Genf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Genf
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf címere
Genf címere
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGenf kanton
Polgármester Rémy Pagani
Irányítószám 1200
Körzethívószám (41) 32
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 198 899 fő (2016)[1]
Népsűrűség11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület15.86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Genf (Svájc)
Genf
Genf
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′
Genf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

Genf (angolul: Geneva, franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

A város 182 ezres lakosságának 44%-a külföldi (2002).

Fekvése[szerkesztés]

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van.

Története[szerkesztés]

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelye[szerkesztés]

Nem kormányközi nemzetközi szervezetek[szerkesztés]

Az ENSZ főépülete Genfben

ENSZ szervezetek[szerkesztés]

  • az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
  • UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
  • WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
  • WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
  • WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
  • ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
  • ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központja[szerkesztés]

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

Látnivalók[szerkesztés]

Botanikus kert
Virágóra

Híres genfiek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Henry Moore egy szobra Genfben

Múzeumok[szerkesztés]

  • Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
  • A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
  • Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
  • Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
  • Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Erzsébet királyné szobra Genfben

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]