Szorbok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szorbok
Szorb zászló
Szorb zászló
Teljes lélekszám
Németország kb. 60 000[1]-70 000[2]
• 40 000 felsőszorb
• 20 000 alsószorb
Vallások
római katolikus, evangélista
Rokon népcsoportok
szlávok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.
A szorbok elterjedése
Szorb ünnepi népviselet

Szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) egy nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén. A számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és elismert kisebbséget alkotnak Németországban. A középkorban a szorbokat a szomszédságukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv a szorb, egy nyugati szláv nyelv, amit fel lehet osztani felső szorbra (hornjoserbšćina) és alsó szorbra (dolnoserbšćina). A felső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.

Elterjedésük[szerkesztés]

A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitzban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) és Hoyerswerda (Wojerecy) közelében, a többiek pedig a brandenburgi Niederlausitzban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.

Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felső, a másik alsó szorb oktatási nyelvvel.

Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutatóintézetből (Institut za serbski ludospyt) alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK-időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül, ami ma is működik.

A Domowina (melynek a jelentése haza vagy szülőföld), a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet, melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvodákban és iskolákban.

Szorb zászló[szerkesztés]

A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országé, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.

Szorb nyelv[szerkesztés]

Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász nyelvjárások hatnak.

Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a cseh nyelv hatott. Brandenburghoz legközelebb Lengyelország fekszik, ezért az alsó szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban Nikolaus Jakubitza laubnitzi lelkész lefordította az Újtestamentumot alsó-szorbra 1548-ban, de nyomtatásban csak Johann Gottlieb Fabricius fordítása jelent meg 1709-ben. Ezzel párhuzamosan készült el Michael Frentzel felső-szorb fordítása is 1706-ban. A két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődtek tovább.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  1. Catherine Hickley. Germany's Sorb Minority Fights to Save Villages From Vattenfall. Bloomberg. December 18, 2007.
  2. Sorbs of East Germany. faqs.org. (Hozzáférés: 2015. március 18.)