Istók János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Istók János
Született 1873. június 15.[1][2]
Bácsfalu
Elhunyt 1972. február 22. (98 évesen)[3]
Budapest[4]
Foglalkozása szobrász
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Istók János témájú médiaállományokat.
Istók János emléktáblája egykori lakhelyén, a Ráday utca 22. szám alatt.
Brassai Sámuel emléktáblája, 1930. Szeged

Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15.Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász.

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással.

Életpályája[szerkesztés]

A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta. Budapesten Strobl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be tanulmányait.

1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben állították fel Budapesten. Ebben az időben tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[5]

Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát 1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Kiállításai[szerkesztés]

  • 1902 – Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán Kolozsvárott
  • 1964 – Gyűjteményes kiállítását a pesterzsébeti múzeumban rendezték meg.

Művei[szerkesztés]

Négy szobra áll Budapesten, 16 pedig vidéken.

Köztéri szobor, dombormű[szerkesztés]

Épületplasztika[szerkesztés]

  • Sportoló nő és férfi, Bp. Császár uszoda, 1928

Síremlék[szerkesztés]

Péterfy Sándor sírja a Kerepesi temetőben.

Kisplasztika[szerkesztés]

  • Bem József (bronz, magasság: 65 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • David (bronz, magasság: 92 cm, 1924, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Szabad hajdú (bronz, 1909, magántulajdon)

Kisméretű mellszobrok[szerkesztés]

Plakettek[szerkesztés]

  • Antal Gábornak (bronz, 80 x 58 mm, 1909, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Emlékezete[szerkesztés]

A Budapest, IX. kerület Ráday u. 22. alatt emléktáblája található, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Istók János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/1-1-346.

Irodalom[szerkesztés]

  • Buza Barna: Istók János búcsúztatása. In: Művészet, 1972. 5. szám
  • Liber E.: Budapest szobrai és emléktáblái, 1934
  • Lyka Károly: Budapest szobrai, 1953
  • Szokolay Béla: Istók János szobrászművész. In: Pásztortűz, 1926., 20. sz., 458-459. p.
  • Vincze L.: A Bem-szobor alkotója. In: Magyar Hírlap, 1973. június 15.
  • A Várbazár kiállítása (kat.), Budapest, 1989, Budatétényi Galéria, Budapest
  • Frauenhoffer Márta: Csány László szobra 27 évig készült

Lásd még[szerkesztés]