Delta IV Heavy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Delta IV Heavy
Egy Delta IV Heavy indítása a Vandenberg légitámaszpontról 2013. augusztus 28-án
Egy Delta IV Heavy indítása a Vandenberg légitámaszpontról 2013. augusztus 28-án

Funkció hordozórakéta
Gyártó United Launch Alliance
Fokozatok
Fokozatok száma 2
Gyorsítófokozat
Típusa CBC (2 db)
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 2×3140 kN
Égésideje 242 s
Első fokozat
Típusa CBC
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 3140 kN
Égésideje 328 s
Második fokozat
Típusa DCSS
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 110 kN

A Delta IV Heavy amerikai hordozórakéta. A Delta IV hordozórakéta-család legnagyobb tagja, napjainkban a legnagyobb teherbírású használatban lévő hordozórakéta. A Boeing fejlesztette ki, és a Lockheed Martinnal közös űripari cége, a United Launch Alliance gyártja.

2004-ben indították első alkalommal. A GEM gyorsítófokozatokkal ellátott Delta IV Medium+ hordozórakétától eltérően az első fokozatként használt, folyékony hidrogén és folyékony oxigénnel üzemelő Common Booster Core (CBC) modulhoz két további CBC modul csatlakozik mint gyorsítófokozat.

Az indítás után mindhárom CBC modul teljes tolóerővel üzemel, majd 44 másodperc múlva az első fokozatot alkotó központi CBC modul tolóerejét 55%-ra csökkentik, míg a két gyorsítófokozat továbbra is teljes tolóerővel üzemel. A gyorsítófokozatok a startot követő 242. másodpercben égnek ki, majd leválnak, ezt követően az első fokozat hajtóműveit visszakapcsolják teljes tolóerőre, és 86 másodperccel később az is kiég.

A hordozórakéta 200 km-es alacsony Föld körüli pályára 28 790 kg-ot, geoszinkron pályára 6750 kg-ot képes feljuttatni.

Első alkalommal 2004. december 11-én indították. A hordozórakéta repülése csak részben volt sikeres. A folyékony oxigén vezetékében fellépő kavitáció miatt az oldalsó gyorsítófokozatok hajtóművei leálltak és a központi CBC modul is a tervezettnél néhány másodperccel korábban állt le. A második fokozat nem tudta kompenzálni a kieső tolóerőt, így a hasznos teherként szállított makett a tervezettnél alacsonyabb pályára került.

Első üzemszerű indítását 2007. november 11-én hajtották végre, amikor a DSP–23 felderítő műholdat állította pályára.

Egy Delta IV Heavy hordozórakétát használtak az Orion űrhajó 2014. december 5-i tesztrepülésénél, valamint ilyen rakétával indították 2018. augusztus 12-én a Nap tanulmányozására a Parker Solar Probe űrszondát.

Források[szerkesztés]