Németek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németek
Mozart · Goethe · Bismarck · Kepler
Mozart · Goethe · Bismarck · Kepler
Teljes lélekszám
75 és 160 millió között
Lélekszám régiónként
Régió
 Németország80,5 millió
 Egyesült Államok5-45 millió
 Brazília5 millió[1]
 Oroszország,  Kazahsztán1 millió
 Kanada700 000 – 3 millió
 Argentína600 000
 Chile500 000 – 600 000
 Hollandia386 200
 Ausztrália350 000
 Spanyolország193 062
 Magyarország185 696
 Paraguay160 000
 Lengyelország150 000
 Namíbia150 000
 Svájc112 000 (4,6 millió német anyanyelvű svájci)
 Ausztria74 000 (7,9 millió osztrákokkal együtt)
 Románia71 000
 Uruguay46 000
 Csehország40 000
 Bolívia40 000
 Olaszország38 000
 Ecuador33 000
 Dominikai Köztársaság25 000
 Namíbia20 000
 Dánia15 000
Nyelvek
Német és regionális nyelvváltozatai (alnémet, alemann, alsószász, ripuári)
Vallások
katolikus, evangélikus és más.
A Wikimédia Commons tartalmaz Németek témájú médiaállományokat.

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép. Számuk 75 000 000 és 160 000 000 közé tehető. Ez az óriási bizonytalanság létszámukat illetően abból adódik, hogy sokaknak a német az anyanyelve, ennek ellenére mégsem vallják magukat németnek (például az osztrákok és a svájciak), valamint hogy rengeteg magát németnek valló személy nem beszéli a német nyelvet. A magukat németnek vallók becsült száma 75 millió körüli, míg a német anyanyelvű személyek kb. 100 millióan lehetnek.

A német nép meghatározását nehezíti, hogy (európai viszonylatban a franciákhoz hasonlóan) nagyon későn, a német egységre való törekvés idején kezdődött meg a kialakulása a korábban önálló germán nyelvű népcsoportokból (bajorok, szászok, svábok, rajnai németek, északnémetek, frízek, poroszok, osztrákok, svájci németek, …). Emellett a nagyfokú autonómia következtében mostanáig sem jött létre olyan szintű egységes nemzettudat, mint például az olaszoknál az olasz egység nyomán. Ezt bonyolítják a németek által használt nyelvváltozatok között megfigyelhető számottevő regionális nyelvi különbségek is, valamint a 20. században bekövetkezett események.

A német nép nevének eredete[szerkesztés]

A germán szó a kelta eredetű, a rómaiak közvetítésével terjedt el, valószínű jelentése lármázók. Ezzel szemben a magyarok által is használt német szó némát jelent, a szlávoktól lett átvéve. Feltehetően annyira idegen volt számukra a beszédük, hogy némának gondolták, vagy gúnyolták őket. A deutsch elnevezés csak a 9. században vált ismertté: az ónémet thiod szó népet jelent. Valószínűleg a magyar tót szó is innen ered, mivel a honfoglalók ezzel a szóval illették az idegeneket.[2]

Míg a germán népek egyes nyelvei és dialektusai nak saját neve volt – "Fränkisch", "Gotisch" stb., a régi német diutisc szó volt a világnyugati német nyelvjárások nyelvjárásainak általános kifejezése,[3] mert az egyiknek saját neve volt – "Fränkisch", "Gotisch", "Gotisch" stb., a régi német nagynémet szó, a diutisc volt a világelső kifejezés, mivel az egyiknek megvan a saját neve más nyelvekkel való közös ellentétben áll.[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
  2. Nagy Képes Világtörténet IV. kötet, A népvándorlás kora – Az iszlám, IV. rész Germánok I. szakasz
  3. Wilhelm Schmidt. Geschichte der deutschen Sprache. Ein Lehrbuch für das germanistische Studium. 7., verbesserte Auflage. Stuttgart/Leipzig 1996, S. 80 f.