Daruváry Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daruváry Géza
Daruváry Géza 1922.jpg
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1922. december 19.1924. október 7.
Előd Bánffy Miklós
Utód Bethlen István

Született 1866. január 12.
Elhunyt 1934. augusztus 3. (68 évesen)

Foglalkozás
  • politikus
  • diplomata

Daruváry Géza, daruvári (Budapest (?),[1] 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy- illetve külügyminisztere.

Életpályája[szerkesztés]

Daruváry Alajos pesti királyi ítélőtáblai bíró[2] fia volt. IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.[3] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Daruváry Géza: A mentelmi jogról. tudori értekezés. (Budapest, 1890)[5][6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]