Buza Barna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buza Barna
Buza Barna.jpg
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1918. október 31.1919. március 21.
Előd Serényi Béla
Utód Csizmadia Sándor
Magyarország igazságügy-minisztere
(ideiglenesen, csupán öt napig)
Hivatali idő
1918. október 31.1918. november 3.
Előd Tőry Gusztáv
Utód Berinkey Dénes

Született 1873. január 1.
Tolcsva
Elhunyt 1944. május 2. (71 évesen)
Budapest
Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(kb. 1889/1890-1916)
„Károlyi-párt”
(1916-1919)
Választókerület Sátoraljaújhely (1905-1910)

Foglalkozás ügyvéd, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Buza Barna témájú médiaállományokat.

Buza Barna (Tolcsva, 1873. január 1.Budapest, 1944. május 2.) magyar politikus, miniszter, ügyvéd.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1897-től a felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője volt. 1906-tól a Budapest, 1908-tól a Magyarország című lap újságírójaként működött. Az 1905-ös választásokon a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben indult és nyert Sátoraljaújhelyen. A Kúria ekkor megsemmisítette mandátumát és új választást rendelt el, azonban az új választást is megnyerte, ezúttal már vita nélkül. Az 1906-os választásokon sikerült újráznia, 1910-ben azonban már nem. Több választáson nem indult.

1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai körútjára. Mikor Károlyi 1916-ban kilépett a Függetlenségi Pártból és saját pártot alapított (lásd: „Károlyi-párt”) ő is követte.

1918. október 24-én a Magyar Nemzeti Tanács tagja lett. Az őszirózsás forradalom győzelmét követően, 1918. október 31-től 1919. március 21-ig a Károlyi Mihály-kormány és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere, Károlyi földreform-elképzeléseinek képviselője. Elkészítette a földosztásról szóló úgynevezett "néptörvény"-t (1919: 36. tc.), amely szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5-20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna.

A Károlyi-kabinetben az igazságügy-minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízták (alig öt napig, 1918. október 31-től november 3-ig). Ezalatt a pár nap alatt igazságügy-miniszteri tisztségében összesen 2 millió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalakítására.

A csehszlovák és a román katonai agresszió végül a Berinkey-kormány politikai bukását hozta, amivel a kommunisták átvették a hatalmat és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Ezzel Buza miniszteri és politikai karrierje is befejeződött, a közélettől ezután visszavonult.

A Tanácsköztársaság megdöntése után antibolsevista, revizionista munkákat írt, 1921-től a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos verse és más szépirodalmi munkája jelent meg, főként Krónikás álnéven.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyarság jövője (Budapest, 1918)
  • Magyarország igaza (Budapest, 1919)
  • Öt év multán. A Károlyi korszak előzményei (Budapest, 1923)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.