Kiemelt cikk
|
Második világháborús montázs
(magyarázata a szócikkben)
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint 1939. szeptember 1-én kezdődött, amikor a hitleri Németország megtámadásta Lengyelországot. Egyesek 1937. július 7-t, a második kínai–japán háború kitörését tekintik kezdetének, a többség szerint azonban ez még csak helyi jellegű, a világháború szoros előzményének tekinthető katonai konfliktus volt. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be.
A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben; kitöréséhez nagyban hozzájárultat az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés).
Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek, majd 1942-ben a keleti, a csendes-óceáni és az afrikai fronton is a szövetségesek törtek előre; végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen közel hetven nemzet vett részt a harcokban. Több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is.
A világháborút végigkísérték mindkét tömb rengeteg erőszakos cselekményt követett el a civil lakosok és a hadifoglyok ellen. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a lakosságot; ezen akciók közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek sokszor rengeteg civil áldozattal jár terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen — ilyen volt Drezda, Hamburg és Tokió bombázása. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, több tízezer embert pusztítva el. A világháború több módszeres népirtása közül az áldozatok számával és az elkövetés módszerével is „kiemelkedik” a több millió zsidót elpusztító holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnössé nyilvánítottak német és japán vezetőket.
A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelországot német területekkel kárpótolták, és ezzel nyugatabbra tolták határait. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek második harmincéves háborúnak nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Niccolò Paganini • A Szent Korona tudományos kutatásának története • Szalánkeméni csata • Csillagászat • Az Ezeregyéjszaka meséi • Hieronymus Bosch • Jeff Gordon
Javaslatok
|
|
|
|
Ezen a napon
|
Ma 2016. augusztus 29. van,
Évfordulók
- 1130 éve, 886-ban hunyt el I. Baszileiosz bizánci császár (* 812).
- 490 éve, 1526-ban volt "a mohácsi vész": az I. Szulejmán vezette török haderő a mohácsi csatában szétverte a magyar fősereget, ahol II. Lajos király mellett életét veszítette Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek, Szalkai László esztergomi érsek, Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére és Perényi Ferenc váradi püspök is.
- 475 éve, 1541-ben I. Szulejmán szultán hadsereggel érkezett Buda alá, fogságba vetette Török Bálintot, és a török katonaság csellel elfoglalta Buda várát.
- 350 éve, 1666-ban hunyt el Frans Hals flamand barokk festő (* 1580).
- 265 éve, 1751-ben befejeződött a heidelbergi várkastélyban, a világ legnagyobb boroshordójának az építése. A befogadóképessége 221 726 liter.
- 260 éve, 1756-ban II. Frigyes porosz király csapatai bevonultak az Ausztriával szövetséges Szászországba, ezzel elkezdődött a hétéves háború.
- 190 éve, 1826-ban írta Kölcsey Ferenc a sorsfordító Mohácsi csata 300. évfordulója alkalmából "Mohács" című ünnepi elmélkedését a történelmi emlékezetről mint az egymásra következő nemzedékeket szellemi kapcsolatban összetartó kötelékröl.
- 185 éve, 1831-ben Michael Faraday angol fizikus felfedezte a mágneses tér elektromos hatását, az elektromágneses indukciót; a kiemelkedő esemény centenáriumát 1931-ben nagy nemzetközi rendezvénysorozattal ünnepelték meg.
- 160 éve, 1856-ban született Bíró Lajos zoológus (entomológus), néprajzi gyűjtő, utazó († 1931).
- 80 éve, 1936-ban született John McCain amerikai politikus, szenátor.
- 75 éve, 1941-ben született Siklós Csaba magyar közlekedésmérnök, politikus.
- 50 éve, 1966-ban tartotta a Beatles együttes utolsó hivatalos koncertjét San Franciscóban.
|
|
Ismerkedés a Wikipédiával
|
- Üdvözlőlap – Bemutatkozik a Wikipédia.
- Első lépések – Didaktikusan felépített bevezető a Wikipédia szerkesztésébe.
- Segítség – Egyszerű, közepes és haladó szerkesztési tippek, útmutatók.
- Wikifogalmak – Minden, ami elsőre kínaiul hangzik a Wikipédián, itt magyarázatra lel.
- Kocsmafal kezdőknek – Az új szerkesztő kérdez, aki tud, válaszol.
- Homokozó – Újdonsült szerkesztőink szabadon garázdálkodhatnak benne.
- Mentorálás – Kezdeti lépéseidhez támogatást kaphatsz egy tapasztaltabb szerkesztőtől.
|
|
Wikipédia más nyelveken
|
Ez a magyar nyelvű Wikipédia. 2003-ban indult, jelenleg 394 726 szócikket tartalmaz. A Wikipédia sok más nyelven is elérhető.
- A legnagyobb Wikipédiák (több mint 1 000 000 szócikkel): angol, francia, holland, japán, lengyel, német, olasz, orosz, spanyol, svéd, szebuano, vietnami, waray.
- Wikipédiák a Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiségek nyelvein: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szerbhorvát, szlovák, szlovén, ukrán.
|
Felhasználási feltételek
|
- Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
- A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
- A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.
|
|