Egyetemes magyar encyclopaedia
Egyetemes magyar encyclopaedia | |
![]() | |
Az V. kötet címlapja | |
Szerző | (szerk.) Török János – Pollák János – Laubhaimer Ferenc |
Első kiadásának időpontja | 1859–1876 |
Nyelv | magyar |
Témakör | tudományos ismeretek gyűjteménye |
Műfaj | lexikon |
Részei | 13 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Szent István Társulat, Pest (később Budapest) |
A latinos című Egyetemes magyar encyclopaedia (ejtsd: enciklopédia) a 19. század második felében megjelent, 13 kötetes magyar nyelvű enciklopédia.
Története[szerkesztés]
A 13, nagy alakú (20x27 cm) kötetben elkészült lexikon 1859 és 1876 között, a Szent István Társulat gondozásában Pesten (majd az egyesítés után Budapesten) jelent meg. A mű szerkesztői Török János (1807–1874), Pollák János (1824–1884), Laubhaimer Ferenc (1833–1888) voltak. A sorozat érdekessége, hogy nem oldal, hanem hasábszámozással jelent meg (1 oldalon 2 hasábos a szövegtükör), tehát az oldalszám a hasábszámok felével egyenlő. Terjedelme közel 9300 hasáb, azaz mintegy 4600–4700 oldal.
A Pallas nagy lexikona így számolt be róla: „a Szent István Társulat is bocsátott ki egy katolikus szellemü Egyetemes Magyar Encyclopaediát Török János akad. tag. később Pollák J. szerkesztésében, de más vallásu iróknak is közremüködésével. Kezdetben nagyon kiterjeszkedett, p. az 1858-ban megjelent első kötet 1060 hasábon csak az Ajuga szóig haladt, s teljesség tekintetében igen jónak igérkezett, de később vontatva jelent meg és nagyon összeszorult, s utolsó XIII. kötete, csak 1876-ban zárta be a sort, magába foglalva a Só-Zwingli közé eső egész anyagot.”[1]
A lexikon nem rendelkezik reprint kiadással, elektronikusan pedig regisztrálva, előfizetéssel tekinthető meg az Arcanum honlapján; illetve regisztráció nélkül a – XIII. kötet kivételével – a Münchener Digitalisierungs Zentrum Digitale Bibliothek honlapján (ld. alább a listában az egyes köteteket).
Kötetbeosztás[szerkesztés]
I. kötet | A–Ajuga | 1859 | 1059 hasáb | [2] |
II. kötet | Aka–Amerika | 1860 | 1130 hasáb | [3] |
III. kötet | Amerikai alkotmányok–Asa | 1861 | 1103 hasáb | [4] |
IV. kötet | Asaba–Azzolino, Á–Ázsiai társaságok | 1862 | 1086 hasáb | [5] |
V. kötet | B–Bekker | 1866 | 528 hasáb | V./a és V./b |
VI. kötet | Bél–Cockerill | 1868 | 800 hasáb | [6] |
VII. kötet | Codrington–Ercylla y Zuniga | 1869 | 799 hasáb | [7] |
VIII. kötet | Érczhegység–Görög nyelv | 1870 | 798 hasáb | [8] |
IX. kötet | Görögország története–Joachim | 1871 | 456 hasáb | [9] |
X. kötet | Joakáz–Lysias | 1872 | 358 hasáb | [10] |
XI. kötet | Maár–Ozon | 1873 | 414 hasáb | [11] |
XII. kötet | Pachydermák–Smyrna | 1874 | 334 hasáb | [12] |
XIII. kötet | Só–Zwingli | 1876 | 430 hasáb | – |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
Források[szerkesztés]
- https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Lexikon_EgyetemesMagyarEnciklopedia/
- https://opac.pim.hu/record/-/record/PIM1025234
- http://lexikon.katolikus.hu/E/Egyetemes%20Magyar%20Encyklopaedia.html
- http://www.nevpont.hu/view/11184