Hajdú vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdú vármegye (1876-1950)
Hajdú vármegye címere
Hajdú vármegye címere

Központ Debrecen
Népesség
Népesség 253 900 (1910)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 3 343  km2
Térkép
Hajdu.png
Hajdú vármegye térképe
Hajdú county map.jpg
Hajdú vármegye domborzati térképe

Hajdú vármegye (németül: Komitat Haiduck) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt.

Északról és keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és egy rövid szakaszon Békés, nyugatról pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi Hajdú kerület városai (Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet Szabolcs megyéből (Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa-Szent-György), illetve hármat Bihar megyéből (Kaba, Mike-Pércs és Sámson).

A trianoni békeszerződés teljes egészében Magyarországnak hagyta és az 1923-as megyerendezés sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az 1945-ös megyerendezés során hozzácsatolták Szabolcs megyétől Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket.

Jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye Debrecen székhellyel. Ezzel az önálló Hajdú vármegye 74 éves története végetért.

Hajdú vármegye főispánjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Időszak
Miskolczy Lajos 1876-1883
gróf Degenfeld József 1883-1901
Bizáky Puky Gyula 1902-1903
Domahidy Elemér 1903-1906
Weszprémy Zoltán 1906 április-1910
Domahidy Elemér 1910-1918
Weszprémy Zoltán 1918
Rásó István 1918-1919
Neviczky János 1919
Szomjas Gusztáv 1920-1922
Miskolczy Lajos 1922-1923
dr. Hadházy Zsigmond 1923-1932
báró Vay László 1932-1937
Fáy István 1937-1938
Losonczi Lossonczy István 1938-1941
Szilassy László 1942-1943
Bessenyey Lajos 1943-1944
Őry István 1945-1946
dr. Balogh István 1946. február 14. – 1948
Domokos János 1948. október-1949
Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán) 1949. szeptember-1950. június 15.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye 1876-os megalakulásától kezdve kettő, 1901 és 1926 között három, majd ismét két járásra oszlott.

A megye délnyugati részének hat községe kezdetben a Nádudvari járást, majd 1901-től Hajdúszoboszlói járást, végül 1930-tól a Püspökladányi járást alkotta. Az elnevezés a járás székhelyének áthelyezéseit követte.

A megye többi községe először a Debrecen székhelyű Balmazújvárosi járáshoz tartozott. Ezt 1901-ben kettéosztották a Debrecen székhelyű Központi járásra és a Hajdúböszörményi járásra. Végül 1926-ban az utóbbi beolvadt az előbbibe, így ettől kezdve ismét csak két járása volt Hajdú vármegyének.

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetben öt rendezett tanácsú város tartozott a megyéhez: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló. Ezek közül azonban a városi feladatokkal járó magas adóterhek miatt Hajdúdorog 1886-ban, Hajdúhadház pedig 1891-ben nagyközséggé alakult feladva városi rangját. Az utóbbi település 1925-ben ismét várossá alakult, de a korábbi esethez hasonló okokból 1935-től másodszor is feladta e rangot.

Ezen kívül Hajdú vármegye területébe ékelődve, azt négy különálló darabra vágva feküdt Debrecen városa, mely törvényhatósági jogú városként nem volt a megye része.