Rosty Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
barkóczi Rosty Albert
Született 1779. december 10.
Sopron
Elhunyt 1847. november 4. (67 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Házastársa ehrenberghi Eckstein Anna (1801-1843)
Gyermekei Rosti Pál
Foglalkozása békési alispán

Barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10.Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró.[1][2]

Élete[szerkesztés]

Rosty Albert az eredetileg Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty család sarjaként született Sopronban. Édesapja, barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy volt, táblabíró, elítélt magyar jakobinus, édesanyja, nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), Nedeczky Albert és Újváry Walburga bárónő lánya volt.[1] Albert nagyapja barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, vármegyei követ volt.

1799-ben jogi hallgató volt a bécsi egyetemen. 1807. március 16.-án a főispán táblabíróvá tette. 1805. november 19.-én a nemesi felkelés alkalmával első kapitánnyá választották a gyalogsághoz, de alig 20 nappal később kérte, hogy helyette, öccse Rosty Károlyt (1785-1835)[1] nevezzék ki.[3] 1802 és 1812 között Rosty Albert Békés vármegye aljegyzője, 1811-ben Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-től 1819-ig vármegyei főjegyző, 1819-től 1826-ig békési másodalispán volt.[4] Albert elköltözött a szentandrási uradalomba Békés megyébe magára vállalva a jószág igazgatást. 1816-ban Szentandráson 32 jobbágyja és több zsellére volt, 1825-ben bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsüdi puszta és Szentandráson lévő részek tulajdonosa, valamint Komlósnak és Szentetornyának arendalis birtokosa volt.[3]

A kitűnő muzsikus és a zene igen nagy kedvelője Rosty Albert, házánál gyakran zeneestéket szervezett, ahol már nagyon fiatal korában vett részt Erkel Ferenc .[5]

1843-ban, a nehéz anyagi körülményekben levő sógornőjét, Eckstein Alojziát, Novák Antal (1797-1843) békési alispán özvegyét,[6] beköltöztette gyermekeivel együtt a saját pesti házába, ahol eltartotta egészen haláláig.[7]

A reformkor eszméi útörője, a 65 éves Rosty Albert táblabíró, tóthkomlósi közbirtokos 1844. június 27.-án örökváltási szerződést írt alá jobbágyaival hogy, felszabadítsa őket.[8] 1845. január 26.-án nyilatkozatot küldött a vármegyét, hogy értesítse a szándékáról, hogy önkéntesen adó alá veti magát. Saját szavai szerint: "Én alólírt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentesége által századok óta elkövettetik, s mely sok részben irigylett alkotmányunkat becsében lejjebb szállította, minthogy reményem, miszerént a törvényhozás a századunk szellemével ellentétben állót kiválságot meg fogja szüntetni..."[9]

1847. november 5.-én hunyt el Pesten a Fördő utcai Polák házban.[10]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Rosty Albert 1824. május 23.-án feleségül vette Pesten[1] ehrenberghi Eckstein Anna Franciskát (1801-1843),[11][12] Ehrenbergi Eckstein Ferenc (1769 – 1833) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos és Wehner Erzsébet lányát. A házasságból született:

  • barkóczi Rosty Ágnes Katalin Anna (1825–1913), vásárosnaményi báró Eötvös József (1813–1871) jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter felesége.
  • barkóczi Rosty Ilona Alojzia Erzsébet (1826-1870), Trefort Ágoston (1817 – 1888), közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA elnöke felesége.
  • barkóczi Rosty Anna Erzsébet Antónia (1828-1910),[13] gróf Amadei Rudolf (1814-1898) cs. kir. udvari tanácsos, Bukovina tartományi főnökének a felesége.[14]
  • barkóczi Rosty Pál István Ferenc de Paula (1830-1874), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 400.o.
  2. familysearch.org: Rosty Albert születésének adatlapja
  3. ^ a b Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.) Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár. 430.o.
  4. Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 202.o
  5. Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848)XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK 4. Erkel Ferenc) Hogyan lett Erkel magyar zeneszerző. 344.o.
  6. MNL. Békés megyei levéltár - Archontológia - Békés megye alispánjai 1715-1950 - Novák Antal életrajza
  7. Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 210.o.
  8. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988) II. Iratminták. 115.o.
  9. Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN7. Békés megyei követek az 1847/48. évi országgyűlésen. 368.o.
  10. familysearch.org: Rosty Albert gyászjelentése
  11. familysearch.org: Eckstein Anna születésének adatlapja
  12. familysearch.org: Rostyné Eckstein Anna gyászjelentése
  13. familysearch.org: Rosty Anna Erzsébet Antónia születésének adatlapja
  14. MACSE - Amade Rudolf adatlapja