Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hadtörténeti Múzeum
Hadtortenelmi intezet P7290062.jpg
A múzeum adatai
Teljes neve HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím Tóth Árpád sétány 40.
Alapítva 1918
Megnyílt 1918
Tömegközlekedés 16-os, 16A, 116-os, 916-os busz
Igazgató Töll László ezredes[1]
Tulajdonos Honvédelmi Minisztérium
Elhelyezkedése
Hadtörténeti Múzeum (Budapest)
Hadtörténeti Múzeum
Hadtörténeti Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″
A Hadtörténeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest I. ker., Tóth Árpád sétány 40.)

Története[szerkesztés]

A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. Az alapítók, vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Ferdinánd-laktanya – amelyet 1880-as évektől Nádor-laktanyának neveztek – nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára.[2] Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. A második világháború idején a múzeum gyűjteményének kétharmada elpusztult.

2022-ben találgatások kaptak szárnyra, hogy a múzeumnak ki kell költöznie az épületből, aminek esetleg az az oka, hogy a Honvédelmi Minisztérium akar oda beköltözni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kiköltözés tényét július 19-én megerősítette, amit azzal indokolt, hogy az intézménynek jobban megközelíthetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a a 21. század kihívásainak. Arról hogy várhatóan mikor és hol találnak a múzeumnak új helyet még csak találgatások vannak, de akár 2-3 évbe is beletelhet.[3][4]

Szervezete[szerkesztés]

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

  • Parancsnokság
  • Hadtörténeti Intézet
    • Hadtörténeti Kutató Osztály
    • Hadtörténeti Könyvtár
    • Szerkesztőség
  • Hadtörténeti Múzeum
    • Tárgyi Gyűjteményi Osztály
    • Dokumentációs Osztály
    • Múzeumpedagógia és Kiállítási Osztály
  • Hadtörténelmi Levéltár és Irattár
    • Bécsi Kirendeltség
    • Hadtörténelmi Levéltár
    • Hadtörténeti Térképtár
    • Központi Irattár

Gyűjteménye[szerkesztés]

A múzeum épülete madártávlatból
Az aradi vértanúk a múzeum udvarán

A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.

Néhány nevezetes műtárgya[szerkesztés]

Kiállítások[szerkesztés]

Állandó kiállítások[szerkesztés]

  • "Jelszavaink valának: haza és haladás" (Magyarország hadtörténete 1815-1866)
  • Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. (Magyarország hadtörténete 1867-1914)
  • Piavétól a Donig – a Dontól a Dunáig. (Magyarország katonai története 1918-1948) (A kiállítást 2022 júliusában indoklás nélkül lebontották – valószínűleg azért, mert az épületből az egész intézmény kilakoltatásra kerül.)[5]
  • …és legördült a vasfüggöny (Magyarország katonai története 1948-1968)

Időszaki kiállítások[szerkesztés]

  • A szicíliai partraszállástól Magyarország bombázásáig 1943-1945.
  • Utca/Front: Grafikai plakátok az első világháború idejéből

Külső kiállítóhelyek[szerkesztés]

Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma[szerkesztés]

Az MH Geoinformációs Szolgálat épületében működik a Magyar Katonai Térképészeti Múzeum (Budapest, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.), a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett gyűjteményeként. A Múzeumot 1981-ben hozták létre. Célja és rendeltetése a katonai térképészet munkálatainak, történetének bemutatása, emlékeinek gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele. A gyűjtemény jelenlegi formája mintegy tizenöt év alatt alakult ki.

A múzeum (jobbra) a Sas-hegyről. Háttérben az Árpád és az Újpesti vasúti híd, távolban Dunakeszi és a Cserhát
A földrajz térbeni történelem, a történelem időbeni földrajz és mindkettő közös nyelve a térkép.
prof. dr. Klinghammer István, akadémikus

Két nagyobb termében a magyar térképészet kezdeteiből (XVI. sz.) napjainkig terjedő történelmét mutatják be. Ezen belül a térképezés módszereinek, eszközeinek, munkarészeinek és termékeinek bemutatásával szemléltetik a fejlődést. A Múzeumban elhelyezték a szolgálat szakmai-társadalmi életének, hazai és külföldi kapcsolatainak emlékeit is.

Három csatlakozó emlékszobában a térképezést támogató légifényképezés, az 1:25 000 méretarányú felmérés emlékeivel és az elmúlt évtizedekben használt műszerekkel ismerkedhet meg a látogató. A szakmatörténeti gyűjtemény betekintést nyújt a katonatérképészek szép és érdekes, de kemény helytállást, hivatásszeretetet kívánó életébe is.

A Múzeum készséggel mutatja be anyagait érdeklődő vendégeinek. A gyakorlati működés előzetes megkeresésre történő látogatást tesz lehetővé. Célszerűségi szempontból az előzetesen egyeztetett csoportos látogatást ajánlatos, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnak.

Legismertebb kiadványa[szerkesztés]

  • Hadtörténelmi Közlemények: negyedévente megjelenő folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Museum and Institution of Military History in Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Intézet és Múzeum témájú médiaállományokat.