A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta a Szicíliai Királyság része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháború ban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be.
… a biológiában a klád élőlények olyan csoportja, melyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi leszármazottjából állnak? A kladisztika egyik fogalma.
Szeptember 1-jén ténylegesen is megkezdte működését az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, vezető testületének feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott kutatóintézeti és kutatóhelyi hálózat működtetése, tudománypolitikai koordinációja. Első elnöke Maróth Miklós, az MTA rendes tagja.
150 éve, 1869-ben született Hornyánszky Gyula klasszika-filológus, történész, történetfilozófus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1933).
80 éve, 1939-ben született Tabei Dzsunko japán hegymászónő, aki 1975. május 16-án első nőként jutott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everest tetejére († 2016).
Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.
_klasszika-filol%C3%B3gus.jpg)
