Bereg vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bereg vármegye
Bereg vármegye címere
Bereg vármegye címere

Központ Beregszász
Népesség
Népesség 236 600, 1910
Nemzetiségek magyarok, ruszinok
Földrajzi adatok
Terület 3 786  km2
Térkép
Bereg vármegye térképe
Bereg vármegye térképe
Bereg vármegye domborzati térképe
Bereg vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bereg vármegye témájú médiaállományokat.
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Bereg vármegye (németül: Berg, latinul: Bereghiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.

Földrajz[szerkesztés]

Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza. A vármegyét északon Galícia osztrák tartomány, keleten Máramaros és Ugocsa vármegyék, délen Ugocsa illetve Szatmár vármegyék, nyugaton pedig Szabolcs és Ung vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés]

Régi beregi ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban

Bereg vármegye előzménye a tatárjárás előtt a beregi erdőispánság volt. Bereg vármegye a tatárjárást követően alakult ki Borsova vármegye területén. Első említése 1248-ból származik. 1299-ben már nemesi vármegye. A 14. század elején Munkács vára volt a központ. a 1617. században a Felső-magyarországi Főkapitányság része, amelyet 1606-ban, 1624-ben, 1645-ben átengedtek az erdélyi fejedelmeknek. A karlócai békekötés után a Magyar Királyság része Munkács központtal.

II. József a IV. Munkácsi Kerületbe osztotta, 1851-1860 között a Kassai Kerület része. 1867-1918 között a vármegye központja Beregszász volt.

1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

A megye Magyarországon maradt részének először Tarpa lett a székhelye, majd 1923-ban összevonták Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye maradékával Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye néven Mátészalka székhellyel.

Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban ismét magyar birtok lett az addigi határ melletti területsáv, így Bereg és Ugocsa megyékből is egy pár tucat község. Ekkor Szatmár megye önállóvá vált, Bereg és Ugocsa megyék területe pedig Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye néven, Beregszász székhellyel új közigazgatási egységgé alakult.

1939-ben a magyar hadsereg megszállta Kárpátalját, benne Bereg teljes területét is. Mivel azonban Kárpátalja külön jogi státuszt kapott, Bereg vármegye nem kapta meg az oda tartozó korábbi területét, hanem ott Beregi közigazgatási kirendeltség néven szerveztek új területi egységet.

A második bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére.

A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.

Kárpátalja Bereg oda tartozó részével együtt 1945-től a Szovjetunió része lett. A környező kommunista országokhoz hasonlóan a Szovjetunió is asszimiláló politikát folytatott, így az egykori Bereg vármegye magyarjai is fogyatkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

  • A lakosság száma 1880-ban 153 377 volt. Közülük 64 880 magyar (42,30%), 8 719 német (5,68%), 931 szlovák (0,61%), 122 román (0,08%), 73 797 rutén (48,11%) anyanyelvű volt.

A vármegye összlakossága 1900-ban 208.679 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Járási beosztás[szerkesztés]

A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig:

1939-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét önállóan működött, a járási beosztás az alábbi volt:

Városok[szerkesztés]

Bereg vármegyéhez a községi törvény alapján 1871-től 1918-ig két rendezett tanácsú város tartozott, Beregszász és Munkács. 1938 és 1944 között szintén e két város volt a megyében, de ekkor a megváltozott jogszabályoknak megfelelően megyei város volt a rangjuk.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]