Magyar Nemzeti Múzeum
| Magyar Nemzeti Múzeum | |
 | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés |
Budapest Magyarország |
| Cím | 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. |
| Alapítva | 1802 |
| Tömegközlekedés |
Kálvin tér:   47, 48, 49 72, 83 9, 15 |
| Igazgató | L. Simon László |
| Építész(ek) | Pollack Mihály |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Nemzeti Múzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″ | |
 | |
| A Magyar Nemzeti Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Nemzeti Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837–47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.[1]
Elődjei[szerkesztés]
Már a 14. századtól létrejöttek gyűjtemények, melyek a magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit őrizték, ezek rendre királyi gyűjtemények voltak. Mátyás már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török uralom alatt a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át, a Thurzók, Zrínyiek, Nádasdyak kincsei. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon.
A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte nemzeti múzeumok létesültek, elsőként a British Museum, melyek a nemzet történeti és művészeti értékeit és alkotásait gyűjtötték. Az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.
Története[szerkesztés]
Alapítása[szerkesztés]
1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. A legelső adományozó Kindli Ferenc szűcsmester volt; 1831-ig 231-en adakoztak, ám közülük csak 29 volt arisztokrata. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját 1808-ban. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez 1832-ben. 1846-ban Pyrker János László képzőművészeti gyűjteménye került az intézmény tulajdonába, ebből született a későbbi Szépművészeti Múzeum.
Az önálló épület[szerkesztés]
A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832–36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának kompozícióját Ludwig Schaller (1804–1865) müncheni szobrász dolgozta ki. Magukat a szobordíszeket az ebben az időszakban Milánóból átmenetileg Pestre költözött Rafael Monti olasz szobrász faragta ki, ezért a művet általában neki tulajdonítják.[2] Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.
Az 1848-as forradalom[szerkesztés]
A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartják.
A múzeum története napjainkig[szerkesztés]
.jpg)
A 19. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum.
A Tanácsköztársaság leverése után a magyar fővárost megszálló román katonai alakulatok 1919. október 5-én megkísérelték eltulajdonítani a Nemzeti Múzeum kincseit, amit Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott. 1926–27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.
Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Az intézmény vezetői[szerkesztés]
- 1812–1823 Miller Jakab Ferdinánd
- 1823–1837 Haliczky Antal
- 1837–1843 Horvát István
- 1843–1869 Kubinyi Ágoston
- 1869–1894 Pulszky Ferenc
- 1894–1916 Szalay Imre
- 1916–1923 Fejérpataky László
- 1923–1932 Hóman Bálint
- 1932–1934 Bátky Zsigmond (mb. főigazgató)
- 1934–1944 Zichy István
- 1944–1945 Fettich Nándor
- 1945–1949 Huszár Lajos
- 1949–1951 Mihalik Sándor
- 1951–1986 Fülep Ferenc
- 1986–1993 Fodor István
- 1993 Kralovánszky Alán
- 1993–1999 Gedai István
- 1999–2010 Kovács Tibor
- 2010–2016 Csorba László[3]
- 2016–2021 Varga Benedek[4]
- 2021–: L. Simon László[5]
Az épület leírása[szerkesztés]
Alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap. Enfilade-ot is találunk az épületben. Reprezentatív térsora van. A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez.
Az állandó kiállítások[szerkesztés]
Római kőtár (lapidárium)[szerkesztés]
A Magyar Nemzeti Múzeum római lapidáriuma, a római kori kőemlékek gyűjteménye a múzeum főépületének déli udvara alatt, a pince-rendszer egyik nagyobb helyiségében található. A kiállítás az ókori Pannónia területén talált számos római kőmaradvány jellemző darabjait mutatja be, főleg sírköveket, szarkofágokat.[6]
A kőfaragványok és felirataik számos információt szolgáltatnak a mai Dunántúlnak nagyjából megfelelő tartomány korabeli társadalmáról, a római hódítók és a bennszülött lakosság együttéléséről, temetkezési szokásairól és ruhaviseletéről.
Múzeumkert[szerkesztés]
A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek a terveit Pecz Ármin készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt.
A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Józef Wysocki, valamint Giuseppe Garibaldi szobra.
A legjelentősebb emlékmű, Arany János három és fél méteres ülőszobra (Toldi Miklós és Piroska; főbb műveinek szereplői mellékalakjaival, Strobl Alajos alkotása) 1893 óta díszíti a múzeumkertet;[7] 2017. szeptember 7-én restaurálás céljából elszállították a szoborcsoportot, s a tervek szerint 2018 elején került vissza megújult állapotában.[8][9] Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.
Szervezeti egységei[szerkesztés]
- Régészeti Főosztály
- Középkori Főosztály
- Újkori Főosztály
- Legújabbkori Főosztály
- Történeti Fényképtár
- Éremtár
- Történelmi Képcsarnok
- Központi Könyvtár
- Központi Adattár és Informatikai Főosztály
- Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztály
- Közművelődési Főosztály
Filiáléi[szerkesztés]
- Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma
- Balassa Bálint Múzeum, Esztergom[10]
- Babits Mihály Emlékház[10]
- Szlovák tájház Pilisszentléleken[10]
- Régészeti Bemutatóhely, Vértesszőlős
- Sárospatak, Rákóczi-vár
- Kossuth Lajos szülőháza Monokon
- Mátyás Király Múzeum Visegrádon
A kormány 1543/2012 (XII.4.) határozatában közzétett döntése szerint az alábbi muzeális intézmények is a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében folytatják korábbi tevékenységüket 2013 január 15-től:
- Széchenyi István Emlékkiállítás (Nagycenk),
- Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény (Vaja),
- Báthori István Múzeum (Nyírbátor),
- Palóc Múzeum (Balassagyarmat),
- Villa Romana Baláca – Római kori villagazdaság és romkert (Nemesvámos),
- Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely és Csolt Monostor – Középkori Romkert (Vésztő)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alkotások honlapja :: Magyar Nemzeti Múzeum, BÉK -- a Budapesti Építész Kamara honlapja. Hozzáférés ideje: 2009. március 27.
- ↑ Köztérkép: A Nemzeti Múzeum timpanonjának díszítőszobrai
- ↑ A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
- ↑ Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója
- ↑ L. Simon László lett a Nemzeti Múzeum főigazgatója
- ↑ A római kőtár a Commonson
- ↑ Arany János-szobor, Budapest. vendegvaro.utazom.com (magyarul) arch
- ↑ Origo: Elszállították a Nemzeti Múzeum kertjéből az Arany János-szoborcsoportot. MTI/Lakatos Péter. origo.hu. (magyarul) Budapest: New Wave Media Group Zrt. (2017. szept. 7.) (Hozzáférés: 2017. szept. 10.)
- ↑ Visszaérkezett a Múzeumkertbe az Arany János-szoborcsoport. mnm.hu. Magyar Nemzeti Múzeum, 2018. január 31. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
- ↑ a b c Hivatalos Értesítő 5. szám, A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2013. január 25., péntek, 798. o.
Források[szerkesztés]
- Miller Jakab Ferdinánd: Cimeliotheca Musei nationalis Hungarici: sive Catalogus historico-criticus antiquitatum... Pest, 1825
- Kubinyi Ágoston: A Magyar Nemzeti Múzeum. Pest, 1848
- Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai, különös tekintettel a közelebb lefolyt huszonöt évre. Pest, 1868
- Kubinyi Ágoston: A magyar nemzeti muzeum képtárának lajstroma. Pest 1868 (Katalog der Bildergallerie des Ungarischen Nat. Museums. Pest, 1868)
- Ligeti Antal: A nemzeti múzeum képcsarnokának ismertető lajstroma, a festészek rövid életrajzával. Buda, 1870
- Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában. Pest, 1870
- A Magyar Történeti Képcsarnok lajstroma. Bp., 1894
- Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum, 1802-1895. Budapest, 1896
- A Magyar Nemzeti Múzeum multja és jelene. Alapításának századik évfordulója alkalmából írták a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői. Budapest, 1902
- Peregriny János: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész, A Nemzeti Múzeum sorozatai: a, A Pyrker-képtár : b, A József Magyar-képtár : c, A Széchenyi Általános-képtár. Budapest, 1909
- Magyar Nemzeti Múzeum. Kalauz a Régiségtárban. Budapest, 1912
- Kismarty-Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete, 1836-1926. Budapest, 1927
- Varjú Elemér: Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum történeti osztálya kiállított gyűjteményeiben. Budapest, 1929
- Vezető a régészeti gyűjteményben – Őskor, római kor, népvándorláskor. Budapest, 1938
- Bárányné Oberschall Magda – Tóth Zoltán: Magyar Nemzeti Múzeum. Vezető a történeti gyűjteményekben (Történeti Tár, Fegyvertár). Budapest, 1938
- Magyar Nemzeti Múzeum: Vezető a Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig c. kiállításhoz. [szerk. Dienes Istvánné] Budapest, 1968
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Pollack szócikk 314-315.
- Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest, Panoráma, 1996. ill. pp. Magyar Nemzeti Múzeum l. 287-292. ISBN 963-243-766-7
- Gödölle Mátyás: Uralkodóink arcképeitől sorsdöntő csatáink ábrázolásáig – A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka(Magyar Múzeumok, 2020)
További információk[szerkesztés]
|
