Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

BudapestDSCN3712.JPG
Alapítva 1635
Hely magyar Budapest, Magyarország
Mottó A tudás közössége
Típus állami egyetem
Oktatók száma kb. 1500 fő
Hallgatói létszám 32 500 fő
(23 000 nappali tagozatos)
Rektor Prof. Dr. Mezey Barna
Elhelyezkedése
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) (Magyarország)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak Név
1635–1769 Nagyszombati Jezsuita Egyetem
1769–1784 Királyi Magyar Tudományegyetem
1784–1873 Pesti Királyi Tudományegyetem
1873–1921 Budapesti Tudományegyetem
1921–1950 Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem
1950 óta Eötvös Loránd Tudományegyetem

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és az egyik legnagyobb egyeteme.

Kezdetben Pesti Egyetemnek, majd 1873-tól 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Eötvös Loránd fizikus nevét 1950. szeptember 15-e óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata.

Története[szerkesztés]

Jogelődjét, a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt[1] alapítólevélből:

„ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635.évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”[2]

Nagyszombatban[szerkesztés]

Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (ma: Fővárosi Önkormányzat, Városház u. 11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. Az átalakítás időigénye miatt a költözést levették a napirendről, viszont ösztönzőleg hatott rá a jezsuita rend kényszerű feloszlatása (1775). Ezután az udvar bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyibe kerülne a működtetés a három lehetséges helyszínen. Megállapították, hogy a működés Budán közel 20 000, Pesten majdnem 130 000 forinttal kerülne többe, mint Nagyszombatban. Budán a városi magisztrátus kimondta, hogy pénzzel is hajlandó segíteni az átköltöztetést, sőt, a várost a nagyobb közbiztonság érdekében ki is világítják. Az orvosi kar gyakorlati képzéséhez felajánlották a vár lábánál lévő városi kórházat, így a Niczky Kristóf vezette bizottság 1776. december 22-én az egyetem Budára helyezését javasolta. Mária Terézia elfogadta a javaslatot.

1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították.

Budán[szerkesztés]

A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el[3] úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert (eléggé viszontagságosan) a Krisztinavárosba költözött. A tanévet november 3-án az új helyen a szokásnak megfelelően megkezdték, de az építkezés elhúzódása miatt az ünnepélyes megnyitóra csak 1780 tavaszán került sor. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. Ezt 1780. június 25-én (Mária Terézia koronázásának 39. évfordulóján) országos ünnepségen adta át Pálffy Károly alkancellár a rektornak.[1] Ezzel az intézmény neve Királyi Magyar Tudományegyetemre változott.

A hazai mérnök- és állatorvosképzést már Budán kezdték el — eleinte speciális tanfolyamokon, majd 1782-ben megszervezték az Institutum Geometricumot (mérnöki intézet) és az

Budán az egyetem az intrikák sűrűjébe került: a befolyásukkal elégedetlenek jóformán feljelentéssel egyenértékű „beszámoló” levelekkel árasztották el a királyi udvart. Jórészt ezek miatt az ifjúság nevelésének ügyét különösen fontosnak ítélő II. József (még társuralkodóként) 1781-ben és 1783-ban is meglátogatta az egyetemet, hogy személyesen győződjön meg annak helyzetéről. Első látogatása után, 1782. szeptember 19-én elrendelte, hogy a bölcsészkar részeként hozzák létre az Institutum geometricumot (Mérnökképző Intézet). A műszaki egyetemnek ez az elődje 1857-ig volt a bölcsészkar része. Ekkor alapították az Állatgyógyintézetet is. A problémák részletes vizsgálatával Ürményi Józsefet bízta meg. Ürményi megállapította, hogy a budai egyetem oktatása közel sem olyan rossz, mint azt a levélírók jellemezték. Javaslatai alapján II. József 1784. május 26-án elrendelte, hogy az egyetemes történet tanítását helyezzék át a bölcsészkarra. 1784 őszi félévétől bevezettette a bécsi egyetem bölcsészeti tanulmányi rendjét (Etwurf für das philosophische Studium), és ennek megfelelően a képzés időtartamát (ismét) három évre emelte. Új tanárokat nevezett ki, ezzel áttértek több tantárgy német nyelvű oktatására.

Pesten[szerkesztés]

II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse:

  • a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották);
  • a jogi kart a volt pálos kolostorba;
  • az orvosi kart az Újvilág utcába (ma: Semmelweis utca);
  • a könyvtárat a volt ferences kolostorba.

Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt.

A fejlődés főbb állomásai Pesten:[3]

  • 1859-ben az orvosi kar: a Múzeum körúton kapott helyet
  • 1871-ben, a Trefort kertben épült fel a Vegytani Intézet,
  • 1874-ben a középső épület egy szárnya a Szerb utcában,
  • 1876-ban az Egyetemi Könyvtár.
  • 1877-ben kezdték építeni a belső (az Üllői út és a Baross utca közötti),
  • 1898-ban a külső (az Üllői út és a Korányi utca közötti) klinikai telepet.
  • 1881-ben a Múzeum körúton a Műegyetem számára emeltek épületeket, ezekbe 1911-ben a bölcsészkar költözött.

Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre.

Tercenárium 1935-ben

1921–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte.

Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból
A Bölcsészettudományi kar főépülete, Múzeum körút 6-8.
ELTE, Lágymányosi Campus

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorikeurópai uniós elfogadásánál.)

Hallgatói, tanárai közé számos ismert magyar személyiség tartozott.

Az egyetemi karok[szerkesztés]

Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJK)[szerkesztés]

1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12.

A Jogi Kar épülete 1935-ben

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar (ELTE-BGGyK)[szerkesztés]

1097 Budapest, Ecseri út 3.

  • gyógypedagógia

Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK)[szerkesztés]

1088 Budapest Múzeum krt. 4/A, B, C, D, F, I Múzeum krt. 6–8, 6–8/A

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés]

  • idegennyelvi kommunikátor

Informatikai Kar (ELTE-IK)[szerkesztés]

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

  • programtervező informatikus (magyar és angol nyelven)

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés]

  • általános rendszergazda
  • web-programozó

Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK)[szerkesztés]

1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

1064 Budapest, Izabella u. 46.

1117 Budapest, Bogdánffy Ödön u. 10.

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés]

  • intézményi kommunikátor

Tanító- és Óvóképző Kar (ELTE-TÓK)[szerkesztés]

1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40.

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő
  • óvodapedagógus
  • óvodapedagógus - német nemzetiségi szakirány
  • óvodapedagógus - szerb nemzetiségi szakirány
  • tanító
  • tanító - német nemzetiségi szakirány
  • tanító - szerb nemzetiségi szakirány

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés]

  • ifjúságsegítő
  • csecsemőgondozó

Társadalomtudományi Kar (ELTE-TáTK)[szerkesztés]

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

  • alkalmazott közgazdaságtan
  • kulturális antropológia
  • nemzetközi tanulmányok
  • survey statisztika
  • szociális munka
  • szociológia
  • társadalmi tanulmányok

Természettudományi Kar (ELTE-TTK)[szerkesztés]

A Természettudományi Karnak több mint 5000 hallgatója van, ebből több mint 400 fő vesz részt doktori képzésben.[4]

A Kar címe 2001-től: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, itt két épületben folyik a képzés jelenleg.

Az alábbi önálló intézetek működnek a Karon belül:

  • Biológiai Intézet: 12 tanszékből áll, az intézeten belül biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése folyik.
  • Fizikai Intézet: 5 tanszékből áll, az intézeten belül fizikusok és fizikatanárok képzése folyik. Fő kutatási területek: asztrofizika, térelmélet és részecskefizika, bio-, mag- és molekulafizika, kondenzált anyag, valamint statisztikus fizika.
  • A Földrajz- és Földtudományi Intézeten belül 2 központ is működik: a Földrajztudományi Központ 4 tanszékből áll, itt geográfusok és földrajztanárok képzése folyik. A Földtudományi Központ 7 tanszékből áll, itt geológusok, csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése folyik.
  • Kémiai Intézet: 4 tanszékből áll, itt vegyészek és kémiatanárok képzése folyik.
  • Matematikai Intézet: összesen 7 tanszékből áll, itt matematikatanárokat, matematikusokat és alkalmazott matematikusokat képeznek.

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában[szerkesztés]

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együtt az 1–2. helyet foglalta el, a világranglistán pedig a 301–400. helyre sorolták.[5][6]

A Times Higher Education Supplement rangsorában 2006-ban a 376–377. helyet érte el.[7]

Az internetes jelenlétet és hatást mérő Webometrics világranglistáján az ELTE (2007. januárban) a 351.,[8] míg a Műszaki Egyetem a 283., a Szegedi Tudományegyetem az 594. helyet foglalta el. A 2010. januári listán az ELTE összesítésben a 277., az európai ranglistán 101. helyet foglalja el.

A magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján összeállított abszolút rangsora szerint az ELTE a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény 2010-ben. A listát a HVG Diploma 2011 különszáma adta közre.[9]

A tudományos diákköri tevékenységben megvalósuló tehetséggondozásban elért eredményei alapján az Országos Tudományos Diákköri Tanács a XXVIII., a XXIX. és a XXX. OTDK adatsorai alapján az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Természettudományi Karát a kiváló eredményességi kategóriába sorolta, míg az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar e tekintetben jelentős minősítést kapott.[10]

Híres hallgatók[szerkesztés]

ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[szerkesztés]

Az ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[11] az ELTE hivatalos érettségi és felvételi előkészítője, melynek fő tevékenységi köre a diákok emelt szintű érettségire való felkészítése. Működését 2001-ben kezdte meg, melyhez a jogi hátteret 2007-től az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ, 2013-tól az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. biztosítja. Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda legfontosabb célja, hogy magas színvonalú tudással vértezze fel a felsőoktatásba bekerülni vágyókat, ezzel hozzásegítve őket az emelt szintű érettségi követelményeinek elsajátításához.

Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda kínálatában évről évre 8 tantárgy szerepel, melyek 100 illetve 150 órás kurzusok formájában indulnak. A 100 órás kurzusok hétköznap és szombaton heti 1×4 órában, a 150 órás kurzusok pedig hétfő-szerdán illetve kedd-csütörtökön heti 2×3 órában, valamint szombatonként heti 1×6 órában kerülnek megtartásra. A kurzusok helyszíne az ELTE Bölcsészettudományi Kar Campusa, mely Budapest belvárosában az Astoriánál található, így az ott tanuló diákok már a felkészülés alatt is bepillantást nyernek a pezsgő egyetemi életbe.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története
  2. Diószegi István (szerk.), 1985: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635-1985.]
  3. ^ a b Magyar Katolikus Lexikon: Pázmány Péter Tudományegyetem
  4. A Kar története. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  5. ShanghaiRanking.com
  6. A világ legjobbjai között az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem (Inforádió, 2011. augusztus 17.)
  7. Universitas Indonesia | The University with world class perspectives | Posts
  8. http://www.webometrics.info/top3000.asp?offset=350
  9. Az ELTE vezeti az egyetemi toplistát (Index, 2010. november 15.)
  10. Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények TDK-eredményessége (szerk.: Szendrő Péter), Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2012, 5-6. old. Hozzáférés: 2013. november 28.
  11. http://www.elteelokeszito.hu/
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
  • Rektorok

További információk[szerkesztés]