Lika-Korbava vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lika-Korbava vármegye
Lika-Korbava vármegye címere
Lika-Korbava vármegye címere

Központ Gospić
Népesség
Népesség 204 710, 1910
Nemzetiségek szerbek, horvátok
Földrajzi adatok
Terület6 211  km2
Térkép
Lika-Korbava vármegye térképe
Lika-Korbava vármegye térképe
Lika-Korbava vármegye domborzati térképe
Lika-Korbava vármegye domborzati térképe

Lika-Korbava vármegye (horvátul: Lika-Krbava, Ličko-krbavska županija, németül: Komitat Lika-Krbava, olaszul: Licca-Corbavia, szlovákul: Lika-Krbava, Licko-krbavská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, azon belül Horvát-Szlavónország vármegyéje 1886-1918 között. Területe jelenleg jobbára Horvátország területéhez tartozik, Zavalje és környéke pedig 1931-től a mai Bosznia-Hercegovina része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területének legnagyobb része hegység, amelynek közepén kisebb medencék találhatóak. Északról Modrus-Fiume vármegye, keletről Bosznia tartomány, délről Dalmácia tartomány, nyugatról pedig az Adriai-tenger határolta. (lásd:Lika)

Történelme[szerkesztés]

A vármegye területe a 12. századtól tartozott a Magyar Királyság területéhez, a Horvát Bánság részeként. A 16. század elejétől területe török uralom alatt áll, a Boszniai Vilajet része, 1699-től a Karlócai Békével a Katonai határőrvidék része a terület, 1791-es Habsburg-Török Háború során újabb területtel gyarapodik itt a Károlyvárosi határőrvidék, 1886-ban alakul meg a vármegye a Határőrvidék felszámolásával, polgárosításával Horvát-Szlavónországon belül. 1918-1922 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része a megye, korábbi közigazgatási keretein belül adoptálódik. 1924-től a közigazgatást átszervezik és a megye a délszláv államon belül is megszűnik. A közigazgatási reformok, átszervezések során 1931-től Zavalje és környéke a szomszédos Orbászi Bánsághoz kerül, ma is Bosznia részeként. A második világháború alatt területe a Független Horvát Államhoz tartozott. Majd 1945-től a Horvát tagköztársaság része, ismét Jugoszlávián belül.

1991 óta a független Horvátországhoz tartozik a volt megye területének nagyobb része, az említett kisebb területek a szomszédos Boszniához.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 204 710 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye 1917-ben kilenc járásra volt felosztva: