Ugrás a tartalomhoz

Daruváry Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daruváry Géza
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1922. december 19.  1924. október 7.
ElődBánffy Miklós
UtódBethlen István

Született1866. január 12.
Pest
Elhunyt1934. augusztus 3. (68 évesen)
Budapest

Foglalkozás
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Daruváry Géza témájú médiaállományokat.

Daruvári Daruváry Géza (Pest, 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy-, illetve külügyminisztere.[1]

Családja és származása

[szerkesztés]

A nemesi származású daruvári Daruváry család sarja. Apja daruvári Daruváry Alajos (18221912), valóságos belső titkos tanácsos, a királyi kúria másodelnöke, pesti királyi ítélőtáblai bíró,[2] anyja Fluk Laura (18391911).[3] Az apai nagyszülei daruvári Daruváry Ferenc (17941852), királyi ügy-igazgatósági ügyvéd,[4] és Seeburger Erzsébet (18021878) voltak.[5] Daruváry Ferenc, aki a "Czinege Ferenc" név alatt született, 1839. május 2-án birtokadományt, magyar nemességet és családi címert szerzett adományban V. Ferdinánd magyar királytól; egyben az uralkodó megengedte a névváltoztatást is és így a "Daruváry" vezetéknevet vette fel a "Czinegét" teljesen elhagyva.[6]

Élete

[szerkesztés]

A gimnaziumot Pesten és Besztercebányán, jogi tanulmányait a lipcsei és budapesti egyetemen végezte. 1890. július 3-án bírósági gyakorlatra lépett. 1892. február 1-jén ügyvédi vizsgálatot tett.[7] 1894-től külügyi szolgálatba lépett, konzul volt több külföldi államban.[8] Bírósági, majd külügyi szolgálat után 1905-ben a kabinetiroda magyar osztályának vezetésével bízták meg, ahol 1916-ig szolgált. 1912-től titkos tanácsos.[9]

IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.[10] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.[11]

Művei

[szerkesztés]
  • Daruváry Géza: A mentelmi jogról. tudori értekezés (Budapest, 1890)[12][13]
  • The Situation of Intellectual Workers in Hungary. Reply of Géza Daruváry to the Questionnaire of the Intellectual Co-Operation Commission of the League of Nations; Allan, London, 1923?

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]