Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2006 óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város. (Budapest főváros a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé.)

Történet[szerkesztés]

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. (Esztergom önkormányzata – bár a város akkor csak 30 ezer fő körüli népességű volt – egyszer már benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, ha nem válik megyeszékhellyé, még 50 ezer fő fölött sem kaphatja meg ezt a címet. A jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.

A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.

Szervezet[szerkesztés]

A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés, amelynek továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzati törvény, hogy kerületekre oszthassa föl a várost. A megyével közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottságot kell felállítaniuk, amelynek tagjait fele-fele arányban a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés választja.[1]

Lista[szerkesztés]

A megyei jogú városok listája 2015 végén az alábbi. A közigazgatási beosztás 2015 végére, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2015 elejére vonatkozó adat Magyarország 2015. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.

Név Mióta Megye Járás Megyeszékhely Népesség Terület Népsűrűség
Békéscsaba 1990 Békés megye Békéscsabai járás igen
60 334
193,93
311
Debrecen 1990 Hajdú-Bihar megye Debreceni járás igen
203 506
461,66
441
Dunaújváros 1990 Fejér megye Dunaújvárosi járás
46 052
52,67
874
Eger 1990 Heves megye Egri járás igen
54 609
92,2
592
Érd 2006 Pest megye Érdi járás
63 993
60,53
1 057
Győr 1990 Győr-Moson-Sopron megye Győri járás igen
129 372
174,56
741
Hódmezővásárhely 1990 Csongrád megye Hódmezővásárhelyi járás
44 795
487,98
92
Kaposvár 1990 Somogy megye Kaposvári járás igen
63 742
113,6
561
Kecskemét 1990 Bács-Kiskun megye Kecskeméti járás igen
111 836
322,58
347
Miskolc 1990 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járás igen
159 554
236,67
674
Nagykanizsa 1990 Zala megye Nagykanizsai járás
48 241
148,4
325
Nyíregyháza 1990 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházi járás igen
118 125
274,53
430
Pécs 1990 Baranya megye Pécsi járás igen
145 985
162,77
897
Salgótarján 1994 Nógrád megye Salgótarjáni járás igen
35 811
97,94
366
Sopron 1990 Győr-Moson-Sopron megye Soproni járás
61 780
168,97
366
Szeged 1990 Csongrád megye Szegedi járás igen
162 593
281
579
Székesfehérvár 1990 Fejér megye Székesfehérvári járás igen
98 673
170,89
577
Szekszárd 1994 Tolna megye Szekszárdi járás igen
33 032
96,27
343
Szolnok 1990 Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járás igen
72 786
187,23
389
Szombathely 1990 Vas megye Szombathelyi járás igen
77 866
97,5
799
Tatabánya 1990 Komárom-Esztergom megye Tatabányai járás igen
66 791
91,43
731
Veszprém 1990 Veszprém megye Veszprémi járás igen
60 761
126,9
479
Zalaegerszeg 1990 Zala megye Zalaegerszegi járás igen
58 959
102,41
576

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]