Temes vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Temes vármegye
Temes vármegye címere
Temes vármegye címere

Központ Temesvár
Népesség
Népesség 437 039, 1910
Nemzetiségek románok, németek, magyarok
Földrajzi adatok
Terület7 110  km2
Térkép
Temes vármegye térképe
Temes vármegye térképe
Temes vármegye domborzati térképe
Temes vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Temes vármegye témájú médiaállományokat.

Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia északkeleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.

Földrajza[szerkesztés]

Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak-déli, és csekély kelet-nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.

A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Temesvár központtal.[1] Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke volt a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.

A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság katonai terület része lett. 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegyét visszasorolták a Magyar Királyság vármegye-rendszerébe, későbbi déli része 1873-ig a Határőrvidék része maradt.

18491860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyei Fehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.

Demográfia[szerkesztés]

1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből:

Temes megye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás[szerkesztés]

Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:

  • Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
  • Csáki járás, székhelye Csák
  • Dettai járás, székhelye Detta
  • Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
  • Kevevári járás, székhelye Kevevára
  • Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jógú város)
  • Lippai járás, székhelye Lippa
  • Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
  • Újaradi járás, székhelye Újarad
  • Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
  • Vingai járás, székhelye Vinga


Források[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

További információk[szerkesztés]

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914