Enciklopédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Der Neue Pauly ókorlexikon, az úgynevezett Pauly–Wissowa-féle lexikon rövidített és aktualizált, tizennyolc kötetes kiadása (1996–2003)

Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

A „lexikon” és az „enciklopédia” is nemzetközi szavak, mindkettő görög-latin közvetítéssel került a világ nyelveibe. A kettő mára azonos fogalmat takar, a jelentésük és a műfaj története alapján azonban tehetünk finom különbséget: a lexikon végső soron a görög lexisz szóból eredeztethető, jelentése voltaképpen: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”, az enciklopédia viszont a görög enkükliosz paideia (εγκύκλιος παιδεία: „általános, mindenre kiterjedő "oktatást" jelent) kifejezésből ered, abból olvadt össze egyetlen szóvá.

Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva, lásd tezaurusz), míg a lexikonok nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közlik, ahogyan elődeik, a szójegyzékek. Mióta legújabban az enciklopédiák is többnyire betűrendben adják a fogalmakat, a különbség szinte teljesen elhalványult, a két megnevezést szinonimaként használják, legfeljebb az etimológiával megtámogatott jelentéskülönbség alapján válogatnak egy-egy mű célja szerint, az enciklopédia elnevezést az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a lexikon megjelölést főként a specializáltabb gyűjteményekre tartva fenn, de messze nem teljes következetességgel.[1]

A két megnevezés alkalmazásáról annyi azonban elmondható, hogy míg az általános, átfogó jellegű munkák némelyike a „lexikon” nevet viseli (A Pallas nagy lexikona, Tolnai világlexikona), addig a részterületekkel foglalkozó művek meglehetősen ritkán neveztetnek enciklopédiának (a Magyar néprajzi lexikon.   és az Orvosi lexikon mind lexikon, és nem Néprajzi/Orvosi enciklopédia stb.). Az enciklopédiák között viszont van speciális célra vagy olvasókörnek szóló (zsebenciklopédia, gyermekek enciklopédiája), és olykor nevükben is vállaltan külön figyelmet fordítanak az egyetemes tudás mellett egyes nemzetek/kultúrkörök tudására (a Nagy szovjet enciklopédia a szovjet világra, az Encyclopædia Britannica az angolszász kultúrkörre).

Korábbi enciklopédikus munkák[szerkesztés]

Korai enciklopédiák[szerkesztés]

A rómaiak nevezték először encyclopediának a Marcus Terentius Varro készítette összefoglaló munkát, a Disciplinaet (a cím jelentése körülbelül: tanulnivalók) 9 kötetben (i. e. 30-ban).

A középkori gondolkodók úgy vélték, hogy lehetséges az tudományok teljes anyagának megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen, átfogó munkaként, elejétől a végéig elolvasásra szánva. Sevillai Szent Izidor Etymologiae munkája 20 kötetben foglalta össze kora tudományát a 6. században. Izidor kora egyik legműveltebb egyházi vezetője volt, hitte és vallotta, hogy mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét, hogy a műveltség mindenkinek jár, több nyelven beszélt, tanult tudós volt és nevelő. Szelleme a mai modern korban is elkísér: őt választották az internet védőszentjének.

Vincent de Beauvais 1250 körül befejezett hírneves művének címe: A nagyobb tükör. A hét szabad művészet – grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene és asztronómia – adta a témaköröket az ilyen munkákban.

Francis Bacon (1620) Instauratio Magna címmel akarta összefoglalni kora tudományát, de soha nem készült el vele. Bacon neve az empirizmus kapcsán ismeretes, és ettől kezdve a tudományosságban a megfigyelés, a tapasztalás lesz a kutatási módszer és ez egy új tudományosságot, gondolkodást teremt: a tudományok ettől kezdve már nem a teológiai tudományok, a hit szolgálói, kiegészítői. A tudományok rohamos fejlődése új enciklopédiák születését hozza.

Johann Heinrich Alsted 1630 körül még így gondolkodik enciklopédiája célkitűzéséről: „mindannak módszeres megértése, amit az embernek élete során meg kell tanulnia”.

Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása címmel írta összefoglaló munkáját, és ez az első magyar enciklopédia. Az úttörő alkotás nyomtatását - címlapján is láthatóan - 1653-ban kezdték el és 1655-ben fejezték be.

Antoine Furetière 1684-ben Kísérlet egy egyetemes szótár megteremtésére címen jelentette meg művét, mely évtizedeken keresztül nagyon keresett kézikönyv lett, a „mindent tudás” tára.[2]

1700 és 1800 közötti jelentős lexikonok[szerkesztés]

1728-ban Ephraim Chambers Cyclopaediája még annak a meggyőződésnek a fényében íródott, hogy lehetséges az emberi tudás egyetlen elmében való egyesítése, és megtanulható az egész. Munkája meghatározó, egyrészt azért, mert tématérképet készített és ezt a későbbi enciklopédia-készítők is átvették, másrészt, mert az ő enciklopédiája az első angol nyelvű, a korábbiak általában latin nyelvűek voltak – ebből a szempontból az Apáczai féle is különlegesség.

Az Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers („Enciklopédia, avagy a természettudományok, a bölcselet és a mesterségek magyarázó szótára”) című munkát 1751 elején kezdték el publikálni Franciaországban, utolsó kötetei pedig 1772-ben láttak napvilágot.

A több mint húsz éven át (1751–1777 között) megjelentetett, 32 kötetes Enciklopédiának 21 kötetét teszi ki szöveg: több mint 70 000 szócikk található benne az asparagustól a zodiacig. A fennmaradó 11 kötet szépen metszett képeket tartalmaz, amelyek a szócikkeket illusztrálják.

Az Encyclopédie a francia felvilágosodás jelentős teljesítménye, amelynek célja Diderot szavaival „a közgondolkodási mód megváltoztatása” volt, az ismeretek terjesztése és a kritikus gondolat fejlesztése révén.

Az Encyclopédie kollektív munka volt, „irodalmárok, írástudó emberek társaságáé”, írták a címoldalon. Mire az utolsó kötet megjelent, több mint 140 ember volt a kötet írója-szerkesztője. Ugyanebben a szellemben ma is létezik egy társaság: olyan önkéntes fordítók csapata, akiket érdekel a felvilágosodás szelleme, és akik hisznek abban, hogy van értéke, értelme annak, hogy az Encyclopédie szócikkeit ingyen hozzáférhetővé tegyék az angol nyelvű olvasók számára (l. a külső hivatkozásokat). Bár ők valószínűleg nem fogják mind a 70 000 szócikket lefordítani, a projekt nyitva áll mindenki előtt, és ma is folytatódik.

Az első szerkesztő, D’Alembert a befejezés előtt kilépett, s az utolsó kötetek kizárólag Diderot munkái. A felvilágosodás számos nevezetes alakja részt vett a szerkesztésben, írásban, például Voltaire, Rousseau és Montesquieu.

Az enciklopédia írói – a felvilágosodás központi gondolatával összhangban – úgy gondolták, hogy a művel lerombolják a babonákat, és kaput nyitnak az emberi tudáshoz. Franciaországban azonban vihart kavart vallási türelme miatt. Dicsérte a protestánsokat és kritizálta a katolikus dogmát, ezért a teljes művet betiltották, de mivel az ügynek voltak magas körökben pártfogói, folytatták a munkát, és az újabb köteteket titokban juttatták el az előfizetőkhöz.

Az enciklopédia a korabeli műszaki ismeretek gyűjteménye is volt, amely a hagyományos kézműves mesterségeket és azok eljárásait is leírta.

Az Encyclopédie kiadásai:[3]

Kiadás helye Kiadás éve Példány Formátum
Párizs 1751–72 4225 fólió
Genf 1771–76 2150 fólió
Lucca 1758–76 3200 fólió
Livorno 1770–78 1600 fólió
Genf-Neuchatel 1777–79 8525 negyedrét
Lausanne-Bern 1778–82 5800 nyolcadrét

4250 példányban jelent meg, amely a 18. században magasnak számított, amikor az átlagos példányszám 1500 körül mozgott. Később, 1782 és 1832 között kiadták e munka bővített változatát 66 kötetben. Ezren vettek részt az előállításában, és 2250 szerzője volt.

Az Enciklopédiát nem fordították le magyarra. Korabeli fordítás nem készült, sőt részleteket sem ültettek át a 18. században, pedig jól ismerték. Padányi Klára kb. húsz éve egy kis fordítóközösséggel megpróbált egy komolyabb válogatást elkészíteni belőle, de a vállalkozás pénzhiány miatt félbemaradt. Van azonban egy 1963-as válogatás (Enciklopédia. Szemelvények, 263 lap), és sok szöveg megjelent más gyűjteményekben (így a Holmiban, Diderot Válogatott filozófiai műveiben stb.). Jelenleg szétszórtan vannak és nehezen lehet fellelni a meglévő fordításokat is, ám ezek elismert fordítók (Győry János, Réz Pál és mások) munkái.

1800 utáni általános lexikonok Magyarországon[szerkesztés]

A Révai nagy lexikona hasonmás kiadásának huszonegy kötete

1945 utáni, modern általános lexikonok[szerkesztés]

Nagyobb magyar szaklexikonok listája[szerkesztés]

Az alábbi lista szakterületek szerint és azon belül időrendben megpróbálja összegyűjteni a jelentősebb magyar nyelvű – önálló vagy fordított – lexikonokat, lexikon-szerű enciklopédiákat.

Általános életrajzi lexikonok[szerkesztés]

  • Moenich Károly és Vutkovich Sándorː Magyar irók névtára. Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye. Különféle kútfőkből, Pozsony, 1876[4]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.[5]
  • Bozzay Margitː Magyar asszonyok lexikona – Nagyasszonyok a magyar történelemben, Dr. Dajkovich Sándor, Budapest, 1931
  • Gulyás Pálː Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinnyei József. Új sorozat; Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939–1944; I–III. kötet hasonmás kiad. 1990–1995; VII–XXI. kötet. sajtó alá rend. Viczián János, 1990–2002.[6]
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  

Biológia[szerkesztés]

  • Természettudományi lexikon – Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1934
  • Biológiai lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978–1982
  • Környezetvédelmi lexikon I–II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993
  • Akadémiai lexikonok – Környezetvédelem I–II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007

Csillagászat[szerkesztés]

  • (szerk. Lassovszky Károly és Réthly Antal) Csillagászati és Meteorológiai Lexikon, Franklin Társulat, Budapest, é. n. [1943]
  • Ifj. Gazda István – Marik Miklósː Csillagászattörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

Filozófia[szerkesztés]

  • Sándor Pálː Filozófiai lexikon I–VI., Faust Kiadás, Budapest, é. n. [1930-as évek]
  • Filozófiai lexikon, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955
  • Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 2005

Fizika[szerkesztés]

  • Ifj. Gazda István – Sain Mártonː Fizikatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978
  • Műszaki lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980
  • Űrhajózási lexikon, Akadémiai Kiadó – Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984, ISBN 963-05-3628-5

Hadtudomány[szerkesztés]

  • Hadtudományi lexikon I–II., Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995
  • Háborúk lexikona, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2004

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar Irodalmi Lexikon, "Studium", Budapest, é. n. [1926]
  • Benedek Marcellː Irodalmi lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1927
  • Hungária irodalmi lexikon, Hungária, Budapest, 1947
  • Gulyás Pálː Magyar írói álnév lexikon – A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956
  • Világirodalmi lexikon I–XIX. Főszerk. Király István, Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1970–1996. ISBN 963-05-0871-0  
  • Tótfalusi Istvánː Irodalmi alakok lexikona, Anno Kiadó, Budapest, 1998
  • Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, Balassi Kiadó, Budapest, 2003

Jog[szerkesztés]

  • (szerk. Márkus Dezső) Magyar jogi lexikon I–VI., Budapest, 1898–1906
  • Állam- és jogtudományi enciklopédia I–II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980
  • Jogi lexikon, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999

Kémia[szerkesztés]

  • Römpp Vegyészeti Lexikon I–IV., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981–1984 ISBN 963-10-3269-8
  • Balázs Lóránt – Hronszky Máté – Sain Mártonː Kémiatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987

Képzőművészet, építészet[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–II., Győző Andor Kiadása, Budapest, 1935
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
  • Jutta Seibert – Körber Ágnesː A keresztény művészet lexikona, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1986
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999–2000
  • Művészeti lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984

Közgazdaság[szerkesztés]

  • (szerk. Halász Zsigmond és Mandelló Gyula) Közgazdasági Lexikon I–III., Budapest, 1898–1901
  • Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikona I–IV., Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1929–1931
  • Heller Farkasː Közgazdasági lexikon, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1937
  • Közgazdasági lexikon I–III., Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1901

Mezőgazdaság[szerkesztés]

  • Mezőgazdasági Lexikon I–II., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1920
  • Mezőgazdasági Lexikon I–II., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1958
  • Kertészeti lexikon, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963[7]

Néprajz[szerkesztés]

  • Magyar néprajzi lexikon I–V., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982

Matematika[szerkesztés]

  • Sain Mártonː Matematikatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • (szerk. Vas Györgyné) Matematikai kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

Műalkotások, irodalmi művek[szerkesztés]

Művelődéstörténet[szerkesztés]

  • Magyar művelődéstörténeti lexikon : Középkor és kora újkor I–IX. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest: Balassi. 2003–2009. ISBN 963-506-540-X

Orvostudomány[szerkesztés]

Pedagógia[szerkesztés]

  • (szerk. Verédy Károly) Paedagogiai Encyclopaedia, különös tekintettel a népoktatás állapotára Atheneaum, Budapest, 1886
  • Magyar Pedagógiai Lexikon I–II., Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1934
  • Pedagógiai lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979

Pszichológia[szerkesztés]

  • Pszichológiai lexikon, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1997
  • Pszichológiai lexikon, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2007

Színművészet[szerkesztés]

  • (szerk. Schöpflin Aladár)ː Magyar színművészeti lexikon I–IV., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest, 1929–1931
  • Színészeti lexikon I–II., Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
  • Magyar színházművészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-05-6635-4

Társadalomtudomány[szerkesztés]

  • A magyar társadalom lexikonja, Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat, Budapest, 1930

Történelem[szerkesztés]

  • Tipold Özsébː Világtörténelmi helyek zsebszótára különös tekintettel hazánkra, Pécs, 1871
  • Németh Antalː Történelmi zsebszótár. A hazai történelemben előforduló nevezetesebb helyek betűsoros névtára, Győr, 1883
  • Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.  
  • Világtörténelmi lexikon I–II., Forrás Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1943]
  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 123. o.  
  • Habsburg lexikon, Új Géniusz Könyvkiadó Kft., Budapest, 1990
  • (szerk.) Szepes Erikaː Antik lexikon, Corvina Kiadó Kft., Budapest, 1993

Vallás, teológia[szerkesztés]

  • Zalka János – Zsihovics Ferenc – Debreczeni Jánosː Szentek élete. I–III., 1859–1876
  • Új magyar Athenás. Ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajzgyűjteménye. Kálmán Farkas. Bierbrunner Gusztáv s mások közreműködésével gyűjté Sz. Kiss Károly, Budapest, é. n. [1882?]
  • Patzner István és Gaith Rudolfː Lelkipásztori lexikon, Temesvár, 1892
  • Zelliger Alajosː Egyházi írók csarnokaEsztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága, Nagyszombat, 1893
  • Kollányi Ferencː Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 1900. (reprint kiadásː Históriaantik Könyvkiadó, 2011)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Katolikus lexikon I–IV., Magyar Kultúra, Budapest, 1931–1933
  • Szentek élete az év minden napjára, szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztveː Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7, 912 p
  • Kühár Flórisː Liturgikus lexikon, Komárom, 1933
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  • Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
  • Herbert Haagː Bibliai lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1989, ISBN 963-360-465-6
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  
  • Gerhard J. Bellingerː Nagy valláskalauz (670 vallás, egyház és kultusz, világnézeti-vallási mozgalom és társaság, valamint vallásfilozófiai iskola lexikona), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 963-05-6618-4
  • Szentek lexikona, Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994
  • Keresztyén bibliai lexikon I–II., Magyarországi Református Egyház, Budapest, 1995
  • Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8  

Zene[szerkesztés]

  • Zenei Lexikon I–II., Győző Andor, Budapest, 1931
  • Hungária zenei lexikon, Hungária, Budapest, 1944
  • Zenei Lexikon I–III., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985
  • Könnyűzenei lexikon, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1987

Egyéb[szerkesztés]

  • Vitéz Kerkápoly M. Emilː A magyar legujabb kor lexikona – A magyar feltámadás könyve 1919–1930, Budapest, 1930
  • Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973
  • Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5  

Jegyzetek és források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nádasdy Ádám: Kinek lexikon a feje?. Magyar Narancs, 2002. (Hozzáférés: 2008. május 3.)
  2. Essay d’un dictionnaire universel, recueilli et compilé par messire Antoine Furetière, s. l., 1684
  3. Andrea Dué: A kereszténység atlasza, Szeged, Agapé, 2000 – 244. p. Fordította: Domokos György ISBN 963-458-216-8
  4. Nem csak szépirodalmi, hanem minden más területen (humán- és reáltudományok, filozófia, teológia) magyar alkotó személyek életrajzi gyűjteménye és műveinek listája.
  5. Nem csak szépirodalmi, hanem minden más területen (humán- és reáltudományok, filozófia, teológia) magyar alkotó személyek életrajzi gyűjteménye és műveinek listája.
  6. Nem csak szépirodalmi, hanem minden más területen (humán- és reáltudományok, filozófia, teológia) magyar alkotó személyek életrajzi gyűjteménye és műveinek listája.
  7. Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu

További információk[szerkesztés]

Interneten elérhető lexikonok és enciklopédiák[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

Idegen nyelven[szerkesztés]

Nyomtatásban elérhető források[szerkesztés]

  • Magyar művelődéstörténeti lexikon : Középkor és kora újkor I–IX. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest: Balassi. 2003–2009. ISBN 963-506-540-X
  • Környezet- és természetvédelmi lexikon I–II., Akadémiai Kiadó, 2002
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]