Eckstein Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eckstein Ferenc
Eckstein Ferenc.jpg
Született 1769. március 28.
Alsókubin
Elhunyt 1833. november 7. (64 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
egyetemi tanár,
császári és királyi tanácsos
Tisztsége rektor (1813–1814, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
A Wikimédia Commons tartalmaz Eckstein Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ehrenbergi Eckstein Ferenc (Alsókubin, 1769. március 28.Pest, 1833. november 7.) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos, a Lipót-rend lovagja, Pest és Somogy megye táblabírája, egyetemi tanár. Dédunokája Eötvös Loránd fizikus, miniszter.

Élete[szerkesztés]

Atyja királyi kamarai tisztviselő volt; Ehrenbergi Eckstein János (1751-1812) orvos öccse. Eckstein Ferenc az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta. 17931797-ig Stahli György tanár segédje volt. 1795. október 27-én sebészeti, november 26. szülészeti és 1797. augusztus 1.-jén orvosdoktori oklevelet nyert, azután Kőszeg város tiszti főorvosa lett.

1799-től a pesti egyetemen a sebészet és szülészet helyettes tanára és 1803. november 1-jétől a gyakorlati sebészet rendes tanára volt. 18091810-ben a nemesi fölkelők kórházainak főorvosa, később a pesti sebészeti kórház igazgatója.

1812. szeptember 5-én I. Ferenc magyar király nemességet és családi címert adományozott neki, feleségének és gyermekeinek.[1] 1824. szeptember 27-én pesti polgári jogot szerzett.[2] 1825-ben császári és királyi tanácsos lett.

Pesten, a Váci út melletti sírkertben helyezték örök nyugalomra 1833. november 9-én.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Felesége Wehner Erzsébet (†1837). Házasságukból született:

Művei[szerkesztés]

  • Casus chirurgici tres, in publicum artis suae specimen descripti. Pesthini, 1803
  • Relatio officiosa generalis de nosocomiis pro nobili insurgente militia hungarica anno 1809. erectis et administratis. Budae, 1810
  • Tabellarische Darstellung der gebräuchlichsten chirurgischen Instrumente, Binden und Maschinen älterer und neuerer Zeit, zum Behufe der Wundarznei beflissenen. Uo. 1822 (ezen cím alatt is: Akologie…)

Több cikke van a berlini Encyclop. Wörterbuch der medicinischen Wissenschaft-ban.

Kézirati munkája: Vorlesungen über die Wundarzneikunst. Pest, 1819–20.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub