İlham Əliyev

İlham Əliyev
Született	1961. december 24. (64 éves) Baku
Állampolgársága	azeri (1991–)
Házastársa	Mehriban Aliyeva (1983. december 22. – )
Gyermekei	három gyermek: Leyla Alieva Arzu Alieva Heydar Aliev Jr.
Szülei	Zarifa Alieva Heydar Aliyev
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	Vice President of SOCAR (1994. április 30. – 1996. december 24.) az azerbajdzsáni nemzetgyűlés tagja (1995. november 24. – 2003. augusztus 4.) First Vice President of SOCAR (1996. december 24. – 2003. augusztus 4.) elnök (1997–, National Olympic Committee of the Republic of Azerbaijan) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (2001. január 22. – 2004. január 26.) Azerbajdzsán miniszterelnöke (2003. augusztus 4. – 2003. október 31.) President of Azerbaijan (2003. október 31. – ) Supreme Commander-in-Chief of the Armed Forces of Azerbaijan (2003. október 31. – ) pártelnök (2005. március 26. – , New Azerbaijan Party) főtitkár (2019. október 15. – 2021. november 12., Türk Államok Szervezete) El nem kötelezett államok főtitkára (2019. október 25. – 2024. január 16.)
Iskolái	Baku city secondary school number 6 Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (1977–1985, a történettudományok kandidátusa, historical science)
Kitüntetései	Lista Order of Holy Prince Daniel of Moscow 1st class honorary doctor of the Moscow State Institute of International Relations a Tarasz Sevcsenko Kijevi Állami Egyetem díszdoktora Asztrahán díszpolgára Jubilee Medal "65 Years of Victory in the Great Patriotic War 1941–1945" Order of Holy Prince Daniel of Moscow az Olasz Köztársaság Érdemrendje Medal "In Commemoration of the 300th Anniversary of Saint Petersburg" (2003) Order of Honour (2003) Ezüst Olimpiai Érdemrend (2004) Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje (2004. október 11.) Order of King Abdulaziz al Saud (2005. március 8.) Heydar Aliyev Order (2005. április 28.) Order of St. Sergius of Radonezh 1st class (2005. szeptember 14.) Order of Sheikh-ul-Islam (2005. december 22.) a francia Becsületrend nagykeresztje (2007. január 29.) Medal "10 years of Astana" (2008) a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2008. február 26.) Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály (2008. május 22.) Order of Mubarak the Great (2009. február 10.) Három Csillag érdemrend nagykeresztje (2009. augusztus 10.) Order of Glory and Honor (2010. április 24.) Névre szóló lőfegyver (2010. október 28.) Hűséges Szolgálat érdemrend (2011. április 18.) Grand Cross of the Order of Stara Planina (2011. október 25.) Order of the Friendship of Peoples (2011. december 24.) Order of the "Commonwealth" (2012) Person of the Year in Organized Crime and Corruption (Ironic denominación, not a real award) (2012) Order of Ismoili Somoni (2012. július 12.) St. George's Order of Victory (2013) Ribbon of the Order of the Republic of Serbia (2013. február 22.) Order of State of Republic of Turkey (2013. november 12.) Order of Liberty (2013. november 18.) Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (2018. július 12.) Order of Merit of Astrakhan Oblast (2018. december 18.) Supreme Order of Turkic World (Recep Tayyip Erdoğan, Gurbanguly Berdimuhamedow, 2, 2021. november 12., Nurszultan Abisuli Nazarbajev) Order of the Golden Eagle (2022. augusztus 24.) Order "Duslyk" (2024. október 23.) Zayed Award for Human Fraternity (Armenia-Azerbaijan peace agreement, Nikol Pasinján, 2026)
Magassága	188 cm
İlham Əliyev aláírása
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz İlham Əliyev témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

İlham Heydər oğlu Əliyev (magyarosan Ilham Alijev IPA: [il'hɑm æ'lijɛv], kiejtése^ⓘ; Baku, 1961. december 24. –) azeri politikus, Azerbajdzsán elnöke és az Új Azerbajdzsán Párt vezetője.

Életrajza

Əliyev Bakuban született. Apja Heydər Əliyev volt, aki İlham hatéves korában az azerbajdzsáni KGB vezetője lett, majd az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára és az SZKP Politikai Bizottságának teljes jogú tagja. Édesanyja dr. Zarifa Əlijeva volt, aki orvosként dolgozott, és Əziz Əliyev szovjet politikus lánya volt. Miután İlham elvégezte bakui iskoláit, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, majd doktori címének megszerzését követően itt tanított. Felesége Mehriban Əliyeva, gyermekei Leyla, Arzu és Heydər. Nővére Sevil Əliyeva.

A Szovjetunió 1991-es széthullása után 1994-ig İlham Moszkvában és Isztambulban volt üzletember. Ekkortájt a média folyamatosan bemutatta életstílusát, amin belül leginkább a szerencsejáték és a nők játszották a főszerepet. Ez volt az az időszak, mikor hatalmas adósságokat halmozott fel egy török kaszinótulajdonossal szemben. Apja szomorúan fogadta fiának playboy életstílusát, és úgy érezte, ez csökkenti annak esélyét, hogy fia válhasson az utódává. 1998-ban az elnök elrendelte, hogy Azerbajdzsánban minden kaszinót zárjanak be.

1994-ben Əliyevet az Azerbajdzsáni Állami Olajvállalat, a SOCAR elnökhelyettesévé nevezték ki. Egyes vélemények szerint Əliyev megvesztegetéssel szerzett ilyen magas beosztást. A következő évben a parlament (a Milli Majlis), majd a most nem létező nemzeti olimpiai bizottság tagja lett. Ő vezette Azerbajdzsán küldöttségét az Európa Tanácsba. Két hónappal a 2003-as elnökválasztást megelőzően miniszterelnökké nevezték ki. Októberben Heydər Əliyev egészségi állapota megromlott, emiatt visszalépett a választásoktól, de ezzel egyidejűleg vitákra alkalmat adva, saját helyébe egyedül fiát jelölte pártjának elnökjelöltnek.

2003-as elnökválasztás

A 2003. október 15-én tartott választás hivatalos végeredménye szerint a leadott szavazatok 76,84%-ával İlham Əliyev lett a megválasztott elnök. A hazai ellenzék azonban nem fogadta el az eredményt, és tüntetéseket szervezett. Ezek fő okai az állítólagos korrupció és a választások megrendezésének körülményei voltak. Több száz tüntetőt vertek meg, majd tartóztattak le. Az ellenzék tiltakozása ellenére Əliyev október 31-én elfoglalta hivatalát. Az amerikai kormányzat támogatta Əliyev megválasztását.

A nemzetközi közösség élesen kritizálta a választás lebonyolítását. Több megfigyelő megjegyezte, hogy kis mértékben tartották csak be a nemzetközi előírásokat, a választókat megfélemlítették, a jelölteknek eltérő lehetőségeik voltak véleményeik kifejtésére, valamint nagy mértékben megszegték a választás lebonyolításával kapcsolatos jogszabályokat. Az EBESZ Megfigyelő Bizottsága több számos szabálytalanságot jegyzett fel a szavazatszámlálással és a választások elrendezésével kapcsolatban.

A Human Rights Watch azt kifogásolta, hogy Əliyev kampányát kormányzati pénzekből finanszírozták, a Központi Választási Bizottságban és a helyi választási bizottságokban Əliyev támogatói foglaltak helyet, míg a helyi, kormányzati kapcsolatokkal nem rendelkező szervezetek nem vehettek részt a választás tisztaságának ellenőrzésében. (forrás: HTML) Eynulla Fatullayevet és több más újságírót is előzetes letartóztatásba helyeztek, mert kritizálták Əliyevet és kormányát.

2008-as elnökválasztás

Əliyevet 2008-ban újabb öt évre elnöknek választották, a hivatalos eredmények szerint elsöprő, 87 százalékos támogatottsággal.

2013-as elnökválasztás

Əliyev ismét sikerrel indult a 2013-as elnökválasztáson. A hivatalos eredmények szerint a szavazatok 85 százalékát szerezte meg. A választás tisztaságára árnyat vetett az a tény, hogy egy hiba folytán a szavazás végeredménye a választás előtti napon nyilvánosságra került.

Elnöksége

Az ellenzék és a külföldi emberi jogi szervezetek azt kifogásolják, hogy az emberi jogok helyzete semmit nem javult Əliyev elnöksége idején. Az ellenzéki tüntetéseket vagy betiltották, vagy Bakunak egy távoli részén engedélyezték. Így akarták megakadályozni a demonstráció megtartását, és azt, hogy az ellenzék támogatói az adott helyre odaérjenek. A kormányzat továbbra is elnyomásban tartotta az ellenzéket és a független médiát. A nemzetközi közösség, s főleg az Európa Tanács folyamatos nyomásának engedve 2005 márciusában Əliyev az ellenzék több fontos vezetőjét szabadon engedte, akiket a 2003-as választások lebonyolításának körülményei miatt tartott tüntetésük miatt börtönöztek be.

2005. március 26-án Əliyevet hivatalosan is újraválasztották, mint a hatalmon lévő Új Azerbajdzsán Párt elnökét. Az ellenzék ezt a lépést törvénytelennek tekintette, mivel a politikai pártokról szóló törvény szerint az elnöknek a pártok befolyásától mentesnek kell lennie.

2008-ban Əliyev kijelentette, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság soha nem lesz független, és ebben a nemzetközi megfigyelők is a segítségére lesznek. „Örményországnak el kell fogadnia a realitásokat, ami pedig az, hogy 1918-ban Jerevánt Örményországnak ítélték. Ez azonban egy nagy hiba. Az Erivani Kanátus azeri terület volt, és az örmények csak vendégek itt.”.

Egy 2016 őszén megrendezett népszavazás felhasználásával végrehajtott alkotmánymódosítás lehetővé tette az alelnöki poszt létrehozását, amelyre saját feleségét, Mehriban Əliyevát nevezte ki.

Magyarul megjelent művei

• Azerbajdzsán és Európa energiabiztonsága; ford. Kárpáti György; Azerbajdzsáni Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Bp., 2009

Források

• Forrest, Brett (Nov. 28, 2005). "Over A Barrel in Baku". Fortune, pp. 54–60.
• Karl Rahder, "Mr. Aliyev Goes to Washington," ISN Security Watch, 5 May 2006, http://www.isn.ethz.ch/news/sw/details.cfm?id=15721 accessed May 2007
• Az azerbajdzsáni elnök hivatalos honlapja
• BBC profil: İlham Aliyev

További információk

• BBC Country Profile: Azerbajdzsán
• Ilham Aliyev azerbajdzsáni köztársasági elnök budapesti látogatása a magyar sajtóban, 2014. november 10-11.; összeáll. Zaur Pashayev, Komán Éva; Azerbajdzsáni Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Bp., 2015