Bosnyákok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosnyákok
Bošnjaci
Teljes lélekszám
kb. 3 millió
Régiók
 Bosznia-Hercegovina 1 858 388[1]
Lélekszám régiónként
Régió
 Szerbia 145 278[2]
 Ausztria 128 047
 Egyesült Államok 98 766[3]
 Németország 158 158[4]
 Svédország 56 595[5]
 Montenegró 53 605[6]
 Svájc 46 773[7]
 Szlovénia 21 542[8]
 Kanada 21 040[9]
 Horvátország 31 479[10]
 Ausztrália 17 993[11]
 Macedónia 17 018[12]
 Norvégia 16 338[13]
 Belgium 2182[14]
 Olaszország 3600[15]
Nyelvek
bosnyák
Vallások
Túlnyomórészt muzulmánok.
Rokon népcsoportok
Horvátok, szerbek, montenegróiak, szlovének, macedónok, tágabb értelemben délszlávok, szlávok.

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport. Elsősorban Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában (Szandzsák és Koszovó vidékén) és Montenegróban élnek. A bosnyákok nemzeti identitására döntő hatással volt muzulmán vallásuk. Ma szinte kizárólag azok nevezik magukat bosnyáknak, akik muszlim kulturális háttérrel rendelkeznek.

Bosnyákok a Balkánon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyákok lakhelye

A Balkán-félsziget középső részén az egykori boszniai bogumilok és katharok tértek át tömegével az iszlámra, a katolikus és ortodox vallású keresztények közül kevesebben. Az Oszmán Birodalom ötszáz évig uralta a vidéket, és a fél évezredes uralom maradandó hatással volt az itt élő népek kultúrájára. Részben nyelvük is módusult, így amit egyesek újabban önálló bosnyák nyelvnek tartanak, számos török jövevényszóval gazdagodott, amelyeket szinte kizárólag a bosnyákok használnak. A boszniai nyelv azonban teljesen érthető a szerbek, illetve a horvátok számára is.

Bosnyákok Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején mindenkit, aki Bosznia-Hercegovinában élt, tehát katolikusokat, ortodoxokat és muszlimokat egyaránt, még bosnyáknak (Bošnjak) neveztek. Kállay Béni közös pénzügyminiszterként Bosznia kormányzója, korának jelentős Balkán-szakértője a kor liberális felfogása alapján alkotta meg a boszniai nemzet fogalmát. Véleménye szerint vallástól függetlenül a térségben élő szlávok egy népet alkotnak, ez azonban se nem horvát, se nem szerb.

Magyarországon is élnek népcsoportok, melyeknek tagjai rendszerint bosnyáknak nevezik magukat. A magyarországi bosnyákok esetében a név azonban nem jelent iszlám kötődést, hanem csak földrajzi eredetet. A magyarországi bosnyákok hagyományosan katolikus vallásúak, és horvátnak tartják magukat (bosnyák-horvátok).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. CIA Fact Book. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  2. Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: НАЦИОНАЛНА ПРИПАДНОСТ (PDF). (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  3. The 2000 USA census
  4. Germans and foreigners with an immigrant background
  5. http://www.scb.se/sv_/Hitta-statistik/Statistikdatabasen/TabellPresentation/?layout=tableViewLayout1&rxid=37c05bc4-26cd-4e52-9ac7-b9ff6748eb38
  6. Census of Population, Households and Dwellings in Montenegro 2011, 2011. július 12. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  7. Pub_Auslaender_D.pdf (PDF). (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  8. [1]
  9. By Ethnic origin. 2.statcan.ca, 2011. július 4. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  10. Cro Census 2011, Dzs.hr
  11. 2054.0 Australian Census Analytic Program: Australians' Ancestries (2001 (Corrigendum)) (PDF). (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  12. Macedonian Census 2002 (PDF). (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  13. http://www.ssb.no/english/subjects/02/01/10/innvbef_en/tab-2012-04-26-04-en.html
  14. Belgium figures. Dofi.fgov.be. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  15. Joshua Project: Bosniak of Italy Ethnic People Profile. Joshuaproject.net, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2012. január 5.)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]