Románia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Románia
România
Románia zászlaja
Románia zászlaja
Románia címere
Románia címere
Nemzeti himnusz: Deșteaptă-te, române!
EU-Romania.svg

Fővárosa Bukarest
é. sz. 44° 23′, k. h. 26° 10′
Legnagyobb város Bukarest
Államforma köztársaság
Vezetők
elnök Klaus-Werner Iohannis
miniszterelnök Mihai Tudose
Hivatalos nyelv román
Beszélt nyelvek román, magyar, német, cigány, szlovák, szerb, ukrán, cseh, bolgár, orosz (lipován), tatár és török

EU-csatlakozás 2007. január 1.
Tagság Az ENSZ, Duna Bizottság, Latin Unió, NATO, BSEC, EBESZ, EU, CEFTA, ET, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 20 147 528 fő (2011)[1]
Rangsorban 58
Becsült 19 400 000 fő (2016)
Rangsorban 58
Népsűrűség 84 fő/km²[4]
Főbb etnikumok román, magyar, roma, német (szász/sváb)
Vallások főleg ortodox
GDP 2008
Összes 199 673 millió USD (44)
PPP: 256 900 millió dollár
Egy főre jutó 10 291 USD
PPP: 11 661 dollár
HDI 0,793[5] (52) – magas
Földrajzi adatok
Terület 238 397 km²
Rangsorban 82
Víz 3%
Időzóna
(UTC+2)
+1 (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem új román lej (RON)
Nemzetközi gépkocsijel RO
Hívószám +40
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD .ro
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Románia (románul: România; IPA: romɨˈni.a) kelet-közép-európai[6] állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. 238 391 négyzetkilométeres területével és 20 121 624 fős (2011. október) lélekszámával az Európai Unió hetedik legnagyobb területű és hetedik legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Bukarest.

Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

Földrajz[szerkesztés]

Románia domborzati térképe

Domborzata[szerkesztés]

A Kárpátok hegyláncai Románia területének nagy részét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban.

A Kárpátok (román: Carpații) két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Vízrajz[szerkesztés]

Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Maros, Prut, Szeret, Ialomița, Olt, Zsil, Szamos, Temes, a Körösök.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat[szerkesztés]

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat. Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. Tehát Románia éghajlatát meghatározó legfontosabb tényezők az ország elhelyezkedése a földgömbön és a kontinensen. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

A Vaskapu-szoros a Dunán

Természetvédelem[szerkesztés]

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Természeti világörökség[szerkesztés]

• A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség.

Történelem[szerkesztés]

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.

A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett a Magyarországtól elcsatolt Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és az ukrán Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben több évtizedes személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki, aminek az 1989-es romániai forradalom vetett véget.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Klaus Johannis államelnök

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 137 tag) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 334 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Románia közigazgatási térképe

Románia fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik.

Lásd még:

Politikai pártok[szerkesztés]

Nagyobb romániai pártok:

Lásd még:

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Népesség[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

  • Lakosság: 19,2 millió fő (2017. júl.) [7]
  • Születéskor várható élettartam (2016)[8]: 75,1 év; férfiak: 71,7 , nők: 78,8 év
  • Városi lakosság aránya (2017)[7]: kb. 61%

Demográfia[szerkesztés]

Románia népességének változása 1969-2010 között

Népességének változása 1960 és 2017 között :

Románia népességének változása [9]
Év Népesség (millióban) Népsűrűség (fő/km²)
1960 18,6 M 81
1970 20,5 M 89
1980 22,6 M 98
1990 23,5 M 102
2000 22,1 M 96
2010 20,3 M 88
2017 19,2 M 84

Romániában, több európai országhoz hasonlóan, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága jelentősen csökkent az 1990-es évek eleje óta.

A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország voltak, - főként a nyelvi hasonlóság miatt - de mára az EU összes országában nagy számban találhatunk románokat.

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (Iași) (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (Oradea) (206 527), Bákó (Bacău) (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (Sibiu) (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219)

Azonban a jelentős mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az Európai Uniós csatlakozás után. A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest 1 677 985; Kolozsvár 309 132; Temesvár 303 708; Jászvásár 263 410; Konstanca 254 693; Craiova 243 765; Galati 231 204; Brassó 227 961.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Románia nemzetiségi térképe (2011). A különböző színek az adott térségben abszolút vagy relatív többséggel rendelkező nemzetiségeket jelölik

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Torockói népviselet

Románia nemzetiségi összetétele a 2011-es népszámlálás szerint:

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2011-ben 1 237 746 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok.[10] Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Batiza templomai (Máramaros)

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője.

A katolikus (római katolikus és görögkatolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX-XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görögkatolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban szovjet mintára betiltotta a görögkatolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig a román ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban a holokauszt pusztítása miatt, a német és magyar hatóságok 1944-es intézkedéseinek következtében ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.


Gazdaság[szerkesztés]

A gazdasági élet központja Bukarest
Irodaház Bukarestben (Tower Center)
A konstancai kikötő egy része

Általános adatok[szerkesztés]

2014. november negyedikén történelmi mélypontra süllyedt a román jegybanki alapkamat, mivel a jegybank 25 százalékpontos vágással 2,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát. 2014 elején még 4% volt a román jegybanki alapkamat. Az infláció mértéke éves szinten 1,54% volt 2014 szeptemberében. A 2014-re várható éves infláció mértéke 2,2% lehet a kormány előrejelzése szerint, amely jelentős csökkentés a prognózisban, mivel az idei évre 3,3%-os inflációs adatot vártak. A 2015-ös évben várhatóan 3%-os lehet a román infláció.[11]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Az ország éléskamrája a Havasalföld. A kukorica termesztésében kiemelkedő, amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében a világon a 10. helyen áll (2003-ban). Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.

Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr zöldségeit (paradicsom, paprika, zöldségfélék) Nyugat-Európa piacaira szállítják.

Ipar[szerkesztés]

Energiahordozók[szerkesztés]

Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.

Ásványi nyersanyagok[szerkesztés]

Sok ásványkincse van, a kitermelés azonban - főként a készletek elapadása miatt - kevéssé gazdaságos, és a 21. század elején általánosan csökkent. Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. A medence peremén kősót bányásznak. Jelentősebb még a bauxit, ólom, réz, mangánérc, színesfémek kitermelése.

Gépgyártás[szerkesztés]

A gépipar - főként alkatrészgyártó üzemei révén - országszerte megtalálható. Az ország személyautó gyártása 2000–2010 között háromszorosára nőtt. Brassóban traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. A Havasalföld városaiban (Craiovában, Pitestiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Pitestiben gyártják a Daciát, Craiovában a Ford gépkocsikat. Ploeistiben bányászati gépeket gyártanak, Temesváron villamos- és mezőgazdasági gépipar, Constanta, Galati és Braila városaiban hajógyártás működik. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben városaiban műszeripar, elektrotechnika, elektronika van jelen.[12]

A járműipar adta az ország bruttó hazai termékének 12 százalékát 2015-ben, valamint több, mint 203 000 embernek adott munkát.[13]

További ágazatok[szerkesztés]

Jelentős a fafeldolgozás, a papírgyártás, az építőanyag-ipar, cementgyártás, a műtrágyagyártás, a textilipar, élelmiszeripar, halászat. Az idegenforgalom a Kárpátok hegyvidékén és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.

Külkereskedelem[szerkesztés]

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2012-ben):[14]

Közlekedés[szerkesztés]

Románia főútvonalai, illetve létező és tervezett autópályái

Közút[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Fő kikötői: Konstanca (Fekete-tenger), Galați (Duna), Brăila (Duna), Tulcea (Duna)

További fontos kikötők:

Légi közlekedés[szerkesztés]

A repterek száma 61, ebből burkolt pályájú 25 (2005-ben). Nemzeti légitársasága a TAROM. Diszkont légitársaságai a Blue Air, az Air Bucharest, a Carpatair.

Legfőbb nemzetközi forgalmú repterek [15]:

Kultúra[szerkesztés]

Képek a kultúráról
Néptáncosok
Népviselet
A Bukaresti Egyetem (Universitatea din București)
Borzești temploma
A neamti kolostor belső udvara
Ortodox papok és jellegzetes román szekér
Újpogány szertartás
Segesvár óvárosának egy része
Hagyományos ház egy Bukarest közeli múzeum területén
Chiftea
Erdélyi kopjafák
Cigánypaloták Buzescuban

Románia kultúrájához tartozik úgy a románok kultúrája, mint a Romániában élő más etnikumoké. Egyeseknek van anyanemzetük (a magyaroknak, a németeknek stb.), mások a világban szétszórt etnikumok részei (zsidók, romák). Mindkét esetben ezek kultúrái a Románia határain kívüli megfelelőik kultúrájának a részei is. Voltak és vannak bizonyos kölcsönhatások és összefonódások a többségi és a kisebbségi kultúrák között, mégis különböző kultúrákról van szó.

Úgy a román, mint a kisebbségi kultúráknak volt és van néhány külföldön is elismert személyisége. Olyan értékei és helyei is vannak, amelyek nemzetközi elismerését például az UNESCO világörökségi listáin való jelenlétük tanúsítja.[16][17]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:

Mihai Eminescu, a legismertebb román költő
Tájkép a Nyugati-Kárpátok térségében.

A román kultúra[szerkesztés]

A román kultúra jellegzetességei sajátos földrajzi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be. Alapvetően az határozza meg, hogy az ország három nagy régió találkozópontján terül el: Közép-Európa, Kelet-Európa és Délkelet-Európa, de egyikükhöz sem tartozik teljesen. Az is rányomja bélyegét a román kultúrára hogy az újlatinság és az ortodox kereszténység egyedülálló ötvözetét képezi.

Már a középkor óta úgy keleti, mint nyugati hatások érték a román kultúrát. Az első fontos hatások a Kárpátok és a Duna alsó szakaszának régiójába érkező szlávoktól jöttek, és a belőlük kialakult szomszédos népektől: bolgárok, szerbek, ukránok, lengyelek, oroszok. Ugyanakkor a magyarok és az Erdélybe letelepült szászok is hatottak rá.

A történelmi körülmények úgy hozták, hogy sokáig román nyelven csak fejlett népi kultúra, főleg falusi folklór létezett. Ez a 18. század felé fejlődni kezdődő román nyelvű művelt kultúra gyökereit képezte, mely jelentős nyugat-európai hatás alatt bontakozott ki.

A román folklór[szerkesztés]

A román folklór két nagy kategóriára oszlik: a paraszti vagy falusi folklór és a városi folklór. Mivel a román lakosú városok viszonylag későn alakultak ki, és lakosaik többnyire falusi környezetből kerültek oda, a városi folklórt meglehetősen erős szálak fűzik a falusihoz.[18]

A román foklórban vannak egyes régi, balkáni és római elemek, de ezekre rárakódtak több más néptől átvettek is. A román folklór ezek szintézise, eredetisége abban nyílvánulva meg, ahogyan ezen elemekből válogat, és ahogyan összeötvözi őket.

A foklórnak nagy jelentősége van a román kultúrában, főleg a művelt szépirodalom kibontakozásában. Ez csak a 18. században, tehát az újkorban kezdett kialakulni, ezért esetében a folklór ugyanúgy szolgált alapul, mint más irodalmak esetében az újkorig létező művelt irodalom, ezért a román művelt irodalmat mélyen áthatja a népi alkotás szelleme.[19]

A román művelt kultúra[szerkesztés]

Kezdetében a művelt kultúra nyelve nem a román volt, hanem az óegyházi szláv, mivel a románságban a kereszténység ortodox ága honosodott meg. Ez Bizáncból származott ugyan, de bolgár közvetítéssel került a románsághoz.

Románul viszonylag későn kezdtek írni, az első román nyelvű kéziratok a 16. században lefordított vallásos művek voltak. Azután írtak románul krónikákat, majd egyéb világi műveket is.

A 18. század vége felé kezdett kibontakozni a román kultúra a folklór alapján és nyugati hatás alatt. Akkor kezdődött el a modern értelemben vett szépirodalom, majd a 19. század elején a színjátszás, e század közepe felé a nyugatias zene és festészet, a század vége felé a nyugati stílusokat követő építészet. A 20. század elején kezdetét vette a román filmművészet is.

A 20. század első felében a román kultúra minden területén többé-kevésbé jelen volt az összes európai ideológiai és művészeti irányzat.

A II. világháború után a kultúra szabadságát előbb keményen korlátozta a kommunista rendszer, majd az 1960-as évek második felében viszonylagos liberalizációnak örvendett, hogy azután Nicolae Ceaușescu diktatúrája újból béklyóba kényszerítse.

1989 után a román kulturális élet szabadon zajlik.

A román kulturális intézmények[szerkesztés]

A román kulturális intézmények fontos helyet töltenek be az ország kulturális életében. A legjelentősebb a Román Akadémia, melyet 1866-ban alapítottak. A még a második világháború előtt alapított intézmények mellett a kommunista rendszer idejében még számos, az államnak alárendelt intézmény jött létre, melyek többsége 1989 után is megmaradt: akadémiai intézmények, könyvtárak, múzeumok, művelődési intrézmények, művészeti intézmények. Román kulturális intézményeken kívül vannak nemzetiségiek is, melyek közül egyesek román intézményekkel egy igazgatás alatt működnek.

A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája[szerkesztés]

Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája. Ezek a kultúrák azonban nem azonos súlyúak. Több tényező járul hozzá egy adott kisebbségi kultúra súlyához: tagjainak jelenlegi vagy egykori száma, státusza a múltban, művelt kultúrájának fejlődési foka, a nyelvén való oktatás szintje, neki megfelelő nemzet létezése vagy nem létezése, az anyanemzet érdeklődése a kisebbségi megfelelője iránt stb.

A román konyhaművészet[szerkesztés]

A román konyhaművészetet a románság földrajzi helyzete határozza meg, az, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa határrégiójában helyezkedik el. Ezért szintézisét képezi különféle étkezési szokásoknak. A 19. századig összegyűjtött dák, római, szláv, bizánci, török, balkáni (görög, bolgár, szerb) és lengyel elemeket, Erdélyben a németet és a magyart is, majd a 19. század közepétől kezdve ezekhez hozzáadott olasz, a francia vagy az angol konyhaművészetet. Az is fontos tényezője a román étkezési szokásoknak, hogy még a 20. század elején is a románok legnagyobb része falun élt, és mezőgazdasággal meg állattartással foglalkozott, ezért ma is általánosak a régi paraszti étkezés egyes elemei.[20]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A Törcsvári kastély, amelyet Drakula kastélynak is hívnak

Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.

Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek. Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.

A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.

Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld - amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll - nemcsak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.

Lásd még:

Sport[szerkesztés]

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Labdarúgás[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Nemzeti ünnepe december 1-je, azaz Erdély Romániához csatolása vagy Romániával való egyesülése (két különböző vélemény létezik) melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.

Hivatalos ünnepnapok [21]:

Időpont Ünnep Román neve
Január 1-2 Újév Anul nou
változó Húsvét Paștele
Május 1. A munka ünnepe Ziua muncii
változó Pünkösd Rusaliile
Augusztus 15. Nagyboldogasszony Adormirea Maicii Domnului
November 30. Szt. András napja Sfântul Andrei
December 1. Nemzeti ünnep Ziua națională (Ziua Marii Uniri)
December 25-26. Karácsony Crăciunul

Televíziócsatornák[szerkesztés]

Közszolgálati csatornák[szerkesztés]

Román közszolgálati csatornák
Megnevezés Célközönség Műsorrács Lefedettség
TVR1 Országos Generalista Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - szinte teljes lefedettség Románia területén
TVR2 Országos Generalista-ifjúsági Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - részleges lefedettség Románia területén
TVR3 Országos Válogatás a regionális adók adásából Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR Info Országos Általános információk, vitaműsorok Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR HD Országos A TVR fontosabb közvetítései High Definition minőségben Digitális TV csomagok egy része - részleges lefedettség Románia területén
TVRi Nemzetközi Válogatás a TVR műsoraiból a külföldi románoknak Műhold (kódolatlanul), internet - részleges külföldi lefedettség
TVR Cluj Regionális Kolozsvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Iași Regionális Iași regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Craiova Regionális Craiovai regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Timișoara Regionális Temesvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Târgu Mureș Regionális Marosvásárhelyi regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség

Kereskedelmi televízió csatornák[szerkesztés]

Kereskedelmi televíziócsatornák
Adó megnevezése
Pro TV
Antena 1
Realitatea TV
Acasă TV
b1
ProCinema
National TV
OTV
HBO
Kanal D
Hallmark Channel
Discovery Channel
National Geographic
Sport.ro
GSP TV
DigiSport
DigiSport2
DigiSport3
EuroSport
Telesport
Antena 2
Antena 3
Antena 4(Euforia TV)
Antena Internațional
N24
Trinitas TV
Romantica
PRO TV Internațional
TVRM Educațional
Analog TV
Alpha TV
Speranța TV
OTV
Pratech TV
The Money Channel
Euro Channel
AXN
Cinemax
Cinemax 2
TCM
Boom Action
Boom Comedy
Boom Drama
Boom Indian
Boom Smarty
UTV
Kiss tv
ZU TV
Digi24
A fenti táblázat csak az olyan csatornákat tartalmazza, amelyeknek romániai stúdiója van.

Magyar adók[szerkesztés]

Magyar adók a romániai digitális TV szolgáltatóknál
Adó megnevezése Digitális TV szolgáltatás megnevezése
Duna Digi TV: Pachetul Extra II, Telekom, RCS, UPC, NextGen
RTL II Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
RTL Klub Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
TV2 Digi TV, UPC, RCS, NextGen
M1 Digi TV, Dolce, Digi Tv, RCS, NextGen, UPC, Focus Sat
M2 Digi TV, Dolce, UPC, Focus Sat, RCS, NextGen
Film+ Dolce, UPC, Focus Sat, Digi Tv, RCS, NextGen
Minimax Digi TV, RCS, Focus Sat
Hír TV UPC, Focus Sat
FEM3 Digi Tv, RCS
PRO4 Digi Tv, RCS
4 Story TV Digi TV, RCS, Focus Sat
ATV Digi TV, RCS, UPC, Focus Sat
DoQ UPC, NextGen, Focus Sat
Fishing&Hunting Digi TV, RCS, UPC
Viasat 3 Digi TV, RCS
Erdély TV UPC, Dolce, NextGen
Film+ 2 UPC, NextGen
RTL+ RCS, UPC, NextGen
Echo TV RCS, Digi Tv, Focus Sat
HBO Digi TV - csak Székelyföldön
Cartoon Network Digi TV, RCS, Dolce
Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az MTV2).
A Duna TV, az MTV2, és a Duna II Autonómia kódolatlanul fogható a HotBird műholdon Románia egész területén.[22]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. http://www.worldometers.info/world-population/romania-population/
  3. http://www.livepopulation.com/country/romania.html
  4. worldometers [2] livepopulation [3]
  5. HDI 2014
  6. Moldva hagyományosan Kelet-Európához, Havasalföld pedig Délkelet-Európához tartozik, a mai román külpolitika és közfelfogás szerint azonban ma már az ország egésze Közép-Európa részét képezi, lásd: Az Euro-Atlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás (PDF)
  7. ^ a b http://www.worldometers.info/world-population/romania-population/
  8. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ro.html
  9. http://www.worldometers.info/world-population/romania-population/
  10. Romania's minorities - Albanian
  11. Történelmi mélyponton a román alapkamat. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  12. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007
  13. Román autógyártás. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  14. CIA World Factbook
  15. http://www.anna.aero/databases/
  16. (angolul) Az UNESCO Szellemi kulturális örökség Listájának romániai elemei.
  17. (angolul) Az UNESCO Világörökségi Helyek Listájának romániai elemei.
  18. (románul) Pop-Miculi, Otilia. Curs de folclor muzical (Zenei folklór egyetemi jegyzet). 2. év. „Spiru Haret” Egyetem. Művészeti Kar. Zenepedagógiai szak. é. n., 57. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
  19. (románul) Balázs Lajos. Folclor. Noțiuni generale de folclor și poetică populară (Folklór. Folklórra és népköltészetre vonatkozó általános fogalmak). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2003. ISBN 9737953061 , 167. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
  20. (románul) Drugă, Luminița – Morărașu, Nadia-Nicoleta. În căutarea gustului „pierdut”: regăsirea identității naționale prin denumiri de mâncăruri, preparate și meniuri tradiționale (Az „elveszett” íz nyomában: a nemzeti identitás újra megtalálása ételek, készítmények és hagyományos menük elnevezésén keresztül). Proceedings of the International Conference "Communication, context, interdisciplinarity" (A „Kommunikáció, kontextus, interdiszciplinaritás” nemzetközi konferencia kiadványa). 2. kötet. Marosvásárhely: A Petru Maior Egyetem kiadója. 2012. ISSN 2069-3389. 141–150. o. (Hozzáférés: 2017. október 20), 142–143. o.
  21. http://www.codulmuncii.ro/titlul_3/capitolul_2/sectiunea_3_1.html
  22. Hotbird

További információk[szerkesztés]