Azeriek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Azeriek
Azerigirls.JPG
Teljes lélekszám
kb. 30–35 millió [1]
Lélekszám régiónként
Régió
 Irán15 millió (Encyclopædia Britannica)[2]
10.9–15 millió (CIA factbook,[3] Knüppel,[4] Ethnologue,[5] Swietochowski)[6]
12–18.5 millió (e.g. Elling,[7] Minahan,[8] Gheissari)[9]
6–6.5 millió[10]
 Azerbajdzsán10,205,810[11]
 Oroszország603,070–1,500,000[12][13]
 Törökország530,000–800,000[13]
 Grúzia233,178[14]
 Kazahsztán85,292[15]
 Franciaország70,000[16]
 Ukrajna45,176[17]
 Üzbegisztán44,400[18]
 Türkmenisztán33,365[19]
 USA24,377–400,000[20][21][22]
 Hollandia18,000[23]
 Kirgizisztán17,823[24]
 Németország15,219[25]
Nyelvek
azeri (elsősorban)
A Wikimédia Commons tartalmaz Azeriek témájú médiaállományokat.

Az azeriek a Kaukázus déli részén élő török nyelvű nép. Az azeri nyelvet beszélik, ami az altaji nyelvcsalád tagja, azon belül a török nyelvek közé tartozik. Azeriek élnek Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában. A nyelv egyedül Azerbajdzsánban hivatalos. Körülbelül 25 millió azeri etnikumú él szerte a világban.

Híres azeriek[szerkesztés]

Politikusok[szerkesztés]

Tudósok[szerkesztés]

Zenészek, előadóművészek[szerkesztés]

Írók, költők[szerkesztés]

Sportolók, játékvezetők[szerkesztés]

Külföldön élő azeri származású hírességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sela, Avraham. The Continuum Political Encyclopedia of the Middle East. Continuum, 197. o. (2002). ISBN 978-0-8264-1413-7 „30–35 million” 
  2. Azerbaijani (people), Encyclopædia Britannica. Hozzáférés ideje: 2019. december 18. 
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) CIA Iran nevű ref-eknek
  4. Knüppel, Michael. Turkic languages of Persia: an overview, Encyclopaedia Iranica „Altogether, one-sixth of today's Iranian population is turcophone or bilingual (Persian and Turkic; see Doerfer, 1969, p. 13)” 
  5. Ethnologue – Languages of Iran
  6. Swietochowski, Tadeusz; Collins, Brian C. (1999). Historical dictionary of Azerbaijan. Lanham, Maryland: Scarecrow Press. ISBN 0-8108-3550-9. "15 million (1999)"
  7. Elling, Rasmus Christian. Minorities in Iran: Nationalism and Ethnicity after Khomeini, Palgrave Macmillan, 2013. Excerpt: "The number of Azeris in Iran is heavily disputed. In 2005, Amanolahi estimated all Turkic-speaking communities in Iran to number no more than 9 million. CIA and Library of congress estimates range from 16 to 24 percent—that is, 12–18 million people if we employ the latest total figure for Iran's population (77.8 million). Azeri ethnicsts, on the other hand, argue that overall number is much higher, even as much as 50 percent or more of the total population. Such inflated estimates may have influenced some Western scholars who suggest that up to 30 percent (that is, some 23 million today) Iranians are Azeris." [1]
  8. Minahan, James (2002). Encyclopedia of the Stateless Nations: S-Z. Greenwood Publishing Group. p. 1765. ISBN 978-0-313-32384-3 "Approximately (2002e) 18,500,000 Southern Azeris in Iran, concentrated in the northwestern provinces of East and West Azerbaijan. It is difficult to determine the exact number of Southern Azeris in Iran, as official statistics are not published detailing Iran's ethnic structure. Estimates of the Southern Azeri population range from as low as 12 million up to 40% of the population of Iran – that is, nearly 27 million..."
  9. * Ali Gheissari, "Contemporary Iran:Economy, Society, Politics: Economy, Society, Politics", Oxford University Press, 2 April 2009. pg 300Azeri ethnonationalist activist, however, claim that number to be 24 million, hence as high as 35 percent of the Iranian population"
  10. (2015) „On the Number of Iranian Turkophones”. Iran & the Caucasus 19 (3), 279–282. o. DOI:10.1163/1573384X-20150306.  
  11. [2] 91,6% of 9,900,000, World Factbook
  12. Итоги переписи. 2010 census. Russian Federation State Statistics Service, 2012. [2012. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  13. a b van der Leeuw, Charles. Azerbaijan: a quest for identity : a short history. Palgrave Macmillan, 19. o. (2000). ISBN 978-0-312-21903-1 
  14. Ethnic groups by major administrative-territorial units. 2014 census. National Statistics Office of Georgia. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
  15. Population by national and/or ethnic group, sex and urban/rural residence (2009 census). Agency for the Statistics of the Republic of Kazakhstan. [2012. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  16. İlhamqızı, Sevda. „Gələn ilin sonuna qədər dünyada yaşayan azərbaycanlıların sayı və məskunlaşma coğrafiyasına dair xəritə hazırlanacaq”, Trend News Agency, 2007. október 2. (Hozzáférés ideje: 2017. március 8.) (Azerbaijani nyelvű) 
  17. About number and composition population of Ukraine by data All-Ukrainian census of the population 2001. Ukraine Census 2001. State Statistics Committee of Ukraine. [2011. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  18. The National Structure of the Republic of Uzbekistan. Umid World, 1989. [2012. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  19. (1–22 January 2012) „{{{title}}}” (Russian nyelven). Демоскоп Weekly (493–494). [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2012. január 17.)  
  20. Azerbaijani-American Council rpartners with U.S. Census Bureau. News.Az, 2009. december 28. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  21. http://www.azeris.org/images/proclamations/May28_BrooklynNY_2011.JPG[halott link]
  22. Obama, recognize us – St. Louis American: Letters To The Editor. Stlamerican.com, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  23. The Kingdom of the Netherlands: Bilateral relations: Diaspora. Republic of Azerbaijan Ministry of Foreign Affairs. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  24. 5.01.00.03 Национальный состав населения (russian nyelven). National Statistical Committee of Kyrgyz Republic, 2011. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  25. Foreign population on 31.12.2006 by citizenship and selected characteristics. Federal Statistical Office (Destatis). [2010. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 3.)