Genf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Genf
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf címere
Genf címere
Genf zászlaja
Genf zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGenf kanton
Polgármester Rémy Pagani
Irányítószám 1200
Körzethívószám (41) 32
Népesség
Teljes népesség200 548 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület15.86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Genf (Svájc)
Genf
Genf
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′
Genf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

Genf (angolul: Geneva, franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

A város 182 ezres lakosságának 44%-a külföldi (2002).

Fekvése[szerkesztés]

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van.

Éghajlata[szerkesztés]

Genf–Cointrin (magasság: 412 méter, átlagok: 1981–2010 , extrém: 1901–től) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,320,624,927,533,836,539,737,634,827,323,220,839,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,311,214,919,723,526,525,820,915,48,85,315,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,3−1,01,64,89,112,314,414,010,87,42,40,16,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,9−20,0−13,3−5,2−2,21,33,04,90,2−4,7−10,9−17,0−20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)766870728492798210010588901006
Havi napsütéses órák száma598815417719723526323718511766491827
Forrás: MeteoSwiss[2] , KNMI[3][4]


Története[szerkesztés]

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelye[szerkesztés]

Nem kormányközi nemzetközi szervezetek[szerkesztés]

Az ENSZ főépülete Genfben

ENSZ szervezetek[szerkesztés]

  • az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
  • UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
  • WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
  • WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
  • WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
  • ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
  • ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központja[szerkesztés]

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

Látnivalók[szerkesztés]

Botanikus kert
Virágóra

Híres genfiek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Henry Moore egy szobra Genfben

Múzeumok[szerkesztés]

  • Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
  • A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
  • Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
  • Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
  • Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Erzsébet királyné szobra Genfben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach institutionellen Gliederungen, Staatsangehörigkeit (Kategorie), Geschlecht und demographischen Komponenten. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. január 12.)
  2. Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
  3. Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)
  4. Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)

További információk[szerkesztés]