombság határolja.

Közúton elérhető a 26-os főúton; vonattal a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.

Környező települések[szerkesztés]

Sajógalgóc, Sajókaza, Sajóivánka, Nagybarca, Dubicsány

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének tövében a szláv voda, víz szó rejlik.

Éghajlata[szerkesztés]

A település éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Évi csapadéka átlagosan 600 mm, ebből a nyári félévben 400 mm esik. A település felszíni vizekben gazdag. Folyója a Sajó, állandó vízfolyása még a Bán-patak, amely két ágra bomlik a falutól délre. A nyugati ágát elterelték az 1980-as évek végén, amikor a külszíni fejtés bányagödrét mélyítették. A keleti ágát valószínűleg a vízimalmok hajtására terelték keresztül a falun valamikor a középkorban. Az árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő. A Sajó vizét a határon túli és a magyar ipar is jelentősen igénybe vette az elmúlt évtizedekben. Az ipar visszaszorulásával az utóbbi időszakban jelentős javulás tapasztalható. Halállománya visszatelepült, egyedei fogyaszthatók. A vadnai folyószakaszon a mederfeltöltés üteme évi 6 mm, a Sajó szakaszjellege kanyarogva feltöltő. A völgynek tetemes talajvízkincse van, átlagosan 2–4 m között található. Mennyisége 200 l/s, felerészben parti szűrésű. Hasonló mértékű a rétegvíz is, mely minőségileg elég kemény és szulfátos.

A településtől nem messze Ny-ra található a Darnó-öv. Következményeként a medencealjzat magasan települt, helyenként mindössze 20–25 m mélységben van a felszín alatt. Anyaga devon korú, kristályos mészkő. A miocén ottnangi emeletének képződménye az alsó-riolittufa, illetve különböző áthalmozott mállástermékei.

Növényzet[szerkesztés]

A falu talajtakarója változatos, a folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb részein, nyirokszerű agyagon, vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok vannak. A nyers öntések részaránya 13%, az öntés réti talajok 57%, a réti talajok 6%. Növényzete a Pannóniai flóratartomány, Északi-középhegység flóravidékének, Tornense flórajárásába tartozik. A Sajó folyót és a Bán-patakot hajdan összefüggő, mára megritkult füzes-égeres ártéri ligeterdő kíséri.

Története[szerkesztés]

Ősi település. Őskőkori eredetű emberi csontvázat találtak a Sajón átvezető vasúti híd mellett, vaskori leletként négy lándzsa került elő. A honfoglalás előtt vidékünket szlávok lakták, de a 10. században már vegyes, szláv-magyar lakosságú vidék volt. Neve először 1237-42-ben fordul elő Wodna alakban. Királyi adományszerzés révén ekkortájt szerzett itt birtokokat Domossa. Nagyon sokáig két különálló részből állt. Névváltozatai: Alsó Vadna,[3] Felső Vadna,[4] Sajóvadna. Évszázadokon keresztül jelentős település volt, mivel itt haladt keresztül az ősi Miskolc-Rimaszombat országút, amely keresztezte a Sajót a Hosszúrévi-pusztánál, ahol nem csak rév, hanem vám is volt. Vára is volt a községnek, amit a husziták emeltek 1457-58-ban.[5] A Sajó völgyében, a Bükk hegység egyik nyúlványára épült a vár, a Galgócival egyetemben. Mátyás király utasítására Rozgonyi Sebestyén 1458-ban megostromolta a vadnai és a Galgóci várat, kiűzte a huszitákat, a várakat pedig leromboltatta. Ez volt az első nyertes ütközet a Felvidék népeit hosszú éveken keresztül sanyargató husziták ellen. A csatáról Antonio Bonfini Rerum Ungaricum decades című művében részletes leírás található.[6] A vár történetét Jósika Miklós 1839-ben megjelent "A csehek Magyarországon" című regényében örökítette meg.[7]

1577 november 10-én a szikszói Szent Márton-napi vásárra rátörtek a Ferhád füleki bég vezette törökök. Rengeteg zsákmánnyal és kb. 1000 keresztény fogollyal távoztak. Megtorlásul Szendrőből Rákóczi Zsigmond, Kassáról Geszthy Ferenc és Prépostváry Bálint érkeztek csapatokkal. Vadnánál a Sajó átkelőhelyén Hosszúrévnél bevárták a túlerőben lévő törököket. A csata egészen egy fényes üstökös megjelenéséig tartott, amely megfutamította a babonás törököket.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának nemzetiségi kötődése a 2001-es népszámlálás adatai szerint: 89,6% magyar, 4,5% cigány, illetve a lakosság 10,4%-ának a nemzetiségi kötődése ismeretlen.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Címerleírás[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával, a pajzs mezejében jobbra forduló, ágaskodó, jobb mellső lábával kivont szablyát tartó arany egyszarvú lebeg. A pajzsot mindkét oldalról zöld levélkoszorú övezi, alatta egy szalag lebeg Vadna felirattal. A címer magyarázata: A pajzs kék színe a magyar nemesi heraldika kedvelt színe. A címer fő alkotó eleme a régi önkormányzati jelkép, az egyszarvú, amely a Napot szimbolizálja, így kapta az arany színt. Ezen túl utal a vármegye köznemesi hagyományaira is. A pajzstartó az egyik oldalról bükkfa, a másik oldalról tölgyfakoszorú – utal a község és környéke természeti értékeire, annak megbecsülésére, védelmére. Az ezüst hullámpólya, a vízre utal, amely Vadna életében betöltött nagy szerepét szimbolizálja. Ennek alkalmazása még hangsúlyosabb, tekintettel arra, hogy a községnév a szláv voda (víz) szóból származik, s ez a tény a címert beszélő címerré teszi. Ez a címer fajta pedig a községi és családi címerek közül a legértékesebb. A község nevével ellátott szalag és a címer egyszerre való láttatása azért szükséges, hogy az emberek azonosítani tudják a címert és a települést. A Borsod vármegyéhez tartozott település, már az őskorban is lakott hely volt, valószínűleg kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. Az Árpád-korban is ez adta jelentőségét: vám és rév volt a Sajón, ráadásul a Bán-patak völgyén át itt kezdődött az Eger felé vezető fontos út. A község nevét is ezeknek a folyóvizeknek köszönhette, amely vízben bővelkedő helyet jelentett. A természeti környezet, a közeli erdőségek régen és jelenleg is nagy értéket képviselnek. Több birtokos család neve felmerül a község birtoktörténetében. Az elmúlt századokban Vadna a környékbeli települések sorsát élte. Megszenvedte a huszita harcokat, Vadna és környéke a husziták egyik központja volt. Az 1550-es évek elején a Fülekről kiinduló török támadás pusztította el, de rövidesen újjáépült. A község más településekhez hasonlóan rendelkezett bizonyos önkormányzattal. Ennek emléke egy máig fennmaradt 18. sz.-i pecsétnyomó. A pecsét különlegessége, hogy a sok korabeli, egyhangú ábrájú pecsétnyomókkal ellentétben egy unikornist, azaz egyszarvút ábrázol, amely mellső lábával kivont szablyát tart. Hogy a klasszikus címertannak e kedvelt alakja, hogyan került egy kisközség címerére, arra ma már nehéz magyarázatot találni: elképzelhető, hogy a birtokos Szepessy család címeréből vette át a község.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Várhegy
  • Vadna-Park Üdülőközpont
  • Vadnai vár

Vadnán született[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy Károly:Ózd város és környéke (Ózd 1999)
  • Jósika Miklós: A csehek Magyarországon (1839)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]