Balogh Jenő (politikus)
| Balogh Jenő | |
| Magyarország igazságügy-minisztere | |
| Hivatali idő 1913. január 4. – 1917. június 15. | |
| Előd | Székely Ferenc |
| Utód | Vázsonyi Vilmos |
| Született | 1864. május 14. Devecser |
| Elhunyt | 1953. február 15. (88 évesen) Budapest[1] |
| Párt | Nemzeti Munkapárt |
| Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Jenő témájú médiaállományokat. | |
Köveskáli Balogh Jenő Ferenc (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.) magyar jogász, politikus, miniszter.
Családja és származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zala vármegyei református nemesi származású köveskáli Balogh család sarja. Apja köveskáli Balogh Gábor (1823–1908), ügyvéd, 1848-as honvéd főhadnagy, Győr vármegye törvényhatósági bizottsági tag,[2][3] anyja nagyúri Szentmihály Etelka (1835–1914).[4][5] Az anyai nagyszülei nagyúri Szentmihály Ferenc, földbirtokos, és Laky Mária voltak.[6]
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1897. április 20-án Budapesten,[7] feleségül vette a nemesi származású nyéki Németh Mária Bertát (Pozsony, 1864. augusztus 24.–Budapest, 1956. május 3.),[8][9] akinek a szülei nyéki Németh Lajos (1838–1905), a királyi kúria bírája, a Szent István rend lovagja,[10] és olgyai Olgyay Erzsébet (1845–1897) voltak.[11] Az apai nagyszülei nyéki Németh Károly (1811–1898), hites ügyvéd, Pozsony vármegye törvényszéki bírája, Pozsony szabad királyi városának 1858/49-ben és 1860/61-ben polgármestere és Pozsony szabad királyi városának 1865/68-ki koronázási országgyűlésen képviselője,[12] és nemes Pallaghy Eufrozina (1815–1896) voltak. [13] Az anyai nagyszülei olgyai Olgyay Miklós (1805–1898), Pozsony vármegye 1832–1849 főszolgabirája, megyei és királyi törvényszéki bíró,[14] és Gudits Mária (1817–1848) voltak.[15] Frigyükből egy fiú- és egy leánygyermek érte meg a felnőttkort.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A győri akadémián kezdte jogi tanulmányait, majd a berlini és Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1885-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályája kezdetén az Igazságügyi Minisztériumban volt tisztviselő, de időközben bíróként is tevékenykedett. 1888-tól a budapesti tudomány egyetem magántanára lett, ez idő alatt számos büntetőjoggal kapcsolatos könyvet írt.
1910-től vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt a második Khuen-Héderváry-kormányban. Ezt a tisztséget a Lukács-kormányban is megtartotta. 1913. január 4-én, Székely Ferenc lemondása után kinevezték igazságügyi miniszternek. Tisztségében megmaradt a második Tisza István-kormányban is egészen annak 1917-es bukásáig, ekkor neki is távoznia kellett. Távozásával a politikai élettől is végleg visszavonult.
1921-ben könyvet írt Tisza István emlékére. 1920 és 1935 között a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként, majd 1940–1943 között másodelnökeként tevékenykedett. Egyúttal 1921-től haláláig a dunántúli református kerület főgondnoka volt.
Válogatott művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A sértett fél jogköre a büntetőjogban. Budapest, 1887
- A folyamatos és folytatólagos bűncselekmények. Budapest, 1885
- A bűnvádi perrendtartás magyarázata. 1–4. köt. (Tsz.) Budapest, 1898–1909. Második kiadás. 1909
- Büntetőtörvényeink módosításához. Budapest, 1900
- Vélemény az uzsora és az ehhez hasonló gazdasági visszaélések tárgyában teendőkről. Budapest, 1905
- A büntető perjog tankönyve. Budapest, 1906
- Nyomor és büntettek. Budapest, 1908
- A fiatalkorúak és a büntetőjog. Budapest, 1909
- Haladás és magyarság. Győr, 1917
- Tisza István emlékezete. Budapesti Szemle, 521–522. 74–105, 1920.
- Gróf Tisza István emlékezete: emlékbeszéd. Budapest, 1921
- Az igazi Tisza István. Budapest, 1934
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "PIM-névtér". Hozzáférés: 2020. június 7.
- ↑ "Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara - Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban - B - köveskáli BALOGH GÁBOR".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Balogh Gábor".
- ↑ "familysearch.org – Református Egyház, Győr – Szentmihály Etelka keresztelője – 1835. dec. 23".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Balogh Gáborné Szentmihályi Etelka".
- ↑ "familysearch.org - Református Egyház, Győr - Balogh Gábor és Szentmihály Etelka házassága - 1856. dec. 16".
- ↑ "Magyar Hirlap, 1897. április (7. évfolyam, 91–119. szám)1897-04-23 / 112. szám".
- ↑ "familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Pozsony Sv. Martina - Németh Mária keresztelője".
- ↑ "familysearch.org - polgári anyaköyvek - Budapest - XI. Kerület - halottak- Balogh Jenőné Németh Mária".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Németh Lajos".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Németh Lajosné Olgay Erzsébet".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Németh Károly".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Németh Károlyné Pallaghy Eufrozina".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Olgyay Miklós".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Olgyay Miklósné Gudits Mária".
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Életrajza az Országgyűlési Almanach 1939–1944-ben
- Balogh Jenő, Veszprém megyei életrajzi lexikon
- Balogh Jenő életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
- Balogh Jenő digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Estók József írása (A magyar börtönügy arcképcsarnoka Balogh Jenő (1864 – 1953))
- Balogh Jenő szakirodalmi munkássága (Losonczi Eszter, ELTE, 2015)