Szucsáva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szucsáva
A szucsávai vár, háttérben a várossal
A szucsávai vár, háttérben a várossal
Szucsáva címere
Szucsáva címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bukovina
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Suceava
Községközpont Suceava
Beosztott falvak Suceava
Polgármester Ion Lungu
Irányítószám 720001–720285
Körzethívószám (+40) 330
SIRUTA-kód 146263
Népesség
Népesség 92 121 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 66
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 270-435 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szucsáva (Románia)
Szucsáva
Szucsáva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 26° 15′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 26° 15′
Szucsáva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsáva témájú médiaállományokat.

Szucsáva (románul Suceava, magyarul Szőcsvásár, lengyelül Suczawa, ukránul Сучава, jiddisül שאָץ) nagyváros Romániában, Suceava megye központja.

Fekvése[szerkesztés]

Szucsáva az egykori Bukovina területén, északkelet Romániában, a Szucsáva-folyó partján fekszik. A DN2 főút áthalad rajta.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város nevének eredetére több elmélet létezik, a szokásos szláv elmélet mellett figyelemreméltó az, hogy az első román krónikaírók egyértelműen magyar eredetűnek tartják a nevét:Simion Dascălul és Grigore Ureche úgy tartják [1], hogy magyar szűcsök alapították, és a név Szűcsséget jelent. Ebben az esetben a név a magyar "szűcs" szóból jön (esetleg annak moldvai román átvételéből, a "suci"-ból), amelyhez a mára már nem produktív bolgár-román –eavă (-ség) képző járult. 1388 és 1565 között Szucsáva volt az első központosított moldvai állam fővárosa.

Története[szerkesztés]

Cetatea de Scaun a Sucevei 04.jpg
Catedrala Nașterea Domnului - Suceava.jpg
View on Suceava (Romania) from Fortess.jpg
Ştefan cel Mare emlékműve

A város története Moldva múltjával szorosan összeforrt. Területe és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, azonban az itt végzett feltárások szerint népessége még nem alkotott nagyobb településeket. Az itteni régészeti leletek ez időkből csak faluszerű lakhelyekre utalnak és csak a középkor idejéből, a 13. századból maradtak fenn régészeti leletek.

A kedvező helyen, több útvonal kereszteződésében fekvő település vonzotta a kereskedőket és a mesterembereket. A kezdetekben itt álló kis falu a 14. század végére több ezer lakosú kereskedővárossá fejlődött. Szucsáva sorsában további lendületes haladással bírt, hogy Petru Mușat fejedelem ide helyezte át székhelyét, mely előbb Baia, majd Szeretvásár (Siret) lett, később Alexandru Lăpușneanu helyezte át innen Jászvásárra (Iași).

Szucsáva Petru Mușat fejedelem alatt[szerkesztés]

Petru Mușat fejedelem építtette várát is 1388 körül és az ő uralkodásának időszakából való a Szucsevát említő legrégebbi dokumentum is, az az 1388-ból való írás, amely Jagelló Ulászló lengyel királynak 3000 ezüst zlotyt ajánl fel. A fejedelmek később folyamatosan bővítették és korszerűsítették a várost, mely mint fejedelmi székhely a 15. században gyors növekedésnek indult, és rövidesen Moldva legfontosabb kereskedelmi központja lett.

Szucsáva Alexandru cel Bun moldvai fejedelem alatt[szerkesztés]

Alexandru cel Bun (1401-1432) idejében a kelettel való kereskedelem jelentős központjává fejlődött. Az itt kiépülő fejedelmi rezidencia körül csoportosultak a legfontosabb középületek, valamint a gazdag polgárok többnyire kőböl épült emeletes házai, míg az egyszerűbb lakóépületek többnyire fából készültek, s melyek nagy része a város ostromaikor többször leégtek.

Szucsáva Ștefan cel Mare (1457-1504) fejedelem alatt[szerkesztés]

Szucsáva virágkora Ștefan cel Mare (1457-1504) fejedelem uralkodása alatt következett be, neve ez időben a fejedelemség határain messze túl is ismert volt. 1476-ban a törökök, 1497-ben a lengyelek ostromolták meg eredménytelenül. A bojárok árulása következtében Szolimán basa török csapatai 1538-ban elfoglalták. Alexandru Lăpușneanu fejedelem a törökök utasítására felgyújtotta a várat, és a fejedelmi központot Iașiba helyezte át innen. A vár maradékait 1675-ben robbantották fel a törökök utasítására.

A romok helyreállítása 1895-ben kezdődött meg Romstorfer osztrák mérnök irányításával. Az 1950-es években folytatódott helyreállítása.

Szucsáva a török idők után[szerkesztés]

A város 1775 és 1918 között a Habsburg birodalomhoz tartozott Bukovina részeként, a birodalom határa a város délkeleti szélénél húzódott. Számos jelentős épület (városháza, bíróság) viseli magán a Habsburg monarchia építészetének sajátosságait.

Az első világháború után Romániához csatolták Bukovina déli részével együtt. Azóta Suceava megye központja.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Mirăuți templom (Biserica Mirăuți) - Szucsáva egyik legrégibb épülete. 1380-1390 között épült I. Petru Mușat fejedelem alapítványaként. Az épület századokon keresztül volt Moldva főszékesegyháza, ahol az uralkodó fejedelmeket is koronázták. A fejedelmi vár közelében áll, egy patak választja el tőle. Egy - tudományosan meg nem erősített - hagyomány szerint ökörbőrből készült híd kötötte össze a templomot az uralkodói lakhellyel. A székesegyház a (17. század) végén nagymértékben átépült, havasalföldi jellegű díszítésekkel gazdagodott. 1898-1903 között egy osztrák építész K. A. Romstorfer restaurálta.
  • Cetatea de Scaun: a fejedelmi vár
  • Cetatea Șcheia: Szucsáva nyugati vára, egyidős a fejedelmi várral, de csak rövid ideig használták
  • Mănăstirea Zamca: örmények által alapított 1606-ra felépült kolostor
  • Szucsáva Képek 1914-1965

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsáva témájú médiaállományokat.