Fabini János Teofil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fabini Teofil János
Fabinyi Litho.jpg
Született 1791. július 5.
Hásság
Elhunyt 1847. november 30. (56 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
szemész,
királyi tanácsos,
egyetemi tanár
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabini Teofil János témájú médiaállományokat.

Fabini Teofil János, "a magyar szemészet atyja" ,eredeti neve Johann Gottlieb Fabini, (Hásság, 1791. július 5.Pest, 1847. november 30.) orvos, királyi tanácsos, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Fabini János Teofil sírja Budapesten. Farkasréti temető: 57-6-2.

Atyja evangélikus lelkész volt.

Fabini János 1799-től 1808-ig Medgyesen és 1808–1809-ben a kolozsvári líceumban tanult, 1810-től 1815-ig a Bécsi Egyetem hallgatója volt, ahol elvégezte az orvosi és sebészi tudományokat. A rendszeres vizsgák letétele után 1815-ben a bécsi közkórházban másodorvos lett, ahol szemorvosként tevékenykedett és Georg Josef Beer professzor segédje lett. 1816. május 11-én orvosdoktorrá s június 12-én szemorvossá avatták, októberben visszatért Medgyesre, de már 1817. június 2-án a szemészet tanárának hívták meg a pesti egyetemhez, ahol június 27-én beiktatták. 1840-ben érdemei elismeréséül V. Ferdinánd királytól nemesi rangot kapott, és 1846-ban királyi tanácsos és Pest vármegye táblabírája lett. Tagja volt a bécsi orvosi fakultásnak és több tudós társaságnak. 1838–39-ben dékán, 1845-től 1846-ig az egyetem rektora volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Dissertatio inauguralis medica de Amaurosi. Viennae, 1816.
  • Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum. Pestini, 1823. 2. kiadás. Pestini, 1831.; magyarul: Tanítmánya a szembetegségekről. Fordította Vajnócz János. Budán, 1837. Olaszra is lefordították (Treviso, 1831.); németül (Lipcse és Pest, 1831. 2. kiadás, Lipcse, 1835.) és angolul is megjelent; ezen munkából tartottak előadásokat a padovai és harlemi egyetemen.
  • De praecipius corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. Budae, 1830. (Ism. Orvosi Tár 1831. I.)
  • Kéziratban: Ars oculistica.

Orvosi cikkeket írt az Orvosi Tárba:

  • A helybeli vérürítések czélirányos használatáról a szem betegségeiben (1831. II.)
  • A szivárványhártya hiányáról (1832. VIII.)
  • A beteg szemek megvizsgálása (1833. XII.)
  • Az emberi nem némely ritkább rendellenes alkotása és beteges volta (1839. I.)
  • A kancsalság műtételéről: 1841.

Írt a Gräfe és Walter által szerkesztett Journal der Chirurgie-be (Beobachtungen über den grauen Staar (1830)), a berlini Encyclopädisches Wörterbuch der medicinischen Wissenschaften című munkába F-i jegy alatt és munkatársa volt a bécsi Medizinische Jahrbüchernek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]