Arad megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arad megye (Arad)
Arad.png
Actual Arad county CoA.png
Arad megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Partium
Megyeszékhely Arad
Jelzés AR
Terület 7754 km²
Körzethívószám (+40) 257
Népesség
Népesség 430 629 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Arad megye (románul Județul Arad) Románia nyugati határán van, a Partiumban. Székhelye Arad (167 238 lakos). Szomszédai északon Bihar megye, keleten Fehér megye és Hunyad megye, délen Temes megye, nyugaton a magyarországi Csongrád megye és Békés megye. A DKMT eurorégió része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljes terület 7754 km². Keleten helyezkedik el a Zarándi-hegység (az Erdélyi-középhegység része). Nyugaton a magasságok egyre csökkennek az Alföldig (román szóhasználatban a Nyugat-romániai síkságig). A megye déli részét átszeli a Maros folyó, az északi részt a Fehér-Körös.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye éghajlata mérsékelt kontinentális, mérsékelten hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C a hegyeken és 11 °C a síkságon, januárban -3 °C és -1 °C közötti, júliusban 18 °C és 21.5 °C közötti. 1946-ban, Ménesen mérték a legnagyobb hőmérsékletet (41 °C), 1954-ben Aradon a legalacsonyabbat (-30.1 °C). A fagy nélküli napok száma évente 190-200 a síkságon, ami az egyik legmagasabb az országban. A csapadékmennyiség a hegyeken 1000 mm, a síkságon 600 mm. A legcsapadékosabb hónapok a május és a június. Télen kevés a hó. Az uralkodó szél a déli és a délnyugati, átlagos sebességük 3-3,5 m/s.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzménye Arad vármegye, 1920-ig a Magyar Királyság része, melynek beosztását 1950-ig néhány kivétellel követte, Trianon után hozzácsatolták Csanád vármegye romániai részét, valamint az alábbi, Romániához csatolt Temes vármegyei községeket: Angyalkút, Cseralja, Kisszentmiklós, Németság, Réthát, Szépfalu, Temeshidegkút, Temeskeresztes, Újarad, Zábrány, Zádorlak. Arad vármegye 1910-es 6048 km²-ből 5778 km² került Romániához. Az 1952-es tartományi átalakítás először meghagyta Arad város székhelyi szerepkörét, de Arad tartomány 1956-os felszámolásával területét szétosztották Bánát tartomány és Kőrös tartomány között, maga Arad város rajonszékhely lett. A megye 1968-ban állt helyre, Maros balparti területtel kiegészülve, így szűnt meg a folyó (immár anakronisztikus) hódoltságkori határjellege.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

A 2000 és 2002 között 2%-kal csökkent a megye népessége, elsősorban Arad város népességének fogyása miatt. Azóta a csökkenés mérséklődött.

2000-ben 478 108-an laktak Arad megyében, a népsűrűség 62 fő/km². A román többség mellett jelentős számban élnek itt magyarok és más kisebbségek (németek, cigányok stb.).

2002-ben 461 791 lakosából 379 451 volt román, 49 291 magyar, 17 664 cigány, 5 695 szlovák, 4 852 német, 1741 ukrán, 1217 szerb, 819 bolgár, 178 zsidó és 28 197 egyéb nemzetiségű volt.

Közigazgatási beosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb települések a megyében (2002):

Név Rang Lakosság (fő)
Arad
Nagylak
1. Arad megyei jogú város 172 824
2. Újszentanna város 11 617
3. Pécska város 11 452
4. Borosjenő város 9 312
5. Nagylak város 8 144
6. Kürtös város 8 043
7. Lippa város 7 920
8. Kisjenő város 6 556
9. Glogovác község 6 355
10. Pankota város 5 804
11. Borossebes város 5 343
12. Zimándújfalu község 4 489

A megyében 2007. július 1-jén egy municípiumArad –, kilenc további városBorosjenő, Borossebes, Kisjenő, Kürtös, Lippa, Nagylak, Pécska, Pankota, Újszentanna – és 68 község van, melyekhez összesen 283 település tartozik. [2]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arad: **Az aradi vértanúk emlékműve
    • Az 1913-ban épült kultúrpalota
    • Az 1702-ben épült szerb ortodox templom
    • Az 1818-ban épült régi színház
    • Újarad evangélikus temploma
  • Borosjenő: várkastély
  • Apatelek: a Rákóczi-pincekomplexum
  • Lippa: **A 18. századi ortodox katedrális
    • 17. századi török bazár
    • Missics-kastély, ma városi múzeum
    • a lippafüredi strand
    • Solymosvár romjai
  • Máriaradna ferences kolostora és temploma
  • Pécska:**19. században, neogótikus stílusban épített római-katolikus temploma
  • Óbodrog: a 15. században alapított ortodox kolostor és templom.
  • Tornya: a Mária-kápolna és a Szentkút, mely egy állítólagos Mária-jelenés helyén épült
  • Pankota: városháza, eredetileg Dietrich-Sulkowski-kastély
  • Ószentanna: 19. században épült római-katolikus templom
  • Berzova: a Maros Szápvölgy nevű szurdokvölgye
  • Buttyin: falumúzeum
  • Dézna: a 19. században épült Wenckheim-kastély
  • Feltót: az ország legnagyobb síkvidéki víztározója
  • Glogovác: a falu melletti kurgánok
  • Gurahonc: arborétum és a román hadsereg által 1939-ben itt ásott, azóta turisztikai célokra átalakított bunkerek
  • Mácsa: Csernovics-kastély, valamint ennek udvarán Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke
  • Menyháza: ** fürdőtelep
    • a falu melletti cseppkőbarlangok
  • Nagyhalmágy:**15. századi ortodox templom
    • móc néprajzi múzeum
  • Feketegyarmat: 13. századi, ma református templom, középkori freskókkal (melyeket sajnos a történelem viharai erősen megrongáltak)
  • Sofronya: Purgly-kastély
  • Soborsin: klasszicista stílusú királyi kastély
  • Szépfalu: a 11. században épült bencés kolostor maradványai (régészeti rezervátum)
  • Világos: **a vár romjai
  • Vinga: neogótikus stílusban épült római-katolikus temploma
  • Zimándújfalu: vaskori földvár

A megye neves magyar szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajdú-Moharos József: Partium (Nagyvárad, 1997)