Aggteleky Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Aggteleky Béla
Született 1890. szeptember 14.
Sopron,
Meghalt 1977. augusztus 4. (86 évesen)
Genf,
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Fegyvernem gyalogos
Szolgálati ideje 1909–1945
Rendfokozata altábornagy
Egysége 2. , majd 3. hadsereg
Csatái második világháború

Aggteleky Béla (Sopron, 1890. szeptember 14.Genf, 1977. augusztus 4.) altábornagy a második világháborúban.

Élete[szerkesztés]

A pécsi honvéd hadapródiskolát végezte el 1909-ben. Az első világháborúban főhadnagy volt. 1917-ben vezérkari tanfolyamot végzett, majd százados és 1921-ig a Ludovika Akadémia tanára. 1922-től a soproni katonai főreáliskolában tanított. 1925-ben Szabályzatismertető Tanfolyamot (SZIT) végzett, 19271940-ben a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1940. július 1-jétől vezérőrnagy, az I, 1942. november 1-jétől altábornagy, a II. hadtest, 1944. augusztus 1-jétől október 8-áig a III. hadtest parancsnoka volt. Részt vett az Erdélyért vívott harcokban. 1944. augusztus 8-án az I. hadtest parancsnokává nevezték ki, megbízták a háborúból való kiugrás katonai biztosításával Budapesten. 1944. október 15-én a nyilas puccs napján helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy felszólította a nyilasokhoz való csatlakozásra, majd azt elutasítva Hindy segédletével letartóztatták.[1] 1945-ben kiszabadult, 1956-ig Magyarországon élt, majd Svájcba távozott, és 1977-ig, haláláig az 1944. október 15-ei eseményekre vonatkozó dokumentumok összegyűjtésén dolgozott, ezeket a Magyar Néphadsereg Hadtörténeti Intézetére hagyományozta.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]