Szovjetunió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Союз Советских Социалистических Республик
1922. december 30. – 1991. december 25.
Szovjet Szocialista Köztársaságok SzövetségeСоюз Советских Социалистических Республик zászlaja
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Союз Советских Социалистических Республик zászlaja
A Szovjetunió címere
A Szovjetunió címere
Union of Soviet Socialist Republics (orthographic projection).svg
Mottó: Пролетарии всех стран, соединяйтесь! (Világ proletárjai, egyesüljetek!)
Nemzeti himnusz: Internacionálé (19221944),
Szovjet himnusz (19441991)
Általános adatok
Fővárosa Moszkva
Terület 22 402 200 km²
Népesség 293 047 571
Hivatalos nyelvek Orosz
Pénznem Szovjet rubel
Kormányzat
Államforma szocialista szovjetköztársaságok (tanácsköztársaságok) szövetsége
Elődállam
Utódállam
 Oroszországi SZSZSZK
Oroszország 
 Kaukázusontúli SZSZSZK
Fehéroroszország 
 Ukrán SZSZK
Ukrajna 
 Belorusz SZSZK
Moldova 
 Észtország
Grúzia 
 Lettország
Örményország 
 Litvánia
Azerbajdzsán 
Kazahsztán 
Üzbegisztán 
Türkmenisztán 
Kirgizisztán 
Tádzsikisztán 
Észtország 
Litvánia 
Lettország 
Dél-Oszétia 
Abházia 
Dnyeszter Menti Köztársaság 

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovjetszkij Szojuz] vagy CCCP [SZSZSZR]) kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam, az 1917 után széthullott Orosz Birodalom után. 1945-től 1991-es széthullásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.

A Szovjetunió vált a világ kommunista államai elsődleges mintájává; a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetuniót hagyományosan az Orosz Birodalom utódaként tartják számon. Az utolsó orosz cár, II. Miklós 1917 márciusáig uralkodott, majd a következő évben családjával együtt kivégezték. A Szovjetuniót 1922 decemberében alapították meg a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként.

Németország 1922. április 16-án kötötte meg az új országgal az ún. rapallói szerződést. Anglia, Olaszország, Ausztria és Franciaország 1924-ben ismerte el az uniót. Ugyanabban az évben Magyarország is kötött megállapodásokat, ezeket azonban – feltehetően az októberi angliai választásokon hatalomra került konzervatívok hatására – nem ratifikálták.[1]

Az elismerés második hulláma 1934-ben folytatódott: Magyarország (február 4.), Románia, Csehszlovákia (június) majd ezt követően Bulgária.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió kormánya igazgatta az ország gazdaságát és társadalmát. A fontosabb kérdésekről a vezető politikai szervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) döntött.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felbomlása előtt a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917-es októberi forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A Szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra nőtt.

A Szovjetunió Kommunista Pártja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió kultúrája sok változáson ment keresztül az ország 70 éves fennállása alatt. Az 1917-es októberi forradalom utáni első 11 évben (19181929) relatív szabadság állt fenn, a művészek számos művészeti ággal kísérleteztek hogy megtalálják az igazi szovjet művészeti irányzatot. Lenin azt akarta, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen.

A Szovjetunió tagköztársaságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió közigazgatási felosztása 1989-ben. A köztársaságokat a színezés különbözteti meg.

A Szovjetuniót 1922-ben négy szovjetköztársaság hozta létre, melyek az Orosz Birodalom területén alakultak meg annak 1917-es megszűnése után, és mindegyikük az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vagy az ennek befolyása alatt álló helyi kommunista párt irányítása alatt állt. A négy alapító állam az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK), az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság és a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (KSZSZSZK) volt.

Az OSZSZSZK-hoz számos autonóm köztársaság, autonóm terület és nemzetiségi körzet tartozott, a KSZSZSZK pedig három köztársaságból (Azerbajdzsáni, Grúz és Örmény) állt, melyekhez több autonóm köztársaság és autonóm terület is tartozott. A négy köztársaságon kívül különleges kapcsolat fűzte a Szovjetunióhoz a Közép-Ázsiában fekvő Buharai és Hivai Népi Szovjetköztársaságot, melyek az Orosz Birodalom vazallus államaiból jöttek létre 1920-ban.

1922. november 15-én a Távol-Keleti Köztársaság csatlakozott Szovjet-Oroszországhoz.

1924-ben teljesen átszervezték a közép-ázsiai területek köztársasági felosztását. Megszüntették a két népi szovjetköztársaságot és az Oroszországhoz tartozó Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, és helyükön a nemzetiségi elvnek megfelelően létrehozták a Türkmén SZSZK-t és az Üzbég SZSZK-t, valamint a kisebb nemzetiségek számára több autonóm köztársaságot és autonóm területet szerveztek.

1926-ban csatolták a Szovjetunióhoz a Ferenc József-földet.

Az 1924-ben szervezett autonóm köztársaságok egyikének átalakulásával jött létre 1929-ben a Tádzsik SZSZK, amivel a köztársaságok száma hétre emelkedett.

A sztálini hatalomátvétel befejezéséhez kapcsolódott a Szovjetunió második alkotmányának megalkotása 1936-ban, ami egyúttal a köztársaságok számának további növekedését is hozta. Egyrészt az Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai autonóm köztársaságok közül újabb kettőből alakult önálló köztársaság (Kazah SZSZK és Kirgiz SZSZK), másrészt megszűnt a KSZSZSZK, és az ezt alkotó három köztársaság szintén önállóvá vált és közvetlenül lett tagja a Szovjetuniónak. Ezen átszervezések következtében a Szovjetuniónak 1936-tól már 11 tagköztársasága volt.

1940-ben öt újabb köztársaság megszervezésére került sor, de ezek már nem – illetve nem kizárólag – a meglévő területek újrafelosztásával, hanem a második világháború kezdetén a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében megszerzett új területeken jöttek létre. Az Észt, a Lett és a Litván SZSZK-t a megszállt balti köztársaságokból hozták létre, a Moldáv SZSZK-t a Romániától megszerzett Besszarábiával kiegészített, addig Ukrajnához tartozott Moldáv ASZSZK-ból, a Karél-Finn SZSZK-t pedig a Finnországtól megszerzett területek egy részének az addig Oroszországhoz tartozott Karél ASZSZK-val való egyesítésével. A Szovjetunió tehát 1940-től 16 köztársaságból állt.

1944-ben az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták a Szovjetunió által bekebelezett Tuvát.

A második világháború végén a Szovjetunió katonai erővel visszavette Szahalin déli részét és a Kuril-szigeteket, de Japán fenntartja követelését a négy legdélebbi szigetre, Kunasirira, Itoropura, Sikotanra és a Habomai sziklákra, ezeket együttesen „északi területeknek” nevezik. Ezen területi követelések miatt nem került sor békeszerződésre a két ország között.

1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták Kárpátalját.

Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak juttatta a Kígyó-szigetet.

1956-ban a Karél-Finn SZSZK-t ismét beolvasztották az OSZSZSZK-ba Karél ASZSZK-ként, így végül a Szovjetuniót 1956 és 1991 között 15 köztársaság alkotta.

Összefoglalva, a Szovjetunió köztársaságai 1922 és 1991 között az alábbiak voltak:

  1. Oroszországi SZSZSZK
  2. Ukrán SZSZK
  3. Belorusz SZSZK
  4. Kaukázusontúli SZSZSZK (1936-ig)
  5. Türkmén SZSZK (1924-től)
  6. Üzbég SZSZK (1924-től)
  7. Tádzsik SZSZK (1929-től)
  8. Azerbajdzsáni SZSZK (1936-tól)
  9. Grúz SZSZK (1936-tól)
  10. Örmény SZSZK (1936-tól)
  11. Kazah SZSZK (1936-tól)
  12. Kirgiz SZSZK (1936-tól)
  13. Észt SZSZK (1940-től)
  14. Lett SZSZK (1940-től)
  15. Litván SZSZK (1940-től)
  16. Moldáv SZSZK (1940-től)
  17. Karél-Finn SZSZK (1940–1956)

A Szovjetunió utódállamai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió 15 köztársasága a Szovjetunió megszűnésének évében korábbi határait megtartva vált önálló állammá. Szoros értelemben Észtországot, Lettországot és Litvániát nem tekintik a Szovjetunió utódállamainak, ugyanis ezek még a Szovjetunió felbomlása előtt kiléptek az államszövetségből, illetve hivatalos álláspontjuk szerint jogszerűen soha nem is csatlakoztak ahhoz.

Tagköztársaság A Szovjetunió
tagja
Mai országok GUS NATO Európai Unió ERASEC GUUAM háború a biztonságért SCO
Flag of Azerbaijan SSR.svg
Azerbajdzsáni SZSZK
19361991 Flag of Azerbaijan.svg
Azerbajdzsán
1991 1997
Flag of Estonian SSR.svg
Észt SZSZK
19401991 Flag of Estonia.svg
Észtország
2004 2004
Flag of Byelorussian SSR.svg
Belorusz SZSZK
19221991 Flag of Belarus.svg
Fehéroroszország
1991 2002 Blank vertex Hexagonal Icon.svg
Flag of Georgian SSR.svg
Grúz SZSZK
19361991 Flag of Georgia.svg
Grúzia
1993 1997
Flag of Kazakh SSR.svg
Kazah SZSZK
19361991 Flag of Kazakhstan.svg
Kazahsztán
1991 2002 Blank vertex Hexagonal Icon.svg 1996
Flag of Kyrgyz SSR.svg
Kirgiz SZSZK
19361991 Flag of Kyrgyzstan.svg
Kirgizisztán
1991 2002 Blank vertex Hexagonal Icon.svg 1996
Flag of Latvian SSR.svg
Lett SZSZK
19401991 Flag of Latvia.svg
Lettország
2004 2004
Flag of Lithuanian SSR.svg
Litván SZSZK
19401991 Flag of Lithuania.svg
Litvánia
2004 2004
Flag of Moldavian SSR.svg
Moldáv SZSZK
19401991 Flag of Moldova.svg
Moldova
1991 megfigyelő 1997
Flag of Armenian SSR.svg
Örmény SZSZK
19361991 Flag of Armenia.svg
Örményország
1991 Megfigyelő Blank vertex Hexagonal Icon.svg
Flag of Russian SFSR.svg
Oroszországi SZSZSZK
19221991 Flag of Russia.svg
Oroszország
1991 2002 Blank vertex Hexagonal Icon.svg 1996
Flag of Tajik SSR.svg
Tádzsik SZSZK
19291991 Flag of Tajikistan.svg
Tádzsikisztán
1991 2002 Blank vertex Hexagonal Icon.svg 1996
Flag of Turkmen SSR.svg
Türkmén SZSZK
19251991 Flag of Turkmenistan.svg
Türkmenisztán
1991 – 2005
Flag of Ukrainian SSR.svg
Ukrán SZSZK
19221991 Flag of Ukraine.svg
Ukrajna
1991 megfigyelő 1997
Flag of Uzbek SSR.svg
Üzbég SZSZK
19251991 Flag of Uzbekistan.svg
Üzbegisztán
1991 1999–2005 2001

El nem ismert államok a volt Szovjetunió területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Abházia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam, Oroszország támogatásával.
  • Dél-Oszétia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam, Oroszország támogatásával.
  • Hegyi-Karabah – nemzetközi jogilag Azerbajdzsán autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam, Örményország támogatásával.
  • Transznisztria – Nemzetközi jogilag Moldova autonóm köztársasága, ténylegesen pedig független állam, Oroszország támogatásával.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Argumenti i Fakti
  • Bakinszkij Rabocsij
  • Donyeckij Proletarij
  • Izvesztija
  • Krasznaja Zvezda
  • Moszkovszkij Komszomolec
  • Pravda
  • Rabocsaja Gazeta
  • Rabocsij
  • Rabocsij i Szoldat
  • Trud

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum magyar neve orosz neve Megjegyzés
január 1. Újév Новый Год A legnagyobb ünnep az évben, az orosz hagyomány szerint
január 7. Karácsony Рождество ortodox karácsony
február 23. A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta napja День Советской Армии и Военно-Морского Флота Ezen a napon alakult 1918-ban a Vörös Hadsereg, munkanap.
március 8. Nemzetközi nőnap Международный Женский День -
április 12. Az űrhajózás napja День Космонавтики Ezen a napon tett Föld körüli utat 1961-ben Jurij Gagarin
május 1. A munkások szolidaritásának ünnepe Первое Мая - День Солидарности Трудящихся a felvonulások napja
május 9. A győzelem napja День Победы 1945-ben ezen a napon lett vége Európában a második világháborúnak (A háborúnak május nyolcadikán lett vége, de az egyik kapitulációs okmányt május kilencedikén írták alá.)
október 7. A Szovjetunió Alkotmányának napja День Конституции СССР -
november 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja Седьмое Ноября A bolsevik forradalom ezen a napon volt 1917-ben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szovjetunió témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]