Ugrás a tartalomhoz

Radóc (Románia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radóc (Rădăuți)
Radóc címere
Radóc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
KözségközpontRădăuți
PolgármesterMihai Frunză
Irányítószám725400
Körzethívószám230
SIRUTA-kód146628
Népesség
Népesség24 292 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség752,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
Terület32,3 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.842500°N 25.919167°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.842500°N 25.919167°E
Radóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.

Története

[szerkesztés]

A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.

A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.

A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
  • Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk

[szerkesztés]