Oroszok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oroszok
Doni Dmitrij • Mihail Vasziljevics Lomonoszov • Mihail Jurjevics Lermontov • Alekszandr Szergejevics Puskin • Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij • Lev Nyikolajevics Tolsztoj • Anton Pavlovics Csehov • Pjotr Iljics Csajkovszkij • Dmitrij Ivanovics Mengyelejev • Anna Pavlovna Pavlova • Szergej Pavlovics Koroljov • Jurij Alekszejevics Gagarin
Doni Dmitrij Mihail Vasziljevics LomonoszovMihail Jurjevics LermontovAlekszandr Szergejevics PuskinFjodor Mihajlovics DosztojevszkijLev Nyikolajevics TolsztojAnton Pavlovics CsehovPjotr Iljics CsajkovszkijDmitrij Ivanovics MengyelejevAnna Pavlovna PavlovaSzergej Pavlovics KoroljovJurij Alekszejevics Gagarin
Teljes lélekszám
140 millió
Lélekszám régiónként
Régió
 Oroszország116 millió[1]
 Ukrajna8,3 millió[2]
 Kazahsztán4,5 millió[3]
 Egyesült Államok2,7 millió[4]
 Fehéroroszország1,1 millió[5]
 Üzbegisztán620 ezer[6]
 Kirgizisztán603 ezer[7]
 Lettország487 ezer[8]
 Moldova369 ezer[9]
 Észtország345 ezer[10]
 Litvánia219 ezer[11]
 Brazília200 ezer[12]
 Németország179 ezer[13]
 Azerbajdzsán144 ezer[14]
 Türkmenisztán142 ezer[15]
 Argentína114 ezer[16]
 Egyesült Királyság100 ezer[17]
 Kanada98 ezer[18]
 Chile70 ezer[19]
 Tádzsikisztán68 ezer[20]
 Grúzia68 ezer[21]
 Ausztrália60 ezer[22]
 Kuba50 ezer[23]
Flag of Spain.svg Spanyolország43 ezer[24]
 Románia36 ezer[25]
 Finnország33 ezer[26]
 Csehország27 ezer[27]
 Olaszország20 ezer[28]
 Kína16 ezer[29]
 Franciaország16 ezer[30]
 Bulgária16 ezer[31]
 Örményország15 ezer[32]
 Paraguay
(Russian ancestry)
10 ezer[33]
 Svédország9 ezer[34]
 Dél-afrikai Köztársaság1300[35]
 Mongólia4000
Nyelvek
Orosz
Vallások
ortodox 15-20%, más keresztények 2%, nagy a vallástalanok aránya
Rokon népcsoportok
más szláv népek, különösen a keleti szlávok, (belaruszok, ukránok, ruszinok)
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszok témájú médiaállományokat.

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak. Elsősorban Oroszországban és a környező államokban élnek, de jelentős diaszpórát alkotnak a világ számos országában.

Magyarul gyakran hivatkozunk ilyen néven Oroszország minden lakójára, tekintet nélkül arra, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Régies magyar elnevezésük a muszka (a Moszkva szóból), és népiesen használják még a ruszki elnevezést is, amely kissé pejoratív. A 2002-es felmérés szerint Oroszország lakóinak 80%-a orosz.[36]

Történetük[szerkesztés]

A szlávok először az i. sz. első évezred közepén szerepeltek a bizánci és arab/perzsa írott forrásokban.

A történettudomány eddig eredményei szerint a szlávok kialakulása az indoeurópai népek családján belül az Elba és a Dnyeper folyók, valamint a Balti-tenger és Kárpátok által határolt területen ment végbe. Szétvándorlásuk a 6-8. században zajlott le. Ezt a folyamatot csak a népszaporulattal magyarázni nem lehet, abban nagy szerepet játszottak a népvándorlás hullámai, például az avarok mozgása is. Görög források szerint a szlávok az avarok szövetségesei voltak. A kor egyik fő írott forrása, a valószínűleg 1113-ban írt Elmúlt idők krónikája (Повести временных лет, óorosz kezdőszavainak a történettudományban bevett rövidítésével PVL), amit kijevi Barlangkolostorban készítettek, viszont úgy emlékezik meg az egyik szláv csoportról, a dulebek törzséről, hogy az avarok megszégyenítő, alantas szolgáltatásokra kényszerítették őket, például velük húzatták szekereiket, és elhurcolták őket, amerre vitt az útjuk.

A keleti szlávok az őshazának tartott lakóhelyekről szintén a 6-7. század táján indultak el. A vándorlás spontán módon és kisebb csoportokban történhetett. Lassan vették birtokba a földművelésre alkalmas részeket, új letelepedési pontjaik nem alkottak etnikailag összefüggő területeket. A Pripjaty folyótól északra csak a 8. század során jutottak el. Sűrűbb telepeik a Dnyeper középső folyása, a Deszna és a Szejm folyók környékén, azaz a Rusz későbbi központi területein alakultak ki.

Más részeik később, a 10. században jutottak el a Nyugati-Bug irányába, a mai Pszkov és Novgorod környékére. A különböző csoportok között egészen az államszervezésig nem jött létre szorosabb kapcsolat.

A kis, néhány családból álló csapatok a folyók közelében, egy-egy kiemelkedő területen telepedtek le; délen földbe mélyített, északon pedig fából készített házakat építettek. A terület nagyon gyér népsűrűségű volt, az új telepesek érkezése nem feltétlenül okozhatott összecsapásokat. A térségben a balti és a finnugor népek egyes csoportjai éltek, de ezek sem alkottak összefüggő etnikai tömböt; életmódjuk főleg halász-vadász jellegű volt, ez is csökkentette a konfliktusok szükségszerűségét. A szláv, balti és finnugor csoportok elkülönültsége egészen a 12. századig fennmaradt. A nyelvtudomány ki tudja mutatni ezekben a nyelvekben az akkori egymás mellett élés nyomait, az egymástól átvett szavakat.

A szláv lakóterület déli sávja mentén viszont, a lovas nomád sztyeppei népekkel szemben megerősített telepeket kellett létrehozniuk. A kazárok, rövig ideig a magyarok is adóztatták a földművelő szlávokat.

A 7-10. század közötti időben - későbbi források alapján - már lehetséges a keleti szláv tömbön belül differenciálni. A PVL krónika a következő törzsneveket ismeri: poljanok, szeverjanok, ulicsok, tivercek, drevljanok, dregovicsok, krivicsek, radimicsek, szlovének, fehér horvátok. Kijev környékén a poljanok - mezei lakók - lakták, nevüket a nyugati szláv polanokhoz (a lengyelek ősei) hasonlóan a lakóhelyükről kapták. Tőlük északra voltak a szeverjánok - északiak - szálláshelyei. A Novgorod környékén letelepülő szlovén törzs neve sokfelé előfordul a szlávok lakta területen, így a Balkánon is (szlovének). Ez a szó egyébként később a szlávok összefoglaló elnevezése is lett. Valószínűleg ebben az északi régióban is a szláv jelleg hangsúlyozása miatt kapták ezt a nevet, amely megkülönböztette őket a helyi finnugor és balti törzsektől, valamint a később megjelenő normannoktól. A különböző források által említett törzsekről azonban még nagyon keveset tudunk. Gyakran előfordul, hogy különböző elnevezések ugyanazokra a csoportokra vonatkoztak különböző időkben. A 12. század folyamán a törzsnevek jelentőségüket vesztették, helyettük a népcsoportokat a települési központok alapján különböztették meg: kijeviek, halicsiak, szmolenszkiek.

Az északi régióban, az Urálban és a Baltikumban már az időszámítás kezdete körüli időktől éltek a finnugor népcsoport finn ágához tartozó népek, mint a merja és muroma nép. Ez utóbbiak a 11. században már beolvadtak az oroszokba. A muromák nevét a Murom helynév őrizte meg.

A keleti szlávok északkeleti terjeszkedésük során a 12. század végén érték el a Volgai Bolgárországot, a térségben létező első államalakulatot. Ennek lakói a török etnikumú csuvasok voltak. Itt kerültek kapcsolatba a keleti szlávok a mordvin, cseremisz népekkel is.

A Novgorod környéki szlávok finn népcsoportokat (pl. vótok) asszimilálva terjeszkedtek tovább a Fehér-tengerig, a Pecsora torkolatvidékéig, sőt eljutottak az Urálig is.

A keleti szlávok fokozatos terjeszkedésével párhuzamosan a 9. században megjelentek a térségben a vikingek vagy normannok, akiket errefelé varégoknak neveztek.

A varégok csoportjai, felfegyverzett távolsági kereskedők, a folyók mentén hatoltak át a térségen a Balti-tengertől a Fekete- és a Kaszpi-tengerig. Ehhez hajóikat néhány esetben szárazföldön kellett átemelni a folyók felső szakaszai között, de a kor technikájával ez megoldható volt. Kereskedelmi útjaik mentén, a folyók partján telepeket létesítettek, ahol fegyveres erővel biztosították maguknak az útvonal és környéke feletti ellenőrzést, raktáraik védelmét. Először a későbbi Novgorod környékén telepedtek le, ahol elágazott a volgai és a dnyeperi útvonal.

A skandinávok megjelenése a térségben katalizátorként hatott a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésre, ahogyan az Novgorod történetén is közvetlenül megfigyelhető. A varégok alkották a térségbeli új állam, a Kijevi Rusz uralkodó rétegét, adták fegyveres erejét. Az első orosz uralkodóház, a Rurik-dinasztia is tőlük származtatta magát. Etnikailag azonban a szláv többség körében gyorsan elszlávosodtak és a sokféle finnugor és török népelem után maguk is hozzájárultak az orosz nemzeti etnikum kialakulásához.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. (2002 census)
  2. (2001 census). [2010. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  3. (1999 census). [2003. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  4. [1](2000)
  5. (1999)
  6. (2005) (estimate)BBC NEWS | Asia-Pacific | Russians left behind in Central Asia
  7. (1999)
  8. [2]
  9. (2004)Moldovan Census [3] Archiválva 2009. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben and Transnistrian Census [4] Archiválva 2009. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  10. (2000). [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  11. (2001)Census. [2007. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  12. Câmara de Comércio Brasil-Rússia
  13. (2003)
  14. CIA - The World Factbook
  15. (2005) (estimate)BBC NEWS | Asia-Pacific | Russians left behind in Central Asia
  16. [5]
  17. [6]
  18. (2006)Canadian Census figures
  19. Embajada de la Federación de Rusia en la República de Chile. Los primeros rusos en Chile. Archiválva 2009. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. (2000)
  21. (2002 census). [2006. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  22. Archivált másolat. [2004. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  23. Créditos. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  24. (2005 census)
  25. Informatii utile. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  26. (2002 census). [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  27. (2008 census). [2009. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  28. (2006 census)
  29. (2000 census). [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  30. (1999). [2020. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  31. (2002 census)
  32. (2002 census)
  33. Archivált másolat. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  34. Joshua Project - Ethnic People Groups of Sweden
  35. Orthodox Church of the South Africa
  36. CIA - The World Factbook - Russia

Források[szerkesztés]

Az orosz nép kialakulásával is foglalkozó első részt - 5-123. oldal - Font Márta írta.