Botoșani megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botoșani megye
Botosani.png
Botoșani megye címere
Botoșani megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Moldva
Megyeszékhely Botoșani
Jelzés BT
Terület 4986 km²
Körzethívószám (+40) 231
Népesség
Népesség 461 305 fő (1992)
Népsűrűség 91 fő/km²
Térkép
Botosani-district-base.png
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Botoșani megye (magyarosan: Botosány) Romániában, Moldva északkeleti sarkában található. Közigazgatási központja a 107 000 lakosú Botoșani. Szomszédai: keleten a Moldova, nyugaton Suceava megye, északon Ukrajna, délen Iași megye.

Demográfia[szerkesztés]

A 2011-es népszámláláskor a megye lakosságának 94,1%-a román, 1,0%-a roma volt, és 38 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magukat csángóknak valló lakosok száma kevesebb mint 3 fő volt; ilyenkor a statisztikai intézet a pontos adatot nem teszi közzé.[1]

Földrajz[szerkesztés]

A megye északi részét a Jijia-medence dombvidéke foglalja el, keleti része a Prut ártéri síkságához tartozik, nyugaton a Szeret folyót magas teraszok kísérik, melyek a Suceava-fennsík délkeleti feléhez tartozik. Délnyugaton a Dealu-Mare 593 métert is elérő dombsora húzódik. Gyakoriak a lepusztult lejtőformák, suvadások, sárfolyások.

Vízhálózata északnyugati-délkeleti irányú, nyugaton a Szeret, keleten a Prut csapolja le. Középső részét a Bahlui és a Jijia folyók öntözik.

Éghajlata mérsékelt kontinentális, 9,5-8 °C közötti évi középhőmérséklettel.

Ásványkincsei közül legjelentősebb a finom kvarchomok, tőzeg és a gipsz. Területének 10%-át erdő borítja, főleg tölgy, gyertyán, juhar, kőris, szil fajokkal.

Közigazgatási felosztása[szerkesztés]

A megyében 2 municípium, 5 város és 71 nagyközség található.

Municípiumok[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Nagyközségek[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Botosány dominánsan mezőgazdasági jellegű. Iparágai: textil- és élelmiszeripar, üveg- és porcelángyártás, elektromos berendezések alkatrészeinek gyártása. Stânca-Costeștinél épült Románia egyik legnagyobb vízerőműve. Jelentős a kézművesség.

Fontosabb a szilva-, cseresznye-, meggy- és diótermesztés. Főleg tarka román szarvasmarhát, nagy testű fehér hússertést, cigája és karakül juhot tenyésztenek.

Hivatkozások[szerkesztés]