Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Hadtörténeti Múzeum
A múzeum adatai
Teljes neve	HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Elhelyezkedés	Budapest Magyarország
Cím	(a múzeum nem üzemel)
Alapítva	1918
Megnyílt	1918
Tömegközlekedés	M2, 1 villamos
Igazgató	Maruzs Roland ezredes, parancsnok (HM HIM)[forrás?] Dr. Bán Attila alezredes, parancsnokhelyettes
Tulajdonos	Honvédelmi Minisztérium
Elhelyezkedése
Hadtörténeti Múzeum Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.50416667, 19.02722222
A Hadtörténeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest I. ker., Tóth Árpád sétány 40. / Kapisztrán tér 2–4.). A múzeum 2023. május 21-től bezárt. A Hadtörténelmi Levéltár és a Hadtörténeti Könyvtár a kutatók számára továbbra is nyitva áll.

A budavári épületbe a Honvédelmi Minisztérium vezetője, és egyes szervezeti egységei költöztek be 2023 júniusában.

Története

A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. Az alapítók, vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Ferdinánd-laktanya – amelyet 1880-as évektől Nádor-laktanyának neveztek – nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. Az állandó kiállításait 1937-ben nyitották meg a közönség előtt. A második világháború idején a gyűjtemény kétharmada elpusztult.

2022-ben találgatások kaptak szárnyra, hogy a múzeumnak ki kell költöznie az épületből, aminek esetleg az az oka, hogy a Honvédelmi Minisztérium akar oda beköltözni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kiköltözés tényét július 19-én megerősítette, amit azzal indokolt, hogy az intézménynek jobban megközelíthetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a 21. század kihívásainak. Arról hogy várhatóan mikor és hol találnak a múzeumnak új helyet még csak találgatások vannak, de akár 2-3 évbe is beletelhet.

Az intézmény székhelye a Kerepesi út 29/B alatti laktanyában található,^[forrás?] a gyűjtemények különböző raktárakba kerültek. Változatlanul a HM HIM régi épületében, a Kapisztrán tér 2-4. alatt működik a Hadtörténelmi Levéltár, illetve a Verseny utca 12. alatt a HM HIM Központi Irattára. Itt tart olvasószolgálatot a Székesfehérvárra leköltöztetett Hadtörténeti Könyvtár is.

Az új fővárosi múzeumépület megnyitásáig Székesférváron ideiglenes hadtörténeti kiállítás volt látogatható 2023 augusztusától

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 novemberében bejelentette, hogy a múzeum véglegesen a jelenleg újjászülető, a Dísz téren álló Honvéd Főparancsnokság épületében kap helyet, amelybe várhatóan 2026-ban költözhet be. A miniszter az intézmény parancsnokát, dr. Töll László ezredest 2024 áprilisában miniszteri biztossá nevezte ki, aki a katonai identitásért lesz felelős, „tevékenységének legfőbb célja, hogy az évszázadokon át méltán híres magyar harcos szellemet adaptálja a jelen és a jövő kihívásaira felkészülő Magyar Honvédségre, hogy nemzeti haderőnk önazonossága úgy testületként, mint az egyes honvédek esetében kizárólag ebből fakadjon”. Helyét Maruzs Roland ezredes vette át előbb megbízott, majd kinevezett parancsnokként.^[forrás?]

Szervezete

• Parancsnokság
• Hadtörténeti Kutató Intézet
  • Hadtörténeti Kutató Osztály
  • Szerkesztőség
• Hadtörténeti Múzeum
  • Tárgyi Gyűjteményi Osztály
  • Dokumentációs Osztály
  • Múzeumpedagógia és Kiállítási Osztály
  • Hadirégészeti Részleg
  • Kiállítás Üzemeltető Részleg
• Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár
  • Hadtörténeti Könyvtár
  • Bécsi Kirendeltség
  • Hadtörténelmi Levéltár
  • Hadtörténeti Térképtár

Gyűjteménye

A múzeum egykori épülete madártávlatból

Az aradi vértanúk szobra a budavári épület udvarán

A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.

Néhány nevezetes műtárgya

• Damjanich János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szablyája
• Klapka György díszszablyája,
• Kiss Ernő 1848-as honvédtábornok szolgálati atillája
• 5. huszárezred 1806-os ezredzászlaja.
• Farkas Bertalan űrruhája

Kiállítások

Állandó kiállítások

A múzeum bezárt.

Külső kiállítóhelyek

• Bálna, 175 éves a Magyar Honvédség
• Székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendház épülete, „Hadi múltunk kincsestára” időszaki tárlat (2023. augusztus 15. – december 3.)
• Lajta Monitor Múzeumhajó (átmenetileg zárva)
• Katonai Emlékpark Pákozd
• Keceli Haditechnikai Park
• Komárom - Monostori Erőd
• Székesfehérvár - Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény
• Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény
• Szombathely Katonatörténeti kiállítás

Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

Az MH Geoinformációs Szolgálat épületében működik a Magyar Katonai Térképészeti Múzeum (Budapest, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.), a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett gyűjteményeként. A Múzeumot 1981-ben hozták létre. Célja és rendeltetése a katonai térképészet munkálatainak, történetének bemutatása, emlékeinek gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele. A gyűjtemény jelenlegi formája mintegy tizenöt év alatt alakult ki.

A múzeum (jobbra) a Sas-hegyről. Háttérben az Árpád és az Újpesti vasúti híd, távolban Dunakeszi és a Cserhát

„	A földrajz térbeni történelem, a történelem időbeni földrajz és mindkettő közös nyelve a térkép.	”
– prof. dr. Klinghammer István, akadémikus

Két nagyobb termében a magyar térképészet kezdeteiből (XVI. sz.) napjainkig terjedő történelmét mutatják be. Ezen belül a térképezés módszereinek, eszközeinek, munkarészeinek és termékeinek bemutatásával szemléltetik a fejlődést. A Múzeumban elhelyezték a szolgálat szakmai-társadalmi életének, hazai és külföldi kapcsolatainak emlékeit is.

Három csatlakozó emlékszobában a térképezést támogató légifényképezés, az 1:25 000 méretarányú felmérés emlékeivel és az elmúlt évtizedekben használt műszerekkel ismerkedhet meg a látogató. A szakmatörténeti gyűjtemény betekintést nyújt a katonatérképészek szép és érdekes, de kemény helytállást, hivatásszeretetet kívánó életébe is.

A Múzeum készséggel mutatja be anyagait érdeklődő vendégeinek. A gyakorlati működés előzetes megkeresésre történő látogatást tesz lehetővé. Célszerűségi szempontból az előzetesen egyeztetett csoportos látogatást ajánlatos, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnak.

Legismertebb kiadványa

• Hadtörténelmi Közlemények: negyedévente megjelenő folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.

Források

• Somorjai Ferenc: Budapest, Panoráma, Budapest, 2008, 2. átdolgozott és bővített kiadás, ISBN 978-963-243-940-2, (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 115. o.)
• Magyarország múzeumai, Vince Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9069-99-X (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 18–19. o.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Intézet és Múzeum témájú médiaállományokat.

• A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapja
• Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma
• Hadtörténeti Múzeum Értesítője, különszám A fennállásának 100. évfordulójára megjelentetett többnyelvű kiadvány (2018) ISSN 0238–4442
• Magyar Katonai Térképészeti Múzeum térkép