Schopper György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schopper György
Rozsnyó püspöke
1889-16 Schopper György.JPG

Született 1819. március 9.
Pest
Elhunyt 1895. április 10. (76 évesen)
Rozsnyó
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1872 – 1895
Előző püspök
Következő püspök
Kollárcsik István
Ivánkovits János
A Wikimédia Commons tartalmaz Schopper György témájú médiaállományokat.

Schopper György (Pest, 1819. március 9.Rozsnyó, 1895. április 10.) bölcseleti és teológiai doktor, rozsnyói püspök.

Élete[szerkesztés]

Pesten született vagyonos kereskedő-szülőktől. Miután Tatán és a fővárosban elvégezte a középiskolákat, két évig a pozsonyi Emericanumban volt, azután pedig a bölcseletre 1835-ben Nagyszombatba, a teológiára 1837-ben a bécsi Pázmáneumba ment. A szigorlatok letétele után a pesti egyetemen bölcseleti, a bécsin teológiai doktorrá avatták. Pappá szenteltetvén, káplán volt Pozsonyban, 1846-ban a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelője. 1848-ban kinevezték esztergomi teológiai tanárrá, 1855. február 22-én budapesti egyetemi hittanárrá; 1860. március 4-én a hittani kar dékánjává választották, 1861. október 29-én prorektorrá, az 1864-65. tanévre egyetemi rektorrá, (1865. június 9-én, midőn a király ő Felsége az egyetemet meglátogatta, 950 forintnyi alapítványt tett, melynek évi kamatjai az egyetem legszorgalmasabb és jó magaviseletű hallgatója jutalmazására fordították); 1866. április 26-án esztergomi címzetes kanonokká, 1868. március 2-án valóságos esztergomi kanonokká nevezték ki. 1870. szeptember 29-én elnyerte a királyhegyi apátság címét és a Pázmáneum kormányzásával bízták meg. 1872 februárjában ő felsége a rozsnyói püspöki székre emelte őt. 1887-ben ötvenéves bölcseletdoktori jubileuma alkalmával a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli doktori diplomával tüntette ki, a pápa pedig 1888-ban trónállójává és római gróffá tette. 1891-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. A liberális egyházpolitika legtranszigensebb ellenfele volt. A bécsi hittani kar tagja, zsinati és egyházmegyei könyvvizsgáló, a jogtörténelmi államvizsga bizottmányi tagja volt. Rendes tanárságának éveiben 1856 és 1868 között beutazta Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Franciaország és Anglia nevezetesebb városait. Rozsnyón 300 000 forint alapítvánnyal kórházat, árvaházat, gyermek-szemináriumot (Kósa-Schopper-intézet) építtetett, az apácáknak zárdát, díszes könyvtárhelyiséget emelt 24 000 frtnyi költséggel, 15 000 forinton egy vasas fürdőt létesített; ő készítette a budapesti bazilika nagy harangját és sajátjából ezreket fordított évenként jótékony célokra.

Cikkei a Religióban (1857. Néhány szó a magán-nevelőintézetekről, A vasárnapok megszenteléséről, A nép hitélete Sziléziában, 1858. Mikép igazolták mindenkor a zsidók Krisztusbani hitetlenségüket? Valjon a 72 tanítvány utódjai-e a presbyterek? M. győri áldozárnak ugyanez ügyben, Péntek és 13., Newmann eszméi az egyetemekről és papnöveldékről, 1889. I. 11. sz. Levél a szerkesztőhöz; Frankovics Gergely, Stansit Horváth Gergely és Perneszi András); a Magyar Államba Veteran és Scipio aláírással számos cikket írt.

Munkái[szerkesztés]

  • Emlékbeszéd, melyet néhai Márkfy Samu, sz. Benedekrendű Pannonhalmi áldozár, hittanár, m. akadémiai lev. tag... egyetemi rector felett 1861. sz. András hó 2. az egyetem nagyobb dísztermében tartott. Buda, 1861.
  • Beszéd, melyet a valódi tudomány főkellékeiről, a m. kir. tud.-egyetem ujjáalakítása LXXXV. évfordulati ünnepélyén 1865. sz. Iván hó 25. mondott. U. ott, 1865.
  • A polgári házasság. Fejtegeti... U. ott, 1868.
  • Mily jelleggel bír voltakép a magyar tudományegyetem? Fejtegeti Tömöri. Kiadja az esztergomi irodalmi egylet. Pest, 1868. (VI. Korkérdés, megjelent a Religio 1866. II. 19-23.).
  • Mi czélja lehet napjainkban egy általános közzsinatnak? Kidja az esztergomi irodalmi egylet. Esztergom, 1869. (XI. Korkérdések).
  • Sermones pastorales, quos dum gubernacula regiminis ecclesiastici capesseret, ad clerum et populum dioec. Rosn. dixit. Pestini, 1872.
  • Epistola Past... super tempore Communionis Paschalis. Rosnaviae, 1872.
  • Epistola Past., ope cuius Breve Apostolicum intuitu novi officii et novae Missae de immaculata B. Mariae V. Conceptione nondum vulgatum, in sua Dioecesi publici juris fecit. U. ott, 1872.
  • Epistola P. pro tempore Sacrae Quadragesimae. U. ott, 1872.
  • Epistola Past., medio cujus Decreta Concilii Vaticani oecumenici publicantur. U. ott, 1872.
  • Epistola Past. super aspersione aquae benedictae nonnullis in locis Dioeceseos neglectae. U. ott, 1872.
  • Communitatis J. Comitatus Scepusiensis Litterae, in quibus tempore Cholerae circa Sacramentis provisos et summa caritate fotos infirmos Cleri solertia dignis celebratur laudibus. Eidem communicatur. U. ott, 1873.
  • Epistola Past. contra Ephemerides perversis principiis referta directe. U. ott, 1874.
  • Epistola Past. contra eos fulminata qui asserunt: progenitam sobolem status prius, quam genitorum constituere proprietatem. U. ott, 1875.
  • Epistola Past. super indicto per S. Pontificem Pium IX. Jubilaeo. U. ott, 1875.
  • Epistola Past. contra idola moderni aevi. U. ott, 1876.
  • Epistola Past. super abusibus in publica SS. Sacramenti expositione compertis. U. ott, 1880.

Források[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előde:
Kollárcsik István
Rozsnyói katolikus püspök
1872–1895
A rozsnyói egyházmegye címere
Utóda:
Ivánkovits János