Schuster János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Schuster János
Született 1777. május 7.
Pécs
Elhunyt 1838. május 19. (61 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
egyetemi tanár,
akadémikus

Schuster János Konstantin (Pécs, 1777. május 7.Pest, 1838. május 19.) orvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Élete[szerkesztés]

Schuster János pékmester és Kellner Anna fia. Pécsen született, itt végezte a gimnáziumot is, a mai Nagy Lajos Gimnázium elődjébe járt, 1792-től 1794-ig a bölcseleti osztályban. 1794–96 közt elvégezte a jogot, ezután Pesten tanult orvostudományt 1800-ig. 1802. február 10-én a vegytani tanszék mellett segéd lett 200 forint fizetéssel és március 16-án orvosdoktorrá avatták. 1804-1805-ben egyéves tanulmányútra ment Poroszországba, és főleg Berlinben Klaproth mellett töltött hosszabb időt. Visszatérve Pestre, 1806. május 27-től 1808. szeptember 16-ig a gyógyszerészek korrepetitora volt, 1808. szeptember 26-án pedig a kolozsvári líceumban a kémia, mineralógia és metallurgia tanárává nevezték ki. Itt azonban csak rövid ideig dolgozott, mert még ugyanebben az évben december 20-án a pesti egyetemhez került a természetrajztanárnak.

1809-ben a katonaságnál ingyenes orvosi szolgálatot teljesített, miközben maga is súlyos tífuszon esett át. Winterl Jakab halála után 1811. február 19-én a vegytan tanára lett, emellett helyettesként növénytant is tanított 1817. május 21-ig, amikor a növénytani tanszékre kinevezték Haberle Károlyt. Ezen idő alatt a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályát is rendezte és lajstromozta. A vegytani tanszéket hosszas betegeskedés után 1838-ig látta el. 1810-től 1813-ig a dékáni hivatalt vezette, az 1821-22. tanévre pedig rektorrá választották. Buzgósága, mellyel gyógyszeres növendékei közt a magyar nyelvet behozta, s a természettudományok minden ágában nagy jártassága szerezték meg neki 1831. február 20-án a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagságát. A vegytan és gyógyszerészet gyakorlásán kívül, nagy szorgalommal folytatta a vegytani magyar műnyelv megállapítását és a magyar nyelvnek a keleti nyelvekkel való összehasonlító vizsgálatát. 1836. augusztus 1-jén Baranya vármegye táblabírájának választotta. Meghalt 1838. május 19-én Pesten, tanítványai vállaikon vitték sírhelyére, Kisfaludy Károly sírja közelében.

Cikkei a Lübeck, Oeconom. Lexikonában (II. k. 1812. Dissertatio de Sachari succedaneis) és az Orvosi Tárban; a Tudom. Gyűjteményben (1817. V. Dissertatio critica in Serresii iteo: egy magyarnak észrevételei a Marcel de Serres az ausztriai birodalomban tett utazásai eránt); az Orvosi Tárban (1831. I. Keletindiai cholera). Több cikke jelent meg névtelenül.

Munkái[szerkesztés]

  • Lob der Musik. Kantate. Pest, 1801. (Meisznerrel együtt.)
  • Jakob Joseph Winterl's Darstellung der vier Bestandtheile der anorganischen Natur. Eine Umarbeitung des ersten Theiles seiner Prolusionen und Accessionen. Aus dem Lateinischen Übersetzt. Jena, 1804.
  • System der dualistischen Chemie des Professor Jak. Jos. Winterl. Berlin, 1807. Két kötet.
  • Terminologia botanica. Budae, 1808. (Ism. N. Annalen der Literatur 1809. I. 164. l. 2. jav. kiadás. U. ott, 1815.)
  • Geschichte der Stadt Pesth. Gedruckt 1806. Ausgegeben 1815, Pesth.
  • Breton, Illyrien und Dalmatien oder Illyrer und Dalmatier und ihrer Nachbarn. Aus dem Französichen von Janus Pannonius. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1830. 35 képpel.)
  • P. Orfila's Rettungsverfahren bei Vergiftungen und dem Scheintode; nebst Mitteln zur Erkennung der Gifte, der verfälschten Weine und zur Unterscheidung des wirklichen vom Scheintode. Aus dem Französischen übersetzt und mit einer Rettungsapotheke vermehrt. U. ott, 1819.
  • De opio. U. ott, 1819.
  • De iodo. U. ott, 1827.
  • De ferro. U. ott, 1829. (a 8-10. sz. munkái névtelenül jelentek meg).
  • Pauli Kitaibel, Hydrographia Hungariae, praemissa auctoris vita. U. ott, 1829. Két kötet.
  • Gyógyszerek árszabása. Magyarországra és a hozzá kapcsolt tartományokra alkalmaztatva. Buda, 1829 és 1845. (Névtelenül. Magyar, latin és német szöveg.)
  • Kleiner chemischer Apparat. Pesth, 1829.
  • Gyógyszeres értekezések. Kiadta. U. ott, 1829-30. Két kötet.

Megjegyzések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]