Giurgiu megye
| Giurgiu megye | |
 | |
.svg) | |
| Giurgiu megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Havasalföld |
| Megyeszékhely | Giurgiu |
| Jelzés | GR |
| Terület | 3526 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0246 |
| Népesség | |
| Népesség | 262 066 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 80 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giurgiu megye témájú médiaállományokat. | |
Giurgiu megye (magyarul: Gyurgyevó megye) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Munténia területén. 3526 km2-es területével Románia második legkisebb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 1,47%-át adja. Emellett közel 262 ezer fős lakosságával Románia 38. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 1,37%-ával rendelkezik, népsűrűsége nem haladja meg az országos átlagot.
Északról Dâmbovița megye és Ilfov megye, keletről Călărași megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Teleorman megye határolja. Székhelye a fontos dunai kikötőváros Gyurgyevó, amely a Barátság híd révén közvetlen kapcsolatban áll a bolgár Rusze városával. Történelmileg jelentős kereskedelmi központ volt, és ma is fontos szerepet játszik a régió gazdasági és közlekedési hálózatában. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik Bolintin-Vale mely a megye második legnagyobb városa, illetve Mihăilești ami 1989 óta városi ranggal rendelkező település, mely a közeli Argeș folyónál található víztározó révén energetikai jelentőséggel bír.
Románia déli részén található, a Duna jobb partján, közvetlenül Bulgária határán. A megye területét főként síkvidékek és alföldek jellemzik, amelyek a folyó mentén terülnek el. A Duna itt szélesebb folyómedret alkot, és számos kisebb mellékfolyó, például az Argeș is keresztezi a megyét. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hosszú, hideg telekkel és forró, száraz nyarakkal. A megye fontos vízi közlekedési és kereskedelmi útvonalnak számít, hiszen a Duna mentén fekvő városok, például Gyurgyevó és a közeli Bolintin-Vale jelentős gazdasági központok. A térség gazdag mezőgazdasági területekkel rendelkezik, elsősorban búza-, kukorica- és napraforgótermesztéssel.
Történelme szorosan kapcsolódik a Duna menti kereskedelemhez és a régió stratégiai fontosságához. A terület már az ókori római időkben is jelentős volt, mivel a rómaiak erődöket építettek itt, hogy biztosítsák a Duna átkelőit. A középkor folyamán Gyurgyevó városa fontos kereskedelmi központtá vált, és a Duna átkelési pontjaként a Bizánci Birodalom, majd a Habsburgok is irányították a térséget. A 19. század végén és a 20. század elején a terület gazdasági fejlődése összefonódott a vasúti és vízi közlekedés fejlődésével. A 20. században, különösen a kommunista időszak alatt, Gyurgyevó és környéke iparosodott, míg a rendszerváltás után a térség gazdasága újra mezőgazdasági jellegűvé vált. A terület a román-bolgár kapcsolatok szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen közvetlenül a bolgár határ mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Giurgiu megye nevét székhelyéről kapta. A város neve a római "Jurgiu" névből származik, amely a görög "Georgios" névből ered, jelentése "földműves" vagy "gazdálkodó".[2]
Földrajz
[szerkesztés]A megye Románia déli részén, a Román-alföldön helyezkedik el, a Duna alsó szakasza mentén. Szomszédos megyék: keleten Călărași megye, nyugaton Teleorman megye, északnyugaton Ilfov megye és Argeș megye, északon Dâmbovița megye. Délen 72 kilométeres hosszúságban a Duna határolja, amely egyben a bolgár országhatár is. Területe 3526 négyzetkilométer.[3] A Duna mellett legfontosabb folyója az Argeș, amelynek hossza a megye területén 113 kilométer, mellékfolyói a megyében a Neajlov és a Sabar. A megye legmagasabb pontja (142 méter) északnyugaton, Vânătorii Mici községben található.[4]
Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az éves átlaghőmérséklet 11,1-11,3 C. A legmagasabb hőmérsékletet (42,8 C) Giurgiuban mérték 1896. augusztus 7-én, a legalacsonyabbat (-30,2 C) pedig ugyanott 1954. február 6-án és Ghimpati-ban 1942. január 24-én. [4]
Népesség
[szerkesztés]Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[5]
| Lakosok száma | 269 577 | 313 793 | 325 045 | 320 120 | 327 494 | 313 352 | 297 859 | 281 422 | 262 066 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
2002-ben 297 859 lakosa volt, a népsűrűség 84 fő/km². A lakosság többsége román (96%), a legnagyobb kisebbség a cigány (3,5%). 76 magyar is lakott itt.[5]
A 2011-es népszámláláskor 281 422 lakosának 88,3%-a román, 5,4%-a roma volt. 59 fő magyarnak, 52 fő töröknek vallotta magát.[6]
Gazdaság
[szerkesztés]A megyének két nagy ipari zónája van, egy Giurgiu, egy pedig Bolintin Deal közelében. A legfontosabb ágazat a mezőgazdaság, amely a lakosság mintegy 50%-ának ad munkát. Jellemző iparágak: élelmiszeripar, kőolaj- és földgáz kitermelése, textil- és ruhaipar. Giurgiu város az ország egyik legfontosabb dunai kikötője.[7]
Turizmus
[szerkesztés]-
Gyurgyevó, a megyeszékhely -
-
Bolintin-Vale városa -
Az Athéneum épülete Gyurgyevóban
Települések
[szerkesztés]Giurgiu megyében 1 municípium, 2 város, 51 község és 169 falu van.[4]
- Municípium
- Giurgiu
- Városok
- Bolintin-Vale, Mihăilești
- Községek
- Adunații-Copăceni, Băneasa, Bolintin-Deal, Bucșani, Bulbucata, Buturugeni, Călugăreni, Clejani, Colibași, Comana, Cosoba, Crevedia Mare, Crevedia Mare, Daia, Florești-Stoenești, Frătești, Găiseni, Găujani, Ghimpați, Gogoșari, Gostinari, Gostinu, Grădinari, Greaca, Herăști, Hotarele, Iepurești, Izvoarele, Joița, Letca Nouă, Malu, Mârșa, Mihai Bravu, Ogrezeni, Oinacu, Prundu, Putineiu, Răsuceni, Roata de Jos, Săbăreni, Schitu, Singureni, Slobozia, Stănești, Stoenești, Toporu, Ulmi, Valea Dragului, Vânătorii Mici, Vărăști, Vedea
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Görög Joachim: Csík – Gyergyó – és a székely nevek eredete. Gyergyószentmiklós: Kossuth Nyomda. 1914.
- ↑ Date geografice. cniptgiurgiu.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ a b c Schema cu riscurile teritoriale din zona de competenta. www.isugiurgiu.ro. Inspectoratul pentru Situatii de Urgenta al Judetului Giurgiu (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ a b 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Judetul Giurgiu. www.adrmuntenia.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
