Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hadtörténeti Múzeum
Hadtortenelmi intezet P7290062.jpg
A múzeum adatai
Teljes neve HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím Tóth Árpád sétány 40.
Alapítva 1918
Tömegközlekedés

16-os busz 16A-busz

116-os busz
Igazgató Dr. Kovács Vilmos ezredes
Elhelyezkedése
Hadtörténeti Múzeum (Budapest)
Hadtörténeti Múzeum
Hadtörténeti Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″
A Hadtörténeti Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest, I. ker., Tóth Árpád sétány 40.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. Az alapítók, vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Nádor laktanya nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. A második világháború idején a múzeum gyűjteményének kétharmada elpusztult.

Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

  • Parancsnokság
  • Hadtörténeti Intézet
    • Hadtörténeti Kutató Osztály
    • Hadtörténeti Könyvtár
    • Szerkesztőség
  • Hadtörténeti Múzeum
    • Tárgyi Gyűjteményi Osztály
    • Dokumentációs Osztály
    • Múzeumpedagógia és Kiállítási Osztály
  • Hadtörténelmi Levéltár és Irattár
    • Bécsi Kirendeltség
    • Hadtörténelmi Levéltár
    • Hadtörténeti Térképtár
    • Központi Irattár

Gyűjteménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múzeum épülete madártávlatból

A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.

Néhány nevezetes műtárgya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • …és legördült a vasfüggöny (Magyarország katonai története 1948-1968)
  • Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. 1867-1914
  • Piavétól a Donig – a Dontól a Dunáig. Magyarország katonai története 1918 – 1948
  • "Jelszavaink valának: haza és haladás" (Magyarország hadtörténete 1815-1866)

Időszaki kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szicíliai partraszállástól Magyarország bombázásáig 1943-1945.
  • Utca/Front: Grafikai plakátok az első világháború idejéből

Külső kiállítóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MH Geoinformációs Szolgálat épületében működik a Magyar Katonai Térképészeti Múzeum (Budapest, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.), a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett gyűjteményeként. A Múzeumot 1981-ben hozták létre. Célja és rendeltetése a katonai térképészet munkálatainak, történetének bemutatása, emlékeinek gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele. A gyűjtemény jelenlegi formája mintegy tizenöt év alatt alakult ki.

A múzeum (jobbra) a Sas-hegyről
A földrajz térbeni történelem, a történelem időbeni földrajz és mindkettő közös nyelve a térkép.
prof. dr. Klinghammer István, akadémikus

Két nagyobb termében a magyar térképészet kezdeteiből (XVI. sz.) napjainkig terjedő történelmét mutatjuk be. Ezen belül a térképezés módszereinek, eszközeinek, munkarészeinek és termékeinek bemutatásával szemléltetjük a fejlődést. A Múzeumban elhelyeztük a szolgálat szakmai-társadalmi életének, hazai és külföldi kapcsolatainak emlékeit is.

Három csatlakozó emlékszobában a térképezést támogató légifényképezés, az 1:25 000 méretarányú felmérés emlékeivel és az elmúlt évtizedekben használt műszerekkel ismerkedhet meg a látogató. A szakmatörténeti gyűjtemény betekintést nyújt a katonatérképészek szép és érdekes, de kemény helytállást, hivatásszeretetet kívánó életébe is.

A Múzeum készséggel mutatja be anyagait érdeklődő vendégeinek.A gyakorlati működés előzetes megkeresésre történő látogatást tesz lehetővé. Célszerűségi szempontból az előzetesen egyeztetett csoportos látogatást ajánlatos, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnak.

Legismertebb kiadványa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hadtörténelmi Közlemények: évnegyedes folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Somorjai Ferenc: Budapest. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest : Panoráma, 2008. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. l. 115. o. ISBN 978-963-243-940-2
  • Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Hadtörténeti Intézet és Múzeum l. 18-19. o. ISBN 963-9069-99-X

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Intézet és Múzeum témájú médiaállományokat.