Namíbia

Namíbiai Köztársaság
Republic of Namibia Republiek van Namibië Republik Namibia
Namíbia zászlaja Namíbia címere
Nemzeti mottó: Unity, Liberty, Justice (angolul: Egység, Szabadság, Igazság) Nemzeti himnusz: Namibia, Land of the Brave
Fővárosa	Windhoek
d. sz. 23°, k. h. 17°-23, 17
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Hifikepunye Pohamba
Miniszterelnök	Nahas Angula
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	afrikaans, német
függetlenség	Dél-Afrikától
kikiáltása	1990. március 21.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	143
Becsült	2 113 074 fő (2011. augusztus)
Rangsorban	143
Népsűrűség	2,2 fő/km²
HDI (2007)	0,686 (128) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	825 418 km²
Rangsorban	33
Időzóna	WAT (UTC+1) WAST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Namíbiai dollár (NAD)
Nemzetközi gépkocsijel	NAM
Hívószám	264
Internet TLD	.na
Angola Zambia Botswana Dél-afrikai Köztársaság WINDHOEK Katima Mulilo Oshakati Rundu Tsumeb Khorixas Otjiwarongo Swakopmund Gobabis Walvis Bay Rehoboth Mariental Keetmanshoop Lüderitz Oranjemund Okavango Zambézi Oranje Atlanti- óceán Königstein Kalahári sivatag Caprivi-sáv

Namíbia (egykoron Délnyugat-Afrika) 1990-től független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Az országot a Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia és Botswana határolja.

Földrajz

Domborzat

Namíbia domborzati térképe

A Fish folyó kanyonja

A Kalahári (sivatag)

Skeleton Coast Park, vagyis a Csontvázpart egy képe

Ágastörzsű aloék az ország déli részén

Afrika délnyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekvő ország. Partvidékén mintegy 1300 km hosszan, 80–130 km szélességben Földünk egyik legkietlenebb sivataga, az ország nevét adó Namib-sivatag húzódik, amelynek létrejötte a hideg Bengeuela-áramlatnak köszönhető. A sivatagból meredeken emelkednek ki az 1200–1800 m átlagmagasságú magasföldek, (Ovambo-fennsík, Damara-, Namaföld). Az ország keleti fele a Kalahári-medence peremvidéke.

Öt nagy táj különböztethető meg:

• A központi fennsík észak-déli irányban húzódik. Nyugatról a Namib-sivatag, délről az Oranje folyó határolja, keletről a Kalahári-sivatag. Az 1300–1700 m tengerszint feletti magasságú fennsíkból összefüggő hegyvonulatok, vagy magányos szigetszerű hegyek emelkednek ki. Jellegzetes hegyvonulat a több száz kilométeren át húzódó "Holdbéli Táj", jellegzetes szigethegyek az Afrika Matterhonjának is nevezett Spitzkoppe és az Erongo-hegység masszívuma. A központi fennsíkon emelkedő Brandberg (Égett-hegy) csúcsán található Namíbia legmagasabb pontja, a Königstein. A széles, lapos fennsíkon él a lakosság zöme, itt összpontosul a gazdasági tevékenység. Windhoek, az ország fővárosa is itt található, valamint a művelt földek legtöbbje. Bár Namíbia területének csak 1%-a művelt, a lakosságnak majdnem a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 °C-ot, és a fagy gyakori a téli időszakban.

• A Namib-sivatag nagy kiterjedésű rendkívül száraz vidék. Kavicsos síkságok és homokdűnék húzódnak a tengerpart mentén. A homok az Oranje-folyó völgyében és még attól is délre folyó erózióból származik. Az Oranje a hordalékot az Atlanti-óceánba szállítja, azután a part menti tengeráramlatok rakják le a homokot északabbra. Az uralkodó délnyugati szél ebből a homokból építi fel a világ legnagyobb dűnéit. A dűnék elzárják a tengerbe tartó patakok medrét, az ilyen helyeken a patakok hordalékából nagy, kavicsos síkságok alakultak ki. A Namib-sivatagban nagyon gyér a növényzet, kivéve a kavicsos síkságokon és a száraz folyómedrekben élő zuzmókat, amelyeket a föld alatt szivárgó víz éltet.

• A központi fennsík nyugati lejtője meredek. Az átlaghőmérséklet és a hőmérséklet-ingadozás gyorsan nő a hideg atlanti vizektől távolodva. Bár e sziklás terület talaja rossz, mégis sokkal termékenyebb, mint a Namib-sivatag. Nyáron a lejtő emelkedni kényszeríti a szelet, és kicsapódik belőle a nedvesség. A víz jelenléte, valamint a gyorsan változó domborzat sokféle kisméretű élőhelyet hoz létre, ahol sokféle organizmus él. Közülük sok endemikus. A lejtő növényzete változatos forma és sűrűség tekintetében, sűrű erdőtől az elszórt fákkal tarkított bozótosig. Sok akáciaféle él erre, valamint fűfélék és más, bozótos területekre jellemző növények.

• Bushveld (Bozótos). A Bozótos Északkelet-Namíbiában és a Caprivi-sáv területén, az angolai határ mentén található. Caprivi Strip egy keskeny sáv, amelynek célja valaha az volt, hogy Német Délnyugat-Afrika kijáratot kapjon a Zambézira. E terület sokkal csapadékosabb, mint az ország többi része, átlagosan mintegy 400 mm hullik évente. A hőmérséklet is hűvösebb, mérsékeltebb, jelentős szezonális ingadozással. A terület általában lapos, talaja homokos, korlátozott a víztároló képessége. Észak-Namíbia középső részén, a Bozótosban található Namíbia egyik leglátványosabb természeti jelensége: az Etosha Pan. Ez az év legnagyobb részében száraz, sós pusztaság, de az esős évszakban sekély tó, amelynek kiterjedése több mint 6000 négyzetkilométer. A terület létfontosságú a környező szavannák nagyszámú madarának és állatának, amelyek a nyári szárazság idején a visszamaradt tócsákból isznak.

• A Kalahári-sivatag Namíbia talán legismertebb földrajzi tája. Kiterjed a Dél-afrikai Köztársaságra és Botswanára is. Változatos élőhelyek találhatók itt a végletesen száraz homoksivatagtól olyan területekig, amelyek nem is férnek bele a sivatag fogalmába. Az egyik ilyen terület, az úgynevezett Succulent Karoo, 5000 növényfaj otthona, melyeknek majdnem a fele endemikus, a világ pozsgás növényeinek egyharmada itt él. E termékenység és endemizmus oka, hogy a csapadékeloszlás aránylag stabil. Itt nincs visszatérő aszály. Bár ez is sivatag, télen elég eső esik ahhoz, hogy fenntartsa érdekes növénytársulását. A Kalaháriban, de Namíbia sok más részén is, elszigetelt hegyek sajátos mikroklímája élőhelyet biztosít olyan élőlényeknek, amelyek nem alkalmazkodtak a környező sivatag körülményeihez.

Vízrajz

A Ruacana vízesés a Kunene folyón

A déli határon az Oranje, az északi határon a Cunene folyó tart az Atlanti-óceánba. Messze északkeleten, a Caprivi-sáv területén az Indiai-óceánba ömlő Zambézi a határfolyó. Az ország belseje lefolyástalan sivatag.

Éghajlat

Szurikáta

Namíbia éghajlata szubtrópusi. Az ország kiterjedése és felszíne miatt több éghajlatot is megkülönböztetünk:

Az ország nyugati része egész évben szeles és ritka a csapadék. A hőmérséklet gyakran kúszik 25 °C fölé. A legmelegebb nyári hónapokban (december, január) a hőmérséklet 30 °C fölé megy. Júliusban és augusztusban a hőmérséklet 25 °C körüli.

Az Atlanti-óceán partján hideg délnyugati szelek fújnak. Nyáron az idő enyhe, télen viszont hideg. A víz hőmérséklete ritkán haladja meg a 15 °C-ot.

Az ország nagyobb (keleti) része a trópusi nyári esők területe. Az esős évszak novembertől áprilisig tart. A déli részen szubtrópusi téli esős terület található, ahol júniusban és júliusban esik az eső.

Élővilág, természetvédelem

Lásd még: Kategória:Namíbia állatvilága

Nemzeti parkjai

Vadlovak

Zebrák az Etosha Nemzeti Parkban

Az állami természetvédelmi területeket a Környezetvédelmi és Turisztikai Minisztérium kezeli. A függetlenség óta egyre több a magánkézben lévő természetvédelmi terület. Ezek tulajdonosai az idegenforgalomból jutnak jövedelemhez.

• Mudumu Nemzeti Park Caprivi Strip keleti részén. Sűrű szavanna, a vizekben krokodil és víziló él. Látható még ott elefánt, bivaly, sokféle antilop.

• Mamili Nemzeti Park: mocsárvidék.

• Etosha Nemzeti Park: Afrika egyik legnagyobb állatrezervátuma. Része az Etosha Pan időszakos tó. Az itatóhelyek környékén könnyű fényképezni egyébként nehezen megközelíthető állatokat.

• Skeleton Coast Park: szó szerint Csontvázpart. Nevét a sok hajóroncsról kapta, melyek váza csontvázra emlékeztet. A part mentén járó hajók a gyakori ködben időnként zátonyra futottak, elhagyták őket. A terjeszkedő homok miatt a jelenlegi parttól gyakran több tucat vagy éppen több száz méterre vannak a roncsok a szárazföld belsejében. Egyéb látványosság errefelé a homokdűnék, a rendkívül száraz táj a ködös óceán mentén.

Történelem

Ősi sziklarajzok Twyfelfonteinban

Namíbia száraz vidékét ősidők óta lakják busmanok, damarák, namakák. A 14. századtól kezdve a bantu vándorlás során bantuk is vándoroltak be.

1486-ban érkezett ide az első európai Diogo Cão személyében. A portugál felfedező a mai Cape Cross parton szállt partra. A belső vidékek azonban a 19. századig lényegében ismeretlenek maradtak.

1885-ben a németek gyarmatosították a területet Délnyugat-Afrika néven. Az első világháborúban Dél-Afrika (ekkor még: Délafrikai Unió) brit domínium csapatai szállták meg, és a Népszövetségtől a Délafrikai Unió a területet mandátumként megkapta. 1920-tól a Népszövetség mandátumterülete, Dél-Afrika kormányozta egészen 1990. március 21-ig. Ekkor elnyerte teljes függetlenségét.

A függetlenség kivívása

1945-ben, amikor a Népszövetség megszűnt, függetlenné váltak a mandátumos területek, vagy gyámság alá kerültek. A Dél-afrikai Köztársaság vonakodott gyámság alá helyezni Namíbiát. Az ENSZ Közgyűlése tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól 1949. decemberében a következő kérdésekben: - fennállnak-e a Dél-afrikai Köztársaság mandátumból folyó kötelezettségei, és ha igen, mik ezek, - alkalmazható-e az ENSZ Alapokmányának a gyámsági rendszert szabályozó XII. fejezete a területre, - van-e jogi lehetősége a Dél-afrikai Köztársaságnak módosítani Délnyugat-Afrika státuszát, és ha nem, kinek van erre joga.

A kérdések eldöntéséhez olyan alapvető problémákat kellett megoldania a Nemzetközi Bíróságnak, mint hogy az ENSZ jogutódja-e a Népszövetségnek, vagy átszálltak-e az alapvető funkciók a két szervezet között. 1950-ben készült el a tanácsadó vélemény, amely szerint fennállnak a mandátumrendszerből eredő kötelezettségei a Dél-Afrikai Uniónak, de a jelentéseket a továbbiakban az ENSZ számára kell megtennie, és az ellenőrzési jogokat az ENSZ gyakorolja tovább. Dél-Afrika azonban nem adott jelentéseket ennek ellenére, így 1960-ban Libéria és Etiópia - a Népszövetség két volt afrikai tagállama - pert indított a Nemzetközi Bíróság előtt Dél-Afrika ellen, de 1966-ban a Bíróság úgy foglalt állást, hogy közvetlen érdeksérelem híján a két állam nem perelhet.

1966. október 27-én az ENSZ Közgyűlése megszüntette a mandátumot, és a területet - függetlenné válásáig - egy 11 tagú szerv, a Namíbiai Tanács irányítása alá helyezte. De jure tehát ENSZ-igazgatás alá került a terület, és 1968-tól a Namíbia nevet használták rá. Dél-Afrika nem vonult ki a területről, azt állítva, hogy az ENSZ Közgyűlése állásfoglalása rá nézve nem kötelező.

A Közgyűlés 1971-ben újabb - nem kötelező - tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól, amely kimondta, hogy Dél-Afrika köteles elhagyni a területet. Nem kötelező jelleggel 1972-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa is megerősítette ezt. 1973-ban az ENSZ elismerte, hogy a namíbiai nép egyedüli képviselője a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO), mely 1960 óta fegyveres függetlenségi harcot folytatott.

1978-ban 5 ENSZ-tag (Kanada, Franciaország, NSZK, Nagy-Britannia, USA) közvetítői javaslatot tett Dél-Afrikának: kössön fegyverszünetet, és tartsanak választásokat a SWAPO részvételével. Ezt Dél-Afrika elfogadta, de a választásokat a visszaélések miatt az ENSZ semmisnek minősítette, és továbbra is a függetlenség megadását kívánta. A Namíbiai Tanácsot számos ENSZ-rendezvényre meghívták, mintha Namíbia független lett volna - például az ENSZ tengerjogi konferenciáján Namíbia a záróokmányt is aláírta. Tényleges hatalmat azonban a Tanács sosem gyakorolt.

1989 őszén ENSZ-felügyelettel választásokat tartottak a SWAPO részvételével, a terület függetlenné vált, és 1990-ben az ENSZ tagja lett.

Államszervezet és közigazgatás

Namíbia kormányának és parlamentjének székháza

Fájl:Supreme Court of Namibia.JPG

A Legfelsőbb Bíróság épülete Windhoekben

Alkotmány, államforma

Első elnöke Samuel Shafishuna Nujoma volt 2005. március 21-ig, azóta Hifikepunye Lucas Pohamba az elnök.

Namíbia 1990. március 21-e óta parlamentális köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlamentnek két kamarája van, az alsóház és a népgyűlés. A 13 régióból 2-2 fő képviseli magát a Népgyűlésben.

Közigazgatás

Az ország fővárosa Windhoek. Az ország 13 régióból áll, ezek a következők:

Caprivi Erongo Hardap Karas Kavango Khomas Kunene Ohangwena Omaheke Omusati Oshana Oshikoto Otjozondjupa

Népesség

Általános adatok

Herero törzsi asszony

Windhoek, Namíbia fővárosa

Himba falu

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakossága 1 927 447 fő. Évente kb. 1,5%-kal nő. A lakosság túlnyomórészt fekete. Megoszlása

• fekete 84%,
• fehér 8%,
• mulatt 8%.

Az ország hivatalos nyelve az angol. A lakosság etnikailag is sokszínű. A legbeszéltebb afrikai nyelvek: oshivambo, herero, nama, ezenkívül a fehérek leginkább afrikaansul és németül beszélnek.

Az ország lakosságának 80%-a keresztény: 50%-a evangélikus, 20%-a katolikus, 5%-a református. A lakosság rendkívül sokszínű. A többségét a bantu népcsoportok teszik ki. Ötven százaléka a népességnek ovanbo, kilenc százaléka kavango, nyolc százaléka herero, ezenkívül élnek itt még himbák, továbbá tamarák vagy namák (negrid-kujszon, keverékek, mulattok, fekete-fehér, keverékek, európaiak, burok, németek és angolok). Forrás: Afrika Világ Atlasz Kossuth kiadó 2011.

Az országban 30 000 német él, az ország középső és déli részén. Fontosabb városaik: Windhoek, Swapokmund, Lüderitz. Saját iskolájuk, egyházuk van.

Gazdaság

Külszíni fejtésű bánya Arandis mellett

Általános adatok

A gazdasága erősen kötődik a dél-afrikaihoz. Exportorientált bányászattal rendelkező, ásványkincsekben (uránérc, volfrám és ónérc, germánium (ebben a világon az első), vanádium és kadmium (a világon a harmadik helyen áll), réz, ólom, cink, lítium és ezüst) gazdag ország. A könnyűiparára a hús- és halfeldolgozás jellemző. Mezőgazdasága alacsony színvonalú (köles, kukorica, dohány, gyapot), mégis a lakosság felének ez az ágazat nyújt megélhetést.

Halászata Afrikában a 3. helyen áll, szardíniát, heringet és langusztát halásznak.

Központok:

• Lüderitz: gyémántbányászat, halfeldolgozás
• Swakopmund: guanókitermelés
• Walvis Bay: kikötő
• Ovambóföld, Ovambó-fennsík és Damara-fennsík: szarvasmarha- és juhtenyésztés

Közlekedés

A B1-es országos főút Keetmanshoop és Grünau között

Kultúra

Egy vidéki iskola épületei

Kulturális intézmények

A Twyfelfontein nevű völgyben lévő sziklarajzok, illetve az völgy egésze a kulturális világörökség része.

Hagyományok, néprajz

A Namib-sivatag déli részén, Lüderitz kikötőváros közelében található a korábbi gyémántbánya központi városa, Kolmanskop. A város 1954-ben végleg elnéptelenedett, azóta a sivatag és a természet erői folyamatosan pusztítják, szellemvárosként jelentős turista-látványosság.

Sport

A Sam Nujoma Stadion a fővárosban

A legkedveltebb sportok az országban a rögbi és a labdarúgás. A Namíbiai Labdarúgó-szövetség (NFA) 1990-ben alakult. 1992 óta a FIFA tagja.

Ünnepek

• január 1.: újév
• március 21.: a függetlenség napja
• március/április: nagypéntek
• március/április: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
• május 1.: a munka ünnepe
• május 4: Cassinga nap
• május: pünkösd
• május 25.: Afrika nap
• augusztus 26: a hősök napja
• december 10.: emberi jogok napja
• december 25-26: karácsony

Források

• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 220-221. o.

Külső hivatkozások

• hivatalos oldal
• országinformációk
• Namíbia.lap.hu - linkgyűjtemény
• ENSZ békefenntartás magyar részvétellel: Namíbia
• A namíbiai haderő
• Geological expedition to Namibia in March 2012, more than 300 photographs. Climate, ice, water and landscapes. In search of traces of megatsunami.