Ugrás a tartalomhoz

Szófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szófia (София)
Szófia címere
Szófia címere
Szófia zászlaja
Szófia zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeSzófia
PolgármesterJordanka Fandakova[1]
Irányítószám1000
Körzethívószám02
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 1 281 040 fő (2024. jún. 15.)[2]
  • 1 404 116 fő (2024. jún. 15.)[2]
Népsűrűség933,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület1349 km²
IdőzónaEET, EEST
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 41′ 52″, k. h. 23° 19′ 18″42.697886°N 23.321726°EKoordináták: é. sz. 42° 41′ 52″, k. h. 23° 19′ 18″42.697886°N 23.321726°E
Szófia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.

Szófia (София – Szofija kiejtése, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

Éghajlata[szerkesztés]

Szófia éghajlata nedves kontinentális (Dfb és Cfb Köppen besorolása szerint, ha -3 °C-os izotermával, évi 10,9 °C-os átlaghőmérséklettel), ahol a négy évszak nem élesen, de elkülönül egymástól. A tél hideg és többnyire havas: a hóval fedett napok száma átlagosan 56 egy évben és átlagosan 98 cm hó esik. A leghavasabb feljegyzett tél 1939-1940-ben volt, amikor 169 cm hó esett összesen, az eddigi rekord hóvastagság 57 cm volt, ezt 2001 december 25-én mérték. A leghidegebb napokon a hőmérséklet -15 °C alá is csökkenhet, leginkább januárban. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet -31,2 °C (-24 °F) (1893. január 16-án.), a leghidegebb feljegyzett év 1893 volt, amikor a januári átlaghőmérséklet -10,4 °C (13 °F) és az éves hőmérséklet 8,2 °C (46,8 °F) volt. A leghidegebb feljegyzett év 1893 volt.

A nyarak melegek és naposak, de a város általában valamivel hűvösebb marad, mint Bulgária más részein a tengerszint feletti magasság miatt. Hőhullámok idején a hőmérséklet eléri vagy meg is haladja a 35 °C-ot, különösen júliusban és augusztusban. A legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 40,2 °C (2000. július 5.). A legmelegebb feljegyzett hónap 2012 júliusa volt, 24,8 °C-os átlaghőmérséklettel. A legmelegebb év a feljegyzések szerint 2023 volt, 12,1 °C-os éves hőmérséklettel.

A tavasz és az ősz általában rövidek, az időjárás szeszélyes és hirtelen csap nyárba vagy télbe.

Szófia éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,022,031,031,034,038,041,040,036,034,025,023,041,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,35,710,816,021,024,827,327,323,117,29,74,415,9
Átlaghőmérséklet (°C)−1,10,65,210,214,918,620,720,416,310,84,80,410,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−3,70,14,59,312,514,313,910,35,60,5−3,35,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,2−25,4−18,4−10,5−2,21,44,03,5−2,0−6,0−15,3−20,7−31,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)343237527480594839425143591
Havi napsütéses órák száma759714517922726230628921416098592111
Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria


Demográfia[szerkesztés]

A város népességének változása:

A népesség alakulása 1998 és 2024 között
Lakosok száma
1 153 803
1 180 210
1 193 659
1 218 244
1 249 689
1 268 343
1 303 654
1 339 645
1 374 742
1 404 116
1998200120042007201020122015201820212024
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Kerületek[szerkesztés]

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

Szófia közigazgatási kerületei
Szófia kerületei
Kizárólag városi kerületek Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek Szófia térképe

1. Szredec (Средец)
2. Kraszno Szelo (Красно село)
3. Vazrazsdane (Възраждане)
4. Oborise (Оборище)
5. Szerdika (Сердика)
6. Podujane (Подуяне)
7. Szlatina (Слатина)
8. Izgrev (Изгрев)
9. Lozenec (Лозенец)
10. Triadica (Триадица)
11. Kraszna Poljana (Красна поляна)
12. Ilinden (Илинден)
13. Nadezsda (Надежда)
15. Mladoszt (Младост)
16. Sztudentszki (Студентски)
19. Ljulin (Люлин)

17. Vitosa (Витоша)
20. Vrabnica (Връбница)
14. Iszkar (Искър)
22. Kremikovci (Кремиковци)
18. Ovcsa Kupel (Овча купел)
Agglomerációs kerületek
24. Bankja (Банкя)
21. Novi Iszkar (Нови Искър)
23. Pancsarevo (Панчарево)

Látnivalók[szerkesztés]

Belváros[szerkesztés]

A város panorámája
A város panorámája
Látnivaló Leírás Kép
Alekszandr Nyevszkij székesegyház Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült.
Szófiai központi zsinagóga A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.
Banja Basi mecset XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
Ivan Vazov Nemzeti Színház Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
Csodatévő Szent Miklós-templom Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették.
A Hét Szent Temploma A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz
Szent György temploma Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.
Nemzeti Kultúrpalota Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában.

Környező látnivalók[szerkesztés]

Látnivaló Kép
Bojana-templom
Dragalevci monostor
Rilai kolostor
Vitosa hegy

Közlekedés[szerkesztés]

A szófiai metró térképe

Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város.[4] 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon.[5] Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki.[6] A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak.[7] A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult.[8] Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is.[9] A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.[10][11]

2016-ban kilenc trolibuszjárat, 14 villamosvonal és 96 buszvonal működik a városban.[12]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Nemzeti Galéria épülete

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  2. a b https://grao.bg/tna/t41nm-15-06-2024_2.txt
  3. Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  4. History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  5. History of Bus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  6. Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  7. History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  8. Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 13.) 
  9. Time-table - international. Bolgár Államvasutak. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  10. Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  11. Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  12. Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sofia
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.