Székesfehérvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár
Fentről, balról: Árpád fürdő, órajáték és óramúzeum, nagy vasútállomás, Szent István-bazilika, Prohászka Ottokár-emléktemplom, Városház tér a ciszterci templommal, Városház tér az Országalmával, a püspöki palotával és a ciszterci templommal, városháza, Bory-vár
Fentről, balról: Árpád fürdő, órajáték és óramúzeum, nagy vasútállomás, Szent István-bazilika, Prohászka Ottokár-emléktemplom, Városház tér a ciszterci templommal, Városház tér az Országalmával, a püspöki palotával és a ciszterci templommal, városháza, Bory-vár
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár zászlaja
Székesfehérvár zászlaja
Becenév: a királyok városa, a templomok városa, Szent István városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)[2]
Jegyző Dr. Bóka Viktor[3]
Irányítószám 8000–8019
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 98 673 fő (2015. jan. 1.)[4]
Népsűrűség 595,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,89 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Sárrét[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székesfehérvár (Magyarország)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 18° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 18° 24′ 50″
Székesfehérvár (Fejér megye)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Fejér megye térképén
Székesfehérvár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár témájú médiaállományokat.

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik központja, királyi székhely, koronázóváros, innen a híres királyok városa jelző. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban gazdag. Napjainkban Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa stabil gazdasággal, élénk sport- és kulturális élettel.

Fehérvárt 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbika a mai belváros. A történelem során mindvégig stratégiai fontosságú hely volt, mivel fontos útvonalak keresztezték egymást itt. Géza nagyfejedelem fejedelmi kővárat és templomot építtetett. Fia, I. István a királyi bazilika megalapításával évszázadokra megalapozta a város jelentőségét és gazdagságát. A III. István király által kiadott privilégium, az ún. fehérvári jog Fehérvárt Magyarország első igazi városává emelte.

A magyar történelemben betöltött szerepe miatt a város kiemelt figyelmet fordít a történelmi emlékeinek bemutatására. A palotavárosi skanzen és a Szent Iván-templom példás helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta a műemlékvédelem Európa-díját. Igen jelentős még a műemléki Fő utca 2008 és 2013 közötti teljes felújítása.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza által alapított fejedelmi vár fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető Székes előtag később kapcsolódott a település nevéhez, és az egykori hivatalos királyi trónra utal.

A városnak számos idegen nyelven van külön neve, melyek általában a magyar névből egyenes fordítással keletkeztek: latinul Alba Regia (Alba Regalis, Alba Regale, Alba Civitas, Civitas Albensis, Castrum Albense névváltozatok is ismertek), németül: Stuhlweißenburg, szlovákul: Stoličný Belehrad, szerbül: Stolni Beograd (Столни Београд), törökül: İstolni Belgrad, horvátul Stolni Biograd, lengyelül: Białogród Stołeczny vagy Białogród Królewski. A királyi múltra utal a királyok városa és a Szent István városa elnevezés, egyházi jelentőségére pedig a templomok városa jelző.

Földrajz[szerkesztés]

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység DNy-i letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. A Velencei-tótól 15 km-re található.[7] Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebb részt pedig hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralkodnak. A város előnyös helyzeti energiáját elsősorban a Móri-árok adja, e mellett a Dunántúlt Ny-K-i irányban keresztező forgalomnak is fontos helye. A város a Mezőföld „fővárosa", legfőbb természeti adottsága, völgybejárati fekvéséből, közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.[8]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:[9]

Történelem[szerkesztés]

Etimológia[szerkesztés]

Székesfehérvár nevének eredetére kétféle magyarázat is lehetséges: az egyik szerint az uralkodóház egyes tagjainál, mint például az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, a másik szerint pedig a Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota építőköveire, vagy fehérre meszelt falaira utal. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes- előtag értelme a királyi székre, vagyis a trónra utalhat, valamint a fehér szó a város minden idegen nyelvű nevében megtalálható.[12]

Nevének számtalan változata jelentőségére utal. A város neve latinul Alba Regia, melynek jelentése Királyi Fehér. Egyéb változatai: németül: Stuhlweißenburg, törökül: İstolni Belgrad, lengyelül: Białogród, szlovákul: Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, szerbül: Stolni Beograd / Столни Београд.

Székesfehérvár legelterjedtebb és egyben leginkább használatos ragadványneve a királyok városa jelző. Ez azzal magyarázható, hogy ha a várost említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, és itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a fehérvári bazilikában megkoronázott király volt az ország törvényes uralkodója.

Székesfehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve, a templomok városa. A középkorban mintegy harminc vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház hívőinek. A vallási épületek alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző az, hogy hatalmas bazilikák sorakozzanak egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a bazilikának például négy is volt. A múlthoz hasonlóan ma is mintegy harminc vallási épület található a városban, ebből nyolc a Belvárosban. Tizenhat közülük római katolikus templom, amiből négy kéttornyú, ezek közül pedig egy basilica minor és székesegyházi ranggal rendelkezik. Három templom református, egy evangélikus, egy ortodox, a többi pedig különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius, izraelita).

Alba Regia a középkorban

A kezdetektől a római korig[szerkesztés]

Bizonyított, hogy a város területe már az újkőkorszakban (i. e. 5. évezred) is lakott volt. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton (Pelso) partjainál az Adria és Itália felé.

A középkori Székesfehérvár[szerkesztés]

A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, melyek egyike a mai belváros helyén emelkedett. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez utóbbi az ország első keresztény temploma volt; alapfalait 1971-ben tárták fel, melyeket fehér kövekből kirakott alakzat jelöl a mai székesegyház főbejárata előtt. A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt.

Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (10031038), mely egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő igen tekintélyes társaskáptalan adta. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron.

Nagy Szulejmán beveszi Fehérvárt
Varkocs György várkapitány szobra a Fő utcán
Az 1601-es sikeres keresztes ostrom után a törökök elhagyták Fehérvárt, de egy év múlva visszafoglalták a várost

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A 12. század fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést III. Béla anyja, Eufrozina eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által alapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen), mely tartalmazta az alattvalók jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A középkor végi Székesfehérvár életében komoly törést jelentett az 1490-es ostrom. Az I. Mátyás halála után kezdődött trónutódlási küzdelem során Székesfehérvár 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Miksa vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig I. Miksa kezén maradt.

Székesfehérvár a török hódoltság idején[szerkesztés]

A mohácsi csatát (1526) követően a város Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harcában az előbbi mellé állt, s mellette egészen haláláig kitartott annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnak nyerje meg. Ferdinánd még bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. 1543-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelve az ostromot, a Varkocs György várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A török hódoltság idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült törökfürdőnek ma már csak romjai láthatóak. Ez a Török Udvar.

A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye. 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A tizenöt éves háború során 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű Wathay Ferenc is (akinek szobra a Prohászka Ligetben áll).

A Vörösmarty Színház épülete. Az 1874-ben épült színházat a legrégebbiek és a leghíresebbek között tartják számon Magyarországon
Az 1902-ben épült Törvényház

A török kiűzése után[szerkesztés]

Székesfehérvár az oszmán uralom felszabadulása (1688) után ugyan nem nyerte vissza középkori jelentőségét, a 18. század végére mégis a régió egyik legfontosabb központjává vált. Kulturális szempontból is kiemelt szerepet játszott. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, s az adminisztráció nyelve is német lett. A 18. század kezdetétől a város újabb virágzását élte. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új városlakók. Az 1702-ben alapított jezsuita, majd pálos, végül ciszterci gimnáziuma országos ismertségre tett szert. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de már (és ekkor még) nem volt sorolható az ország első számú városai közé. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. A városháza főépületének felújítása 1710-es években készült el.[8] Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül, amelynek utolsó még álló kápolnáját is ekkor bontották le. A székesegyház új épületét 1758-ban kezdték el építeni, melyhez felhasználták a régi plébánia falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját.[8] A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, mely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. A vár zártsága a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu, illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása, ekkor ugyanis 1810-ben József nádor érkezett a Fejér vármegyei felkelő sereg megszemlélésére. A Budai kaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput, így több polgári ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor-utcát, a mai Fő utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

Székesfehérvár a reformkorban[szerkesztés]

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A Számmer-nyomda (1803) és a Nemzeti Színjátszó Társulat (1818) alapítása, a két Casino (1838), a Szépészeti Testület (1839) és az Olvasó Társaság (1840) létesítése mind-mind a nemzeti eszmék reformkori térnyerését, az öntudatos polgári réteg erősödését tanúsította és a megnövekedett kulturális igények kielégítésének korszerű formáit biztosította.[13] 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A középkori romkert, nemzeti emlékhely

Gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az 1850-es évektől induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása 1866-ban, a Vörösmarty Színház felépítése (18721874) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése 1879-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

Copf stílusú lakóház (ma iskola) a Szent István téren. Valószínűleg a Püspöki palota mintájára épült a 19. században

A két világháború között[szerkesztés]

Nagyon szerencsés helyzetbe került Székesfehérvár az 1930-as évek második felére. Egy tehetséges polgármester, Csitáry G. Emil és egy historikus és képviselő miniszter, Hóman Bálint olyan városfejlesztési koncepciót valósított meg, amelynek eredményeként 1938-ra, a Szent István-emlékévre Székesfehérvár több alkalommal is az országos érdeklődés középpontjába került, s az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált. Ehhez nagyszerű művészek mellett Hóman és fő patrónusuk, a legnagyobb hatású magyar művészettörténész, Gerevich Tibor is nagyban hozzájárult. De közvetetten szerepet játszottak ebben a város szülöttei, a korábban elhunyt Klebelsberg Kuno és az egyik legbefolyásosabb magyar értelmiségi, Szekfű Gyula is.

Szent István király lovasszobra, Sidló Ferenc alkotása

A 20. század elején 35 ezres Székesfehérvárnak – mint azt a város 1931 és 1941 közötti polgármestere, Csitáry G. Emil közelmúltban megjelent emlékirataiban is olvashatjuk – már rendkívül élénk és változatos közoktatási, egyesületi, kávéházi, színházi és sajtóélete volt, sok-sok kulturális rendezvénnyel és társasági eseménnyel. Csitáry maga is diákja volt az egy évig itt tanító Szabó Dezsőnek, az 1919 utáni magyar szellemi élet egyik meghatározó, főleg az értelmiségi ifjúságot magával ragadó írójának. 1915-től itt járt gimnáziumba a később kiváló regényeket író Kodolányi János, akinek a nevét napjainkban a székesfehérvári főiskola őrzi. És itt élt s alkotott Bory Jenő, a neves szobrász és építész is.

A két világháború közötti időszakban tovább növekedett Fehérvár súlya. A nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége ugyanis a határokon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Másrészt pedig olyan szülöttei, illetve patrónusai voltak, akik a kulturális életben vagy a nagypolitikában vezető pozíciókba jutva eredményesen támogatták fejlesztését. A korábbi korszak kultuszminisztere (19101913, 1918), Zichy János többnyire a városhoz közeli nagylángi kastélyában élt, egyik utóda, Klebelsberg Kuno (miniszter: 19221931) pedig másfél évesen került Székesfehérvárra, és itt is érettségizett. Hóman Bálint (kultuszminiszter: 19321942, 19381939-ben rövid megszakítással) – még mielőtt miniszter és a város képviselője lett volna – tudósként foglalkozott a magyar középkor történetével, s ebben kiemelt szerepet tulajdonított Fehérvárnak.

Az 1938-as Szent István-emlékév[szerkesztés]

Barokk lakóház a Megyeház utcában

1938 mind bel- és külpolitika, mind a reprezentáció szempontjából mozgalmas esztendő volt a Horthy-kor történetében. A teljesség igénye nélkül: a Darányi-kormány ebben az évben hirdette meg a hadseregfejlesztő győri programot, ekkor került sor az első revíziós sikerre, az első bécsi döntésre, ekkor ünnepelte a kormányzó a 70. születésnapját, amellyel a Horthy-kultusz is fontos állomáshoz érkezett. Az ország életére hatást gyakorló események közé tartozott a Szent István-emlékév is, amelynek révén Székesfehérvár jelentős szerepet kapott. Számtalan egyesület és szervezet helyezte rendezvényeit az év folyamán megújuló városba.

Három kiemelkedő pillanat is volt, amikor az országos figyelem homlokterébe került a város. Az első a május 22-én, közvetlenül a 34. Eucharisztikus világkongresszus előtt lezajló vitézavatás, a "kard ünnepe" volt. A második június 1-je, amikor a Szent Jobb országjáró körútjának második állomásaként érkezett Székesfehérvárra az Aranyvonaton, a harmadik pedig a városháza udvarán augusztusban megtartott országgyűlés, mely Szent István király emlékét törvénybe iktatta. Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-én tartották volna, ám a kormányzó németországi hivatalos látogatása miatt augusztus 18-ra kellett előrehozni. Így némi sietséggel fejeződtek be az előkészületek, melynek során az egyházmegye püspöke, Shvoy Lajos augusztus 13-án szentelte be a középkori királyi bazilika ásatásainál fellelt csontmaradványokat.

A városháza C épülete
Az I. István mauzóleumát díszítő, Aba-Novák Vilmos által festett szekkó részlete

A vitézavatások hagyományos helyszíne Budapest volt, az országgyűlésé 1848-tól kezdődően úgyszintén. Komoly politikai lobbitevékenység állt ezek Székesfehérvárra történő kihelyezése mögött, amelyben a kulcsszerepet a város képviselőségét 1932 óta ellátó Hóman Bálint játszotta.

Ünnepi országgyűlés[szerkesztés]

A vitézavatás és a Szent Jobb ünnepe mellett a jubileumi év egyik legnagyobb napja augusztus 18. volt, amikor mintegy 400 év múltán, a mohácsi vész utáni 1527. évi országgyűlés óta először tisztelegtek az ország törvényhozói és közjogi méltóságai szent királyunk emlékének egy ünnepi országgyűlés keretein belül Székesfehérvárott. Darányi Kálmán miniszterelnök május 11-én nyújtotta be az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely elrendelte a székesfehérvári országgyűlést:

1. § Az országgyűlés két Háza Szent István király emlékére, halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából az 1938. év augusztus hava 18. napján Székesfehérvárott tart ünnepélyes együttes ülést, ahol Szent István a királyi törvénynapokat tartotta s amely város a királyi törvénynapokból kifejlődött Árpád-kori országgyűlések székhelye volt.

2. § A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti. Ezen az ünnepélyes együttes ülésen a m. kir. miniszterelnök benyujtja és nyomban ismerteti a Szent István király emlékét megörökítő törvényjavaslatot, amelyet az együttes ülés azonnal letárgyal. A letárgyalt és elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett az együttes ülés keretében azonnal az ország Kormányzója elé terjeszti. A tárgyalás és a határozathozatal módját egyébként az országgyűlés két Háza állapítja meg.

3. § A jelen törvény végrehajtásáról a m. kir. miniszterelnök gondoskodik.

– 1938. évi XXIV. törvénycikk az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről[14]

A törvényjavaslatot mind a két ház egyhangúlag megszavazta.

Végül rövid tárgyalás után megfogalmazódott a törvény: Az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja.

Az ünnepi országgyűlés a törvény elfogadása és a kormányzó általi szentesítés után befejeződött. A kormány tagjai, a jelen lévő diplomaták és hivatalos személyek ezt követően a Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felavatásán, majd a vármegyeház előtti téren található Sidló Ferenc Szent István-szobrának leleplezésén vettek részt.

A második világháborútól napjainkig[szerkesztés]

A mai Kempelen téren (a Romkert és a Fehérvár Áruház (Skála) között) állt egykor a neológ zsinagóga, melyet 1864-ben emeltek. Szépsége és méretei a Dohány utcai zsinagógáéval vetekedtek. Azonban 1944-ben az amerikai szőnyegbombázások áldozatául esett (Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban). A zsinagóga helyét ma emléktábla mutatja.

A városra a 20. század hatvanas és hetvenes éveinek a történelmi előzményeket semmibe vevő átalakításaival mérték talán a legnagyobb csapást. Erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évek végére 100 ezer fölé nőtt. A fallal körbevett belvárost ugyan megvédték, ám azon túl teljesen átszabták a két világháború közötti időszak kiemelt szerepű, emblematikus városát; mindenütt nagy lakótelepek épültek. A barokk korszaktól szervesen fejlődő, régi városrészeket romboltak le, évszázados térbeli és emberi kapcsolatokat is szétzilálva. Azonban Székesfehérvár ebben az időszakban vált igazán Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasági és közlekedési központjává. 1980 és 2000 között a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai.[forrás?] Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott. Az 1990-es években a városba 4 milliárd dollár nagyságrendű tőke áramlott. Fehérvár önkormányzatának adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2-szer, 2,5-szer nagyobbak. 2010. körül gazdasági visszaesés következett be Magyarország és a világ városaihoz hasonlóan Fehérvár életében is. Székesfehérvár a 2013-as Szent István-emlékévvel, múltja megismerésének és visszaszerzésének ösztönzésével és a város jelenlegi lakóinak segítségével a jövőjét keresi és építi továbbra is.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak az Árpád-kori koronázó bazilika maradványai, Szent István király szarkofágja, valamint a 15 magyar király (köztük I. István) egyelőre még azonosítatlan földi maradványait őrző osszárium is. A romkert hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé emelkedett, mint Magyarország kiemelkedően fontos történelmi emlékhelye.

Városrészek[szerkesztés]

  • Belváros
  • Palotaváros
    • Palotavárosi lakótelep1
  • Tóváros
    • Tóvárosi lakónegyed2
  • Víziváros
    • Vízivárosi lakótelep
  • Vasútvidék
  • Búrtelep
  • Váralja
  • Felsőváros
  • Királykút lakónegyed3
  • Vezér utcák
    • Almássy-telep4
    • Fáy András lakótelep
  • Író utcák
  • Öreghegy
  • Püspök–kertváros
  • Ráchegy
  • Feketehegy
  • Szárazrét
  • Szedreskerti lakónegyed5
  • Maroshegy
  • 1régen Lenin lakótelep
  • 2régen Dr. Münnich Ferenc lakótelep
  • 3régen November 24. lakótelep
  • 4régen Novák Károly lakótelep
  • 5régen Pintér Károly lakótelep

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Választókerületek[szerkesztés]

Székesfehérvár területe 14 választókerületre van beosztva, melyek mindegyike saját önkormányzati képviselővel rendelkezik. Kompenzációs listáról pedig további 6 képviselő juthat a közgyűlésbe.[15]

Polgármesterek[szerkesztés]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 100 570 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956.

Székesfehérvár népessége 1977-ben lépte át a 100.000 főt, majd 1993-ban csaknem elérte a 110 ezret. A népesség 35 év után, 2012-ben több éves csökkenést követően a KSH adatai szerint 100.000 fő alá csökkent.

Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen érinti a szuburbanizáció, vagyis az agglomerációba történő elvándorlás. Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán, Fehérvárcsurgó, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka, stb.) népessége az elmúlt két évtizedben jelentős növekedést mutat. A szuburbanizáció a legnagyobb kiváltó oka Székesfehérvár népességcsökkenésének.

Székesfehérvár népességének változása 1850-től:

Gazdaság[szerkesztés]

Székesfehérvár modern gazdaságának kialakulása[szerkesztés]

Székesfehérvár modern iparának alapjait az 1930-as években vetették meg Csitáry G. Emil polgármestersége és Hóman Bálint országgyűlési képviselősége idején. Többek között ekkor alakult a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt (későbbi Videoton), a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt (később SZIM Köszörűgépgyár) és az Alumínium Félkész Árugyár Rt (mai Alcoa-Köfém).

A város rendkívüli közlekedés-földrajzi helyzete mellett fejlett iparának is köszönhette, hogy a második világháborúban az ország egyik legpotenciálisabb célpontja lett a szőnyegbombázásoknak és a különböző hadműveleteknek. Fehérvárt a világégés után szinte a nulláról kellett újjáépíteni. A várostól az 1950-es években sok forrást elvontak Sztálinváros (1961 óta Dunaújváros) erőltetett nehézipari fejlesztéseire. A Kádár-korszakban azonban leállt A szocialista város nagyszabású építése, ezért végre Székesfehérvár is kaphatott több figyelmet. A városban ekkor virágzott fel ismét az ipar és a kultúra.

Székesfehérvár legendássá vált, országos jelentőségű gyárai:

  • Videoton (elektronikai- és hadiipar - televíziók, rádiók, más híradástechnikai eszközök)
  • Ikarus (autóbusz-gyártás)
  • Köfém (vagyis Könnyűfémmű - alumínium-feldolgozás)

A Videoton által Székesfehérvár Magyarország elektronikai központja lett. Az Általános Mechanikai Gépgyár megvásárlásával az Ikarus a világ egyik vezető autóbusz-gyártójává vált. A Köfém által pedig a mai napig Székesfehérvár a hazai alumíniumipar fellegvára.

"A magyar Szilícium-völgy"[szerkesztés]

A rendszerváltás után a magyar városok gazdasága sorra omlott össze. Ez nem volt másként Székesfehérvárral sem. De a város korán felismerte, hogy a problémára gyorsan kell reagálni: Fehérvárott már a kilencvenes évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok és a város megkezdte a modern ipari parkok létesítését. Ekkor az országos médiában megjelentek a különféle melléknevek a városról: "a kilencvenes évek sikervárosa", "az ország egyik legjelentősebb ipari központja", "a magyar Szilícium-völgy".[16]

Napjainkban Székesfehérvár iparának meghatározó ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika. A város Magyarország és Közép-Európa egyik legfejlettebb gazdasági erőcentruma. A város egymaga a Közép-Dunántúl GDP-jének 1/3-adát adja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának.[17]

Székesfehérvár legfontosabb vállalatai napjainkban a teljesség igénye nélkül:

  • Anyagtechnológia: Alcoa, Alufe, Bericap, CSI, General Plastics, H.T.M, Jüllich Glas, Karsai, Oerlikon, Polyax, Sapa, VT Metál, VT Plastic (az utóbbi kettő a Videoton-csoport tagja)
  • Mechatronika, gép/alkatrész gyártás: Brooks Instrument, Denso, Elme Automatika, Emerson, Grundfos, Halla-Visteon, Harman, Macher, VT ES (a Videoton-csoport tagja), Xomox
  • Élelmiszeripar: Alföldi Tej, Mondelez, Naponta, Fevita
  • Egyéb iparágak: Alpha-Vet, S.T.X Horseboxes, VTCD (utóbbi a Videoton-csoporthoz tartozik)

Székesfehérvár legnagyobb árbevételű cége 185 milliárd forintos bevételével (2014) az Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft, mely a Sapa Profiles Kft-vel (ami a harmadik) tulajdonképpen azonos helyszínen működik, és ketten alkotják Magyarország alumíniumiparának velejét.

A Videoton Holding Zrt. a legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoport, melynek bevétele a 2008-as világválság óta folyamatosan növekszik, és 2015-ben várhatóan eléri a 150 milliárd forintot. A cég csaknem 10 ezer embert foglalkoztat.[18]

Székesfehérvár vállalatai országos és világszínvonalú márkák előállítói. Ilyen például: a Milky Way, a Riska, a Magyar Tej (Alföldi Tej Kft), vagy a Cerbona (Naponta Kft), az Oreo, a Milka, a Tuc, és a Győri Keksz (Mondelez Hungária Kft) is.

A siker titka[szerkesztés]

Székesfehérvár gazdasága a legsokrétűbb a vidéki nagyvárosi gazdaságok közül. Nincsen különösebben ráutalva egyik vállalat teljesítményére sem (ahogy ez például Győr és az Audi, vagy Dunaújváros és a Vasmű esetében megfigyelhető). Ennél fogva nincs kitéve egy-egy piaci szereplő kiszámíthatatlan viselkedésének vagy esetleges termelési, bevételi visszaesésének sem. Ennek okán Székesfehérvárnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a jövőben is megőrizze előkelő helyzetét Magyarország gazdaságában.[19]

Munkanélküliek száma[szerkesztés]

Székesfehérváron a munkanélküliek száma jóval az országos átlag alatt van:[20]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2000.01.20. 3 372 4,94%
2002.01.20. 2 491 3,55%
2004.01.20. 2 713 3,90%
2006.01.20. 2 852 4,14%
2008.01.20. 2 669 3,86%
2010.01.20. 4 805 6,95%
2012.01.20. 4 303 6,39%
2013.01.20. 4 185 6,30%
2014.01.20. 2 362 3,39%
2015.01.20. 2 213 3,18%
2015.12.20. 1 897 2,76%

Egészségügy[szerkesztés]

  • Háziorvosi ellátás

Székesfehérvár területe 38 felnőtt és 22 gyermek háziorvosi körzetre van beosztva.[21]

  • Kórház

Az 1901-ben az elsők között alapított Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház a Dunántúl legnagyobb kórháza. Dolgozói összlétszáma 2010-ben 2796 fő volt, a betegágyak száma 1616. A kórház regionális szempontból több mint 1 millió 100 ezer beteget lát el olyan szakterületeken, mint a hematológia, gasztroenterológia és intenzív újszülött-ellátás, de teljes körű ellátást "csupán" mintegy 270 ezer ember kap. Azonban a 430 ezer lakosú megye teljes népességének a legtöbb szakterület rendelkezésre áll.

A Szent György kórház 2015-re egy új műtőblokkal bővült, 2017-re pedig megépül a különálló belgyógyászati tömb is.[22]

A Szent György Kórház körülbelül 47 ezer fekvőbeteget lát el éves szinten, szakambulanciáin, rendelőintézeteiben és gondozóiban pedig mintegy 2 millió orvos-beteg találkozás történik évente.[23]

Áruházak[szerkesztés]

  • Alba Plaza I bevásárló- és szórakoztató központ – Palotai út 1.
  • Aldi diszkontáruház (3 db) – Szt. Flórián krt. 11., Jancsár köz 1-3., Holland fasor 1
  • Auchan hipermarket – Holland fasor 2.
  • CBA szupermarket (2 db) - Balatoni út 19, Fáy ltp. 15.
  • Coop szupermarket (23 db) – Tóvárosi ltp. 68., Szedreskerti ltp. 32., Lövölde u. 36., Széchenyi u. 32., Eszperantó tér 1., Királykút ln. 19., Fórum tér 1., Zombori út 16., Pozsonyi út 99/b, Beregszászi u. 2., Farkasvermi út 40., Séd u. 3., Király sor 55., Liszt Ferenc u. 3., Móri út 39., Rákóczi u. 33., Vásárhelyi út 19., Nefelejcs u. 12/a, Szilvasziget üzletsor, Tolnai u. 24., Tóvárosi ltp. 6188. Hrsz., Berényi út 104., Sarló u. 10.
  • Decathlon sportáruház - Holland fasor 3.
  • Fehér Palota üzletközpont - Palotai út 6.
  • Interspar Balatoni úti hipermarket - Balatoni út 44-46.
  • Interspar Budai úti hipermarket - Budai út 41.
  • JYSK bútoráruház - Gubásvölgyi út 4.
  • Lidl diszkontáruház (3 db) – Mártírok útja 11., Balatoni út 21., Farkasvermi út
  • Media Markt műszaki áruház – Palotai út 6.
  • Euronics műszaki áruház – Palotai út 1.
  • Metro raktáráruház – Jezsuita u. 1.
  • Next Stop bevásárlópark - Holland fasor 1.
  • Oázis Kertészet barkácsáruház - Holland fasor 1.
  • Park Center bevásárlópark - Szent Flórián körút 13.
  • Penny Market (2 db) – Palotai út 10., Széchenyi u. 92.
  • Praktiker barkácsáruház – Balatoni út 44-46.
  • Obi barkácsáruház - Budai út 41.
  • Spar szupermarket (7 db) – Bakony út 1., Sziget u. 41., Vízivárosi ltp., Palotai út 58., Pozsonyi út 10., Rákóczi u. 3-5.
  • Tesco Flórián körúti hipermarket - Aszalvölgyi út 1.
  • Tesco Fehér Palota hipermarket - Palotai út 6.

Tervezett áruházak[szerkesztés]

Gyorsétterem-láncok[szerkesztés]

  • McDonald’s étterem (3 db) - Piac tér 1., Lövölde utca 1/A, Szent Flórián körút 3.
  • KFC étterem (2 db) - Palotai út 1., Holland fasor 2.
  • Burger King étterem - Jancsár köz 5.

Közlekedés[szerkesztés]

A vasútállomás főhomlokzata

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.[24]

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

Fehérvárnak nyolc irányba van vasúti kapcsolata.[24] Öt vasúti fővonal érinti: a 20-as VeszprémSzombathely felé, a 29-es Balatonfüred és Tapolca felé, a 30a Budapest, a 30-as vonal a Dél-Balaton valamint Nagykanizsa felé, és a 44-es vonal Pusztaszabolcs felé teremt kapcsolatot. Ezeken felül három mellékvonal a következő településeket köti össze Fehérvárral: Komárom (5), Bicske (6) valamint Sárbogárd (45).[25] A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás Lovasberényig folyik rajta.

Székesfehérvárhoz tartozó állomások és megállóhelyek:

Tervezett állomás:

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is.[24] A szolgáltatást 2015 végéig a KNYKK (az Alba Volán jogutódja) biztosítja.[26]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Érinti az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest ill. a Balaton irányába), valamint a 8-as Veszprém, Körmenden át Graz irányába, a 81-es főűt Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé és a 63-as főút Szekszárd irányába.[24]

Oktatás[szerkesztés]

A városközpont, a kép közepén a Szent Imre ferences templommal
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
Virágóra a Fő utcán
A Zichy liget öntöttvas zenepavilonja

Felsőfokú intézmények[szerkesztés]

Középfokú intézmények[szerkesztés]

Alapfokú intézmények[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Maroshegyi Böndörödő
  • Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál (honlapja)
  • Öreghegyi Mulatságok (honlapja)
  • Fehérvári Zenei Napok - FeZeN (honlapja)
  • Musica Regia (augusztus)
  • Királyi Borlakoma - Virágálom Pünkösdkor(pünkösd idején)
  • Kortárs Művészeti Fesztivál (május - honlapja)
  • Fúvószenekari Koncertek a Zichy ligetben (augusztus vasárnap esténként)
  • Harmonia Albensis templomi koncertek (július)
  • Aranybulla Művészeti Napok (augusztus - honlapja)
  • Fehérvári Vigasságok - Lecsófesztivál (szeptember vége)
  • Fehérvári Advent - Karácsonyi Sokadalom (december)
  • Bolondballagás (április vége)
  • Koronázási Ünnepi Játékok (augusztus közepe)
  • Palotavárosi Halünnep (Május vége)

Művészetek[szerkesztés]

Helyi média[szerkesztés]

  • Fehérvár TV – városi televíziócsatorna
  • Alba Orion – székesfehérvári sporteseményeket közvetítő televíziócsatorna
  • Fehérvár Rádió – helyi rádióadó
  • Vörösmarty Rádió – helyi rádióadó
  • Táska Rádió – helyi diákrádió
  • Fejér Megyei Hírlap – független megyei napilap
  • FehérVár – ingyenes hetilap
  • Fehérvári Est - ingyenes programajánló hetilap
  • Szent István Városa - ingyenes egyházmegyei hetilap

Turizmus[szerkesztés]

Szállodák[szerkesztés]

A Magyar Király Szálló épülete
  • Hotel Magyar Király ****
  • Hotel Novotel ****
  • Best Western Plus Lakeside Hotel****
  • Hotel Platán ***
  • Szent Gellért Hotel ***
  • Hotel Szárcsa ***
  • Jancsár Hotel ***
  • Vadászkürt Pension ***
  • Central Lodge **
  • Geo Hostel
  • Panama Motel
  • Kertész Csárda és Fogadó

Látnivalók[szerkesztés]

Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.[27]

Műemlékek[szerkesztés]

  • Árpád fürdő, Kossuth u. 12./Várkörút 25.
  • Bajzáth-ház, Szent István tér 5.
  • Balassa-ház, Arany János u. 5.
  • Budenz-ház, Ybl Múzeum, Arany János u. 12.
  • Cisztercita Gimnázium, Oskola u. 7.
  • Cisztercita rendház, Fő u. 6.
  • Cisztercita templom, Fő u. 6., Szent János köz
  • Csendőrparancsnokság épülete; Lakóház, Ady Endre u. 11.
  • Evangélikus templom, Szekfű Gyula u. 1.
  • Fekete Sas Patikamúzeum, Fő u. 5.
  • Fekete Sas Szálló, Ady Endre u. 7.
  • Felsővárosi római katolikus plébániaház, Móri út 18-20.
  • Felsővárosi római katolikus plébániatemplom, Móri út
  • Ferences rendház, Városház tér 4.
  • Fligl-Krén-ház; Bástya u. 1.
  • Flits-ház; Fő u. 4./Oskola u. 5
  • Fridetzky-ház; Arany János u. 3.
  • Galla-ház; Fő u. 13.
  • Font-Caraffa-ház, Oskola u. 2-4., Jókai u. 1-3.
  • Gerchard-ház, Basa u. 1.
  • Rác templom, Rác u.
  • Hentel-kápolna (Szent Anna kápolna), II. János Pál pápa tér
  • Hermann László Zeneiskola, Városház tér 3.
  • Hiemer-ház, Jókai u. 1.
  • Hübner–Reh-ház; Ady Endre u. 8
  • Istenszemes ház, Megyeház u. 11.
  • Izraelita szeretetház, Várkörút 19.
  • Kalmáncsehy Domonkos-szobor, Arany János u.
  • Karl-ház; Mátyás király krt. 23., Zichy liget 4.
  • Karmelita kolostor; Papi otthon, Petőfi u. 2.
  • Királykút, lakóház, Mikszáth Kálmán u.
  • Klosz-féle ház, Pauer-ház, Arany János u. 16.
  • Lakóépület, Koronázó tér 3. és 4.
  • Lakóház és városfal, Liszt Ferenc u. 11.
  • Lakóház és városfal, Piac tér 2.
  • Lakóház és városfal, Táncsics Mihály u. 4.
  • Lakóház és városfal; ált. isk., Szent István tér 4., Budai út 4.
  • Lakóház, Kossuth u. 11.
  • Lakóház, Lépcső u. 1./Liszt Ferenc u. 2.
  • Lakóház, Liszt Ferenc u. 9.
  • Lakóház, Liszt Ferenc tér 4./Lépcső u. 2.
  • Lakóház, múzeum, Rác u. 19.
  • Lakóház, Pelikán fogadó, Kossuth u. 15.
  • Lakóház, római katolikus plébánia, Arany János u. 9.
  • Lakóház, Városház tér 2.
  • Lakóház, Vasvári Pál u. 5.
  • Lakóház; Deák-gyűjtemény, Oskola u. 10.
  • Lakóház; levéltár, Szent István tér 3.
  • Lakóház; OMvH irodaház, Arany János u. 10.
  • Laktanya, Malom u. 2.
  • Lukács-ház, Bástya u. 4.
  • Magyar Király Szálló; Zichy-ház, Fő u. 10.
  • Mária-oszlop, Móri út
  • Mária-szobor, Piac tér
  • Megyeháza, Szent István tér 9.
  • Mészöly-ház, Bástya u. 3/5
  • Nepomuki Szent János-szobor, Móri út
  • Öntöttvas zenecsarnok, Zichy liget
  • Ősfehérvár vendéglő, Táncsics Mihály u. 1.
  • Pávás-ház és városfal, Kossuth u. 10.
  • Pelikán Fogadó; Kossuth u. 15.
  • Az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja, Megyeház u. 8.
  • Püspöki palota, Városház tér 5.
  • Református templom, Széchenyi út 16.
  • Régi megyeháza és városfal; Várostörténeti múzeum, Megyeház u. 17.
  • Rosty-ház; Jókai u. 10.
  • Smohay-ház; Schaár-gyűjtemény, Jókai u. 11.
  • Splényi-ház; Budai u. 22.
  • Szekfű-ház; Szent István tér 12.
  • Szent Imre-templom, Városház tér 4.
  • Szent István püspöki székesegyház, II. János Pál pápa tér
  • Szemináriumi templom, Petőfi u. Kossuth u. sarok
  • Romkert, Koronázó tér
  • Say-ház, Vörösmarty tér 8.
  • Splényi-ház, Budai út 22.
  • Szent István-szobor; Szent István tér
  • Szentháromság-szobor, Móri út/Havranek J. u.
  • Szerb temető sírkövei, Palotai út
  • Szőgyény-Marich-ház és városfal, Liszt Ferenc u. 1.
  • 10-es huszárok emlékműve, Városház tér
  • Tergovics-ház; Arany János u. 8.
  • Tersánszky-ház; Megyeház u. 7.
  • Török fürdő romjai, Jókai u. 2.
  • Varga-ház; Zichy liget 6.
  • Várfalak: Várkörút, Bástya u. 3., Jókai u. 2., Piac tér, Ady Endre u. 9-11.
  • Varkocs-szobor, Fő u.
  • Városháza, Városház tér 1.
  • Városi Bíróság; Zichy liget 10.
  • Városi vízimalom és serfőző, Sörház tér 1.
  • Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Képtár, Bartók Béla tér
  • Vörösmarty Mihály szobra, Vörösmarty tér
  • Vörös–Semsey-ház; Jókai u. 5.
  • Wathay Ferenc emlékműve, Prohászka liget
  • Wertheim-ház, Zichy liget 1.
  • Zárda és városfal; levéltár, Szent István tér 2.
  • Zeneiskola; Jókai u. 3./Oskola u.
  • Zichy-ház; Zichy liget 7.
  • Zichy-palota, Kossuth u. 1./Városház tér 1.
  • Zlinszky-ház; Szent István tér 4

Sport[szerkesztés]

Egyesületek

Létesítmények

  • Sóstói Stadion
  • MÁV Előre Stadion
  • Mezővári József Sportpálya
  • Feketehegy-szárazréti sportpálya
  • Alba Regia Sportcentrum
  • Bregyó közi Ifjúsági és Sportcentrum[46][47]
  • Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrum
  • Köfém Sportcsarnok
  • Csitáry G. Emil Uszoda és Strand
  • Vodafone Sportcsarnok (volt ARÉV Sportcsarnok)[48]
  • Vok (Videoton Oktatási Központ) sportcsarnok

Személyek[szerkesztés]

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Székesfehérvár testvérvárosai és partnervárosai a következők:[49][50]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Partnervárosok[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Az Alba Regia nevet, Fehérvár középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású.[51] További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.[52][53]
  • Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. panelprogram keretén belül a 2000-es években.[54]
  • 2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.[55]
  • A városban található Bory-vár bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mint a világ legnagyobb építménye, melyet egy ember alkotott.
  • A fehérvári kötődésű Wellhello együttes Oldalzseb című számát Székesfehérvár himnuszának választották.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Székesfehérvár - a királyok városa (magyar nyelven) (html). Kul-Túra. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  2. Székesfehérvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  3. Hivatali telefonkönyv és e-mail jegyzék (magyar nyelven) (html). Székesfehérvár MJV. Önkormányzata, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. Székesfehérvár számokban 1
  8. ^ a b c http://www.albaarchivum.hu/id-44-varostorteneti_osszefoglalo.html
  9. Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul (magyar nyelven), 2012. július 27. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  10. Dinnyési Fertő TT (magyar nyelven). Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 2014. május 19. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  11. ^ a b Kovács Gergely: Természeti értékeink – Védetté nyilvánították az Aszal- és a Jancsár-völgyet (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2015. január 27. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  12. Székesfehérvár – Királyok Városa (magyar nyelven). Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft.
  13. Rubicon Történelmi Magazin 2013/6 – Szent István nyomában – Fehérvár a magyar koronázóváros
  14. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8079
  15. Székesfehérvár Megyei Jogú Város - Önkormányzat: Képviselő testület
  16. Magyar Narancs, 1999/33
  17. Adottságaink (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  18. Világgazdaság.hu - Hatalmasat nőhet a Videoton bevétele
  19. [HVG - 2011/23]
  20. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Településsoros munkanélküliségi adatok - 2015. www.afsz.hu (2015) (pdf)
  21. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Egészségügyi Portálja
  22. Feol.hu - Orbán Viktor Székesfehérváron: 20 milliárdnyi ígéret
  23. Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház - Statisztika
  24. ^ a b c d Infrastruktúra (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  25. Megközelíthetőség (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  26. Hat Mercedes Citaro autóbusz állt forgalomba Székesfehérváron (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  27. ^ a b c d e f g h i j k l m n Barangolások Fejér megyében tourinform.fejer.hu
  28. ^ a b A középkori Magyarország koronázótemploma Székesfehérvár Királyi bazilikája szikm.hu
  29. Püspöki székesegyház vendegvaro.hu
  30. Székesfehérvár, Szent Anna kápolna templom.hu
  31. Kalmáncsehy Domonkos-szobor muemlekem.hu
  32. Szent István Király Múzeum museum.hu
  33. Fekete Sas Patikamúzeum museum.hu
  34. Mátyás király-emlékmű, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  35. Karmelita Templom (Székesfehérvár) wikimapia.org
  36. Órajáték - műemlék - Székesfehérvár utazzitthon.hu
  37. Palotavárosi Skanzen - Palotavárosi Emlékek, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  38. Budenz Ház - Ybl Gyűjtemény museum.hu
  39. Szent Donát-kápolna vendegvaro.hu
  40. Csitáry víz és a Csitáry kút szekesfehervar.varosom.hu
  41. Sóstó természetvédelmi terület utazzitthon.hu
  42. Székesfehérvár-Víziváros - Jézus Szíve plébánia szfvar.katolikus.hu
  43. Jézus Szíve Templom szekesfehervar.varosom.hu
  44. Halesz park szekesfehervar.varosom.hu
  45. Kisfaludi kastély geocaching.hu
  46. Bregyó-közi Ifjúsági és Sportcentrum. (Hozzáférés: 2014)
  47. Jól halad a Regionális Atlétikai Központ építése a Bregyóban. Szekesfehervar.hu, 2013. szeptember 25. (Hozzáférés: 2014)
  48. Sportcsarnok. ARSC, 2014
  49. Székesfehérvár testvérvárosai (magyar nyelven). Székesfehérvár.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  50. ^ a b c d e Székesfehérvár testvér és partnervárosai (magyar nyelven). Székesfehérvár.hu. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  51. Bolygót neveztek el Székesfehérvárról - 450 millió km-re is van egy Alba Regia Székesfehérvár város honlapja
  52. Új kisbolygó Fehérvárnak
  53. Megtudhatjuk, hogy merre jár az égen az Alba Regia kisbolygó, ha a Your Sky Object Catalogue oldalán megkeressük a nevüket.
  54. Népszabadság Online: Fehérvári panelprogram: miért az utcát fűtik?
  55. [1] fmh.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Sárkeresztes, Moha Zámoly Pátka, Lovasberény Héraldique meuble compas.svg
Csór

Észak
Nyugat  Székesfehérvár  Kelet
Dél

Pákozd, Gárdony
Szabadbattyán, Úrhida Aba Seregélyes