Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludovika Akadémia

A Ludovika Akadémia főépülete 2007-ben
A Ludovika Akadémia főépülete 2007-ben
Alapítva 1808
Bezárva 1945
Hely  Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Elhelyezkedése
Ludovika Akadémia (Budapest)
Ludovika Akadémia
Ludovika Akadémia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 19° 05′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 19° 05′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludovika Akadémia témájú médiaállományokat.
A Ludovika Akadémia főépülete (1913)
Buttler János mellszobra.
1897. évi XXIII. törvénycikk a honvéd nevelő- és képző-intézetekről "7. § A Ludovika-Akadémia épületének az uj rendeltetéshez képest leendő átalakitására, a berendezés és felszerelés kiegészitésére, továbbá a honvédfőreáliskola és a hadapródiskolák teljes uj berendezésére és felszerelésére szükséges pénzösszeg 420,000 frt erejéig engedélyeztetik..."[1]
A Ludovika Akadémia épülete, mint Magyar Természettudományi Múzeum az Orczy kert felől (2007)
Szoborcsoport a Ludovika mögött. Felirata: „A Ludovika név hirdesse a nemzethez való vonzalmunknak emlékezetét.”
A Ludovika és az Orczy kert térképe (1884)
A főépület felújítva már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részeként 2014-ben

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban.

Rendeltetése[szerkesztés]

A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem ért (14-17 éves) önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú tisztekké képezze ki, illetve a ténylegesen szolgáló honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a Ludovikában kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak megfelelő szintű oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején. A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika Akadémia egyenértékűségét úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvédtisztet, de főleg a Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel. Az utolsó év elején jelentkező ludovikásokat némely tantárgyban és a szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban az év folyamán németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez különösen a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar nemzetiségű huszárokhoz ily módon 2-3 évenként minden közös-huszár ezredbe friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt kerülhetett.

A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket vettek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból láttak el, 10-et az állam költségén képeztek ki, 23 növendéket egész fizetéses (600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek fel. Azokat a kadétokat, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel végezték el, a magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták be, a kitűnő eredménnyel végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.

Története[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki, a VII. törvénycikkbe cikkelyezte be, rögzítve, hogy az akadémia „kizárólag a magyar ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland[2]. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére (a második legnagyobb összeg - 30 ezer forint - Pest városától érkezett, Buda 8 ezer forinttal járult hozzá)[2]. Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyűlt össze. Az 1812. évi II törvénycikkben tükröződtek a katonai Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatok, amelyeket részletezett: Horvát- és Szlavonországok, Zala vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Arad vármegye, Bács vármegye, Pest vármegye, Trencsén vármegye, Temes vármegye, Nyitra vármegye, Nógrád vármegye, és a városok (Debrecen, Pest és Buda) fő- és köznemesei jelentős adományokat tettek.[3]

József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította. Az 1832-36. országgyűlés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. A 124 szobát, 37 tantermet, kápolnát, konyhákat, számos éléskamrát és lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban készült el. Az épület éveken keresztül üresen állt, kivéve azt az időszakot, amikor az 1838-as pesti árvíz idején ide menekítették Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, illetve itt szállásolták el az átmenetileg hajléktalanná vált lakosok ezreit.[2]

Szervezetét az 1872. XVI. törvénycikk[4] szabályozta, és mint magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg. Híres magyar katonatisztek tanítottak a Hadiakadémián, úgymint Werth Henrik, aki 1926-tól parancsnoka is volt.

A Ludovika ostroma (1919)[szerkesztés]

A Magyar Természettudományi Múzeum beköltöztetése[szerkesztés]

A második világháború után a Ludovika fedett lovardájában az Alfa Mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A főépületet évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. 1994-ben Mádl Ferenc – mint művelődési és közoktatási miniszter – javaslatára kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ben alapított, de mindaddig szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutató laboratóriumait a Ludovika épület-együttesében helyezzék el. A felújított fedett lovarda és a főépület részben felújított terei 1996 óta a Múzeumnak adnak otthont. A felújított padlástérben és a földalatti raktárakban ásványok, kőzetek, ősállat kövületek, állatpreparátumok, valamint emberi csontvázak és múmiák olyan kiemelkedően gazdag gyűjteményeit tárolják, melyek nemzeti természettudományos kultúránk alapvető tárgyi kincsei. A főépület talajszint feletti részeinek felújítása azonban a 2000-es évektől gyakorlatilag leállt, ezért a Múzeum jelentős egységei, mint pl. a növénygyűjtemény a mai napig sem költözhettek be. A teljesen felújított déli szárnyban a Múzeumtól függetlenül a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium működik.

A Magyar Természettudományi Múzeum várható kiköltöztetése[szerkesztés]

2009. május 15-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint a valamikori Ludovika Akadémia jogutódja, a magyar katonai felsőoktatás utolsó, számos intézményből összegyúrt felsőoktatási intézménye 100 napos ünnepségét hagyományteremtő célzattal az Orczy-kertben a valamikori Ludovika Akadémia előtt tartotta meg. A rendezvényen a ZMNE hallgatói századainak menetdal versenye mellett számos programban vehettek részt Józsefváros polgárai. A Ludovika főépületében 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működik.

Nevezetes diákjai[szerkesztés]

Nevezetes tanárai[szerkesztés]

Három tanár arcképe 1872-ből (Kápolnai Pauer István, Forinyák Gyula és Mádi Kovács György)

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830-1945), Gálos-Nyomdász Kft., Budapest, 1998.
  • Fónagy: Fónagy Zoltán: Hadi Főtanoda az Orczy-kertben - A Ludovika előtörténete, 2014.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]