Korbélyi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korbélyi Mihály
Született 1759. szeptember 2.
Elhunyt 1820. december 2. (61 évesen)
Foglalkozása filozófus

Korbélyi Mihály (Kálló, 1759. szeptember 2.Németürög, 1820. december 2.) római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

A Nógrád-megyei Kállón született. Miután filozófiai doktor lett, mint papnövendék a pozsonyi, nagyszombati és budai papnevelőben végezte tanulmányait, majd 1783-ban pappá szentelték. Segédlelkész volt Lekéren és Kürthön; utóbb teológiai doktorrá avatták. A budai, 1784-ben pedig a pozsonyi seminariumban tanulmányi felügyelő lett. 1787. február 17-től vásáruti plébános; 1790-től a kánonjog és egyháztörténelem tanára Pozsonyban, 1797-től a dogmatikát adta elő Nagyszombatban. 1805. január 2-től októberig plébános volt Szölgyénben; augusztus 23-án a pesti egyetemre az egyháztörténet tanárának nevezték ki, ahol tíz évig működött. 1809. november 17-én pécsi kanonokká, 1813-ban B. Sz. M. Zeér-Monostori címzetes apáttá nevezték ki. Korbélyi ezalatt az idő alatt megtartotta tanszékét az egyetemen, ahol 1812-ben rector volt. 1815-től a pécsi plébánián lelkészkedett, ahol egyben 1816–1818-ig a papnevelő kormányzója volt. 1818-ban betegeskedése miatt Németürögre költözött, ahol 1820-ban elhunyt.

Művei[szerkesztés]

  • kis iratát, melyet Brüsztle közöl, maga készítette négy sor latin versben még pesti tanár korában.
  • Biographia Divi Caroli Ambrosii, Hungariae et Bohemiae regii haered. principis, metrop. ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi... Posonii, 1809.
  • Egyháztörténetét 1810-ben sajtó alá adta, megjelenéséről a 19. század végén Szinnyei Józsefnek nem volt tudomása
  • Latin levele Horvát Istvánhoz kelet nélkül (a m. n. múzeumban.)

Források[szerkesztés]

  • Annalen der Literatur. Wien, 1810. I. 520. l.
  • Hazai s Külf. Tudósítások 1820. II. 48. sz.
  • Tudom. Gyűjtemény 1821. I. 118. l.
  • Pauler Tivadar, Az egyetem rectorai és cancellárjai, Pest, 1856. 19. l. és A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
  • Brüsztle, Recensio. Quinque-Ecclesiis, 1874. I. 622. l.
  • Petrik Bibliogr.
  • Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 262. l.
  • Némethy, Ludovicus, Sieries Parochorum. Strigonii, 1894. 699. l.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.