Namíbia
Namíbiai Köztársaság | |||
Republic of Namibia (angolul) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Unity, Liberty, Justice (Egység, Szabadság, Igazság) Nemzeti himnusz: Namibia, Land of the Brave (Namíbia, a bátrak földje) | |||
![]() | |||
Fővárosa | Windhoek | ||
d. sz. 22° 34′ 12″, k. h. 17° 05′ 01″ | |||
Államforma | Unitárius félelnöki köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Hage Geingob | ||
Alelnök | Nangolo Mbumba | ||
Miniszterelnök | Saara Kuugongelwa | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | ovambo, khoekhoe, afrikaans, herero, kwangali, lozi | ||
Függetlenség | Dél-Afrikától | ||
Alkotmány aláírása | 1990. február 9. | ||
Függetlenség kikiáltása | 1990. március 21. | ||
Elődállamok |
![]() ![]() | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 2 533 794 fő (2017)[1] +/- | ||
Becsült | 2 736 514[2] fő (2020) | ||
Népsűrűség | 3,2 fő/km² | ||
Rangsorban | 139. | ||
Főbb etnikumok |
ovambók 50% kavangók 9% hererók 7% damarák 7% kevertek 6,5% európaiak 6%[3] | ||
Vallások |
protestáns 65,1% római katolikus 22,8% egyéb vallás 10,5% vallástalan 1,5%[4] | ||
GDP | 2019-es IMF-becslés | ||
Összes | 14,368 milliárd USD (125.) PPP: 27,707 milliárd USD | ||
Egy főre jutó | 5842 USD (91.) PPP: 11 451 USD | ||
HDI (2018) |
![]() | ||
Gini-index (2015) |
![]() | ||
Írástudatlanság | 8,47%[7] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 825 615 km² | ||
Rangsorban | 34. | ||
Víz | 0,12% | ||
Időzóna | CAST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
namíbiai dollár (NAD) dél-afrikai rand[* 1] ( ZAR ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | NAM | ||
Hívószám | 264 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .na | ||
Villamos hálózat | 220 V/50 Hz | ||
Elektromos csatlakozó | D és M típus | ||
Közlekedés iránya | bal oldali | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Namíbiai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Namíbia, hivatalosan Namíbiai Köztársaság (angolul: Republic of Namibia), egy független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Az országot délről a Dél-afrikai Köztársaság, északról Angola, északkeletről Zambia és keletről Botswana határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Windhoek. 825 615 km2-es területével és 2,7 milliós népességével a második legkevésbé sűrűn lakott ország Mongólia után. A területe nagy részén a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag terül el, a legszárazabb ország szubszaharai Afrikában. A hivatalos nyelv az angol. A legmagasabb pontja a 2573 m magas Königsten. A leghosszabb folyó a 650 km-es Fish, ami a Hardap-gátnál egy víztározóba folyik, így kialakítva az ország legnagyobb állóvizét.
1990. március 21-én a namíbiai függetlenségi harc után kivívta a függetlenségét Dél-Afrikától.
Namíbia tagja az Afrikai Uniónak, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Nemzetközösségnek. A Riporterek Határok Nélkül 2020-as rangsora alapján a világon a 23. legszabadabb a sajtóval rendelkezik, ami Afrikában a legjobb helyezés.[8]
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Afrika délnyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekvő ország. Partvidékén mintegy 1300 km hosszan, 80–130 km szélességben Földünk egyik legkietlenebb sivataga, az ország nevét adó Namib-sivatag húzódik, amelynek létrejötte a hideg Bengeuela-áramlatnak köszönhető. A sivatagból meredeken emelkednek ki az 1200–1800 m átlagmagasságú magasföldek, (Ovambo-fennsík, Damara-, Namaföld). Az ország keleti fele a Kalahári-medence peremvidéke.
Öt nagy táj különböztethető meg:
- A központi fennsík észak-déli irányban húzódik. Nyugatról a Namib-sivatag, délről az Oranje folyó határolja, keletről a Kalahári-sivatag. Az 1300–1700 m tengerszint feletti magasságú fennsíkból összefüggő hegyvonulatok, vagy magányos, szigetszerű hegyek emelkednek ki. Jellegzetes hegyvonulat a több száz kilométeren át húzódó „holdbéli táj”, jellegzetes szigethegyek az „Afrika Matterhonjának” is nevezett Spitzkoppe és az Erongo-hegység masszívuma. A központi fennsíkon emelkedő Brandberg (Égett-hegy) csúcsán található Namíbia legmagasabb pontja, a Königstein. A széles, lapos fennsíkon él a lakosság zöme, itt összpontosul a gazdasági tevékenység. Windhoek, az ország fővárosa is itt található, valamint a művelt földek legtöbbje. Bár Namíbia területének csak 1%-a művelt, a lakosságnak majdnem a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 °C-ot, és a fagy gyakori a téli időszakban.
- A Namib-sivatag nagy kiterjedésű rendkívül száraz vidék. Kavicsos síkságok és homokdűnék húzódnak a tengerpart mentén. A homok az Oranje-folyó völgyében és még attól is délre folyó erózióból származik. Az Oranje a hordalékot az Atlanti-óceánba szállítja, azután a part menti tengeráramlatok rakják le a homokot északabbra. Az uralkodó délnyugati szél ebből a homokból építi fel a világ legnagyobb dűnéit. A dűnék elzárják a tengerbe tartó patakok medrét, az ilyen helyeken a patakok hordalékából nagy, kavicsos síkságok alakultak ki. A Namib-sivatagban nagyon gyér a növényzet, kivéve a kavicsos síkságokon és a száraz folyómedrekben élő zuzmókat, amelyeket a föld alatt szivárgó víz éltet.
- A központi fennsík nyugati lejtője meredek. Az átlaghőmérséklet és a hőmérséklet-ingadozás gyorsan nő a hideg atlanti vizektől távolodva. Bár e sziklás terület talaja rossz, mégis sokkal termékenyebb, mint a Namib-sivatag. Nyáron a lejtő emelkedni kényszeríti a szelet, amiből kicsapódik a nedvesség. A víz jelenléte, valamint a gyorsan változó domborzat sokféle, kis méretű élőhelyet hoz létre, ahol sokféle organizmus él. Közülük sok endemikus. A lejtő növényzete változatos a forma és sűrűség tekintetében, sűrű erdőtől az elszórt fákkal tarkított bozótosig. Sok akáciaféle él erre, valamint fűfélék és más, bozótos területekre jellemző növények.
- Bushveld (bozótos). A bozótos terület Északkelet-Namíbiában és a Caprivi-sáv területén, az angolai határ mentén található. Caprivi Strip egy keskeny sáv, amelynek célja valaha az volt, hogy Német Délnyugat-Afrika kijáratot kapjon a Zambézira. E terület sokkal csapadékosabb, mint az ország többi része, átlagosan mintegy 400 mm hullik évente. A hőmérséklet hűvösebb, mérsékeltebb, jelentős szezonális ingadozással. A terület általában lapos, talaja homokos, korlátozott a víztároló képessége. Észak-Namíbia középső részén található Namíbia egyik leglátványosabb természeti jelensége: az Etosha Pan. Ez az év legnagyobb részében száraz, sós pusztaság, de az esős évszakban sekély tó, amelynek kiterjedése több mint 6000 km². A terület létfontosságú a környező szavannák nagyszámú madarának és egyéb állatának, amelyek a nyári szárazság idején a visszamaradt tócsákból isznak.
- A Kalahári-sivatag Namíbia talán legismertebb földrajzi tája. Kiterjed a Dél-afrikai Köztársaságra és Botswanára is. Változatos élőhelyek találhatók itt a végletesen száraz homoksivatagtól olyan területekig, amelyek nem is férnek bele a sivatag fogalmába. Az egyik ilyen terület, az úgynevezett Succulent Karoo, 5000 növényfaj otthona, melyeknek majdnem a fele endemikus, a világ pozsgás növényeinek egyharmada itt él. E termékenység és endemizmus oka, hogy a csapadékeloszlás aránylag stabil. Itt nincs visszatérő aszály. Bár ez is félsivatagos terület, télen elég eső esik ahhoz, hogy fenntartsa érdekes növénytársulását. A Kalaháriban, de Namíbia sok más részén is, elszigetelt hegyek sajátos mikroklímája élőhelyet biztosít olyan élőlényeknek, amelyek nem alkalmazkodtak a környező sivatag körülményeihez.
Vízrajz[szerkesztés]
A déli határon az Oranje, az északi határon a Cunene folyó tart az Atlanti-óceánba. Messze északkeleten, a Caprivi-sáv területén az Indiai-óceánba ömlő Zambézi a határfolyó. Az ország belseje lefolyástalan sivatag.
Éghajlat[szerkesztés]
Namíbia éghajlata szubtrópusi. Az ország kiterjedése és felszíne miatt több éghajlatot is megkülönböztetünk.
Az ország nyugati része egész évben szeles és ritka a csapadék. A hőmérséklet gyakran kúszik 25 °C fölé. A legmelegebb nyári hónapokban (december, január) a hőmérséklet 30 °C fölé megy. Júliusban és augusztusban a hőmérséklet 25 °C körüli.
Az Atlanti-óceán partján hideg délnyugati szelek fújnak. Nyáron az idő enyhe, télen viszont hideg. A víz hőmérséklete ritkán haladja meg a 15 °C-ot.
Az ország nagyobb keleti része a trópusi nyári esők területe. Az esős évszak novembertől áprilisig tart. A déli részen szubtrópusi téli esős terület található, ahol júniusban és júliusban esik az eső.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Namíbia volt az első ország, hogy a természetvédelmet az alkotmányába fogalalja.[9]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Az állami természetvédelmi területeket a Környezetvédelmi és Turisztikai Minisztérium kezeli. A függetlenség óta egyre több a magánkézben lévő természetvédelmi terület. Ezek tulajdonosai az idegenforgalomból jutnak jövedelemhez.[10]
- Mudumu Nemzeti Park Caprivi Strip keleti részén. Sűrű szavanna, a vizekben krokodil és víziló él. Látható még ott elefánt, bivaly, sokféle antilop.
- Mamili Nemzeti Park: mocsárvidék.
- Etosha Nemzeti Park: Afrika egyik legnagyobb állatrezervátuma. Része az Etosha Pan időszakos tó. Az itatóhelyek környékén könnyű fényképezni egyébként nehezen megközelíthető állatokat.
- Skeleton Coast Park: szó szerint „Csontvázpart”. Nevét a sok hajóroncsról kapta, melyek váza csontvázra emlékeztet. A part mentén járó hajók a gyakori ködben időnként zátonyra futottak, elhagyták őket. A terjeszkedő homok miatt a jelenlegi parttól gyakran több tucat vagy több száz méterre vannak a roncsok a szárazföld belsejében. Egyéb látványosság errefelé a homokdűnék, a rendkívül száraz táj a ködös óceán mentén.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Az ország területén egy természeti világörökség található, a Namib homoksivatag. A tengerparti terület 2013-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. Ez az egyetlen olyan tengerparti sivatag, amely egy kiterjedt homokdűnemezővel rendelkezik.[11]
Történelem[szerkesztés]

Namíbia száraz vidékét ősidők óta lakják busmanok, damarák, namakák. A 14. századtól kezdve a bantu vándorlás során bantuk is vándoroltak be.
1486-ban érkezett ide az első európai, Diogo Cão személyében. A portugál felfedező a mai Cape Cross parton szállt partra. A belső vidékek azonban a 19. századig lényegében ismeretlenek maradtak.
A német uralom korszaka[szerkesztés]
1884-ben a németek gyarmatosították a területet Német Délnyugat-Afrika (Deutsch-Südwestafrika) néven Otto von Bismarck kancellár alatt, hogy megakadályozzák a Brit előrenyomulást a térségben. A területre Franz Adolf Eduard Lüderitz német kereskedő, bennszülöttekkel kötött szerződései alapján tettek szert, előbb védett területnek, majd német gyarmatnak nyilvánítva Namíbiát. A Brit Birodalom válasza erre az egyetlen fontos mélyvízű kikötő, Walvis Bay elfoglalása és Fokvároshoz csatolása volt. A gyarmatosítás sok német bevándorlót vonzott Európából, mivel Namíbia gazdag volt gyémántokban és aranyban. A nagymértékű bevándorlás a bennszülött herero és nama törzsek ellenállásába ütközött. Az ellentéteket Samuel Maharero Herero vezér és Theodor Leutwein, Délnyugat-Afrika helytartója nem tudták békésen rendezni, és a konfliktus háborúba torkollott (lásd herero háborúk). A bennszülötteket a német gyarmatosítók szisztematikusan elpusztították, a herero és nama háborúkban (1904-1908), amelyek 65 ezer herero és 10 ezer nama bennszülött halálát okozták, amely a herero lakosság 85%-nak, illetve a namaqua lakosság felének felelt meg. A herero háború első ütközetében 1904-ben a waterbergi csatában 15 ezer német katona Adrian Dietrich Lothar von Trotha vezetésével megfutamította a bennszülötteket. Ebben a csatában három oldalról bekerítette a felkelőket, meghagyva számukra a menekülési útvonalat a Kalahári sivatag Omaheke régiója felé. Ezen a vidéken megmérgezte a forrásokat és lőparancsot adott minden túlélőre, nőket és gyermekeket is beleértve. A túlélőket nem tartották német alattvalóknak, és a kivégzési parancs (Vernichtungsbefehl) alapján bántak velük, amely előírta, hogy férfi hadifoglyokat nem ejtettek és a nők és gyermekekre figyelmeztető lövéseket adtak le, hogy a tartományból való elmenekülésre késztessék őket.
Az első világháború idején és azután[szerkesztés]
Az első világháború idején, 1915-ben Dél-Afrika (ekkor még: Dél-afrikai Unió) brit domínium csapatai szállták meg, majd a Népszövetségtől a Dél-afrikai Unió a terület igazgatását mandátumterületként megkapta. 1920-tól a Népszövetség, majd 1946-tól az ENSZ mandátumterülete, Dél-Afrika kormányozta egészen 1990. március 21-ig. Ekkor elnyerte teljes függetlenségét.
A függetlenség kivívása[szerkesztés]
1945-ben, amikor a Népszövetség megszűnt, függetlenné váltak a mandátumos területek, vagy gyámság alá kerültek. A Dél-afrikai Köztársaság vonakodott gyámság alá helyezni Namíbiát. Az ENSZ Közgyűlése tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól 1949 decemberében a következő kérdésekben: - fennállnak-e a Dél-afrikai Köztársaság mandátumból folyó kötelezettségei, és ha igen, mik ezek, - alkalmazható-e az ENSZ Alapokmányának a gyámsági rendszert szabályozó XII. fejezete a területre, - van-e jogi lehetősége a Dél-afrikai Köztársaságnak módosítani Délnyugat-Afrika státuszát, és ha nem, kinek van erre joga.
A kérdések eldöntéséhez olyan alapvető problémákat kellett megoldania a Nemzetközi Bíróságnak, mint hogy az ENSZ jogutódja-e a Népszövetségnek, vagy átszálltak-e az alapvető funkciók a két szervezet között. 1950-ben készült el a tanácsadó vélemény, amely szerint fennállnak a mandátumrendszerből eredő kötelezettségei a Dél-Afrikai Uniónak, de a jelentéseket a továbbiakban az ENSZ számára kell megtennie, és az ellenőrzési jogokat az ENSZ gyakorolja tovább. Dél-Afrika azonban nem adott jelentéseket ennek ellenére, így 1960-ban Libéria és Etiópia - a Népszövetség két volt afrikai tagállama - pert indított a Nemzetközi Bíróság előtt Dél-Afrika ellen, de 1966-ban a Bíróság úgy foglalt állást, hogy közvetlen érdeksérelem híján a két állam nem perelhet.
1966. október 27-én az ENSZ Közgyűlése megszüntette a mandátumot, és a területet - függetlenné válásáig - egy 11 tagú szerv, a Namíbiai Tanács irányítása alá helyezte. De jure tehát ENSZ-igazgatás alá került a terület, és 1968-tól a Namíbia nevet használták rá. Dél-Afrika nem vonult ki a területről, azt állítva, hogy az ENSZ Közgyűlés állásfoglalása rá nézve nem kötelező.
A Közgyűlés 1971-ben újabb - nem kötelező - tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól, amely kimondta, hogy Dél-Afrika köteles elhagyni a területet. Nem kötelező jelleggel 1972-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa is megerősítette ezt. 1973-ban az ENSZ elismerte, hogy a namíbiai nép egyedüli képviselője a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO), mely 1960 óta fegyveres függetlenségi harcot folytatott.
1978-ban 5 ENSZ-tag (Kanada, Franciaország, NSZK, Nagy-Britannia, USA) közvetítői javaslatot tett Dél-Afrikának: kössön fegyverszünetet, és tartsanak választásokat a SWAPO részvételével. Ezt Dél-Afrika elfogadta, de a választásokat a visszaélések miatt az ENSZ semmisnek minősítette, és továbbra is a függetlenség megadását kívánta. A Namíbiai Tanácsot számos ENSZ-rendezvényre meghívták, mintha Namíbia független lett volna - például az ENSZ tengerjogi konferenciáján Namíbia a záróokmányt is aláírta. Tényleges hatalmat azonban a Tanács sosem gyakorolt.
1989 őszén ENSZ-felügyelettel választásokat tartottak a SWAPO részvételével, a terület függetlenné vált, és 1990-ben az ENSZ tagja lett.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Első elnöke Samuel Shafishuna Nujoma volt 2005. március 21-ig, azóta Hifikepunye Lucas Pohamba az elnök.
Namíbia 1990. március 21-e óta parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A parlamentnek két kamarája van, az alsóház és a népgyűlés. A 13 régióból 2-2 fő képviseli magát a Népgyűlésben.
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Namíbia közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a régió, amelynek az alegysége az választókerület. Az ország területe 14 régióra van beosztva.
Régió | Főváros | Népesség (fő) | Terület (km2) |
---|---|---|---|
Erongo régió | Swakopmund | 150 809 | 63 539 |
Hardap régió | Mariental | 79 507 | 109 781 |
Kavango-Kelet régió | Rundu | 115 447 | 25 576 |
Kavango-Nyugat régió | Nkurenkuru | 107 905 | 23 166 |
Khomas régió | Windhoek | 342 141 | 36 964 |
Kunene régió | Opuwo | 86 856 | 115 260 |
Ohangwena régió | Eenhana | 245 446 | 10 706 |
Omaheke régió | Gobabis | 71 233 | 84 981 |
Omusati régió | Outapi | 243 166 | 26 551 |
Oshana régió | Oshakati | 176 674 | 8647 |
Oshikoto régió | Omuthiya | 181 973 | 38 685 |
Otjozondjupa régió | Otjiwarongo | 143 903 | 105 460 |
Zambezi régió | Katima Mulilo | 90 596 | 14 785 |
ǁKaras régió | Keetmanshoop | 77 421 | 161 514 |
Külkapcsolatok[szerkesztés]
28 országnak van namíbiai külképviselete, továbbá az Afrikai Uniónak, az Európai Uniónak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Az ország a Nemzetközösség tagja.
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Kép | Rang | Város | Régió | Népesség | Rang | Város | Régió | Népesség | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Windhoek |
1. | Windhoek | Khomas | 325 858 | 11. | Keetmanshoop | ǁKaras | 20 977 | ![]() Swakopmund |
2. | Rundu | Kavango-Kelet | 63 431 | 12. | Ongwediva | Oshana | 20 260 | ||
3. | Walvis Bay | Erongo | 62 096 | 13. | Helao Nafidi | Ohangwena | 19 375 | ||
4. | Swakopmund | Erongo | 44 725 | 14. | Tsumeb | Oshikoto | 19 275 | ||
5. | Oshakati | Oshana | 36 541 | 15. | Gobabis | Omaheke | 19 101 | ||
![]() Walvis Bay |
6. | Rehoboth | Hardap | 28 843 | 16. | Grootfontein | Otjozondjupa | 16,632 | ![]() Otjiwarongo |
7. | Katima Mulilo | Zambezi | 28 362 | 17. | Lüderitz | ǁKaras | 12 537 | ||
8. | Otjiwarongo | Otjozondjupa | 28 249 | 18. | Mariental | Hardap | 12 478 | ||
9. | Ondangwa | Oshana | 22 822 | 19. | Outjo | Kunene | 8 445 | ||
10. | Okahandja | Otjozondjupa | 22 639 | 20. | Opuwo | Kunene | 7 657 |
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
A lakosság túlnyomórészt fekete. Megoszlása:
- fekete 84%,
- fehér 8%,
- mulatt 8%.
A lakosság többségét a bantu népcsoportok teszik ki. Ötven százaléka a népességnek ovanbo, kilenc százaléka kavango, nyolc százaléka herero, ezenkívül élnek itt himbák, tamarák vagy namák (negrid-kujszon, keverékek, mulattok, fekete-fehér keverékek, európaiak, burok, németek és angolok).[12]
Az országban kb. 30 000 német származású személy él, az ország középső és déli részén. Fontosabb városaik: Windhoek, Swakopmund, Lüderitz. Saját iskolájuk, egyházuk van.[13]
Nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az ország hivatalos nyelve az angol. A legbeszéltebb nyelvek: oshivambo, herero, nama, ezenkívül a fehérek leginkább afrikaans nyelven és németül beszélnek.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
Namíbia vallási megoszlása | ||||
---|---|---|---|---|
százalék | ||||
Protestáns | 65.1% | |||
Római katolikus | 22.8% | |||
Nem keresztény vallások | 10.5% | |||
Vallástalan | 1.5% | |||
Az ország lakosságának 80%-a keresztény: 50%-a evangélikus, 20%-a katolikus, 5%-a református. [forrás?]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]
A gazdasága erősen kötődik a Dél-afrikai Köztársasághoz. Exportorientált bányászata, ásványkincsekben (uránérc, volfrám és ónérc, germánium (ebben a világon az első), vanádium és kadmium (a világon a harmadik helyen áll), réz, ólom, cink, lítium és ezüst) gazdag ország.
A könnyűiparára a hús- és halfeldolgozás jellemző.
Mezőgazdasága alacsony színvonalú (köles, kukorica, dohány, gyapot), mégis a lakosság felének ez az ágazat nyújt megélhetést.
Halászata Afrikában a 3. helyen áll, szardíniát, heringet és langusztát halásznak.
Központok:
- Lüderitz: gyémántbányászat, halfeldolgozás
- Swakopmund: guanókitermelés
- Walvis Bay: kikötő
- Ovambóföld, Ovambó-fennsík és Damara-fennsík: szarvasmarha- és juhtenyésztés
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Ipar[szerkesztés]
Kereskedelem[szerkesztés]
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
Namíbia kiterjedt úthálózatát az egyik legjobbnak tekintik Afrikában.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Namíbiának 2687 km hosszú vasúthálózata van, amit az állami tulajdonú TransNamib vasúttársaság tart fenn.[14] A hálózat az országot észak-déli irányban átszelő, az angolai határig kiépített és Dél-Afrikában folytatódó tengelyből és az azt Walvis Bay és Lüderitz kikötőivel összekötő fővonali rangú szárnyvonalakból, illetve kelet felé tartó mellékvonalakból áll. A vasúti hálózat az 1067 mm-es, úgynevezett Fokföldi nyomtávolságot használja, ami megegyezik az összes szomszéd ország szabványával, ennek ellenére közvetlen összeköttetése csak Dél-Afrikával van a Windhoek-Upington vonalon. Az angolai határ menti Oshikangóig ki van építve a hálózat, de az angolai oldalon még nincs továbbépítve a vasúti pálya. A vasúti szállítás főként teherforgalmat bonyolít le, legjelentősebb forgalmat Walvis Bay kikötője teremt. A személyszállítás a vasúti észak-déli fővonalon és a fővárost Walvis Bay-jel és Swakopmunddal összekötő szárnyvonalon üzemel. A StarLine nevű normál árfekvésű személyszállítói járatok biztosítanak napi összeköttetést Windhoek és a nagyobb városok között, illetve Dél-Afrika irányába egészen Fokvárosig vagy Johannesburgig. A Desert Express luxusvonat-szolgáltatás a turisztikailag fontos Swakopmund és Walvis Bay óceánparti városokba, illetve az Etosha Nemzeti Parkba indít járatokat a fővárosból.[15] A dél-afrikai Rovos Rail kínál a turistáknak továbbá időszaki járatokat a Dune Express nevű luxusvonatával Pretoria és Walvis Bay között.[16][17]
Légi közlekedés[szerkesztés]
Az országban 2 nemzetközi forgalmú repülőtér található, a fő repülőtér a Hosea Kutako nemzetközi repülőtér a fővárost szolgálja ki, míg a kisebb Walvis Bay repülőtér a Walvis Bay-t és a kikötőt.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
A Twyfelfontein nevű völgyben lévő sziklarajzok, illetve a völgy egésze a kulturális világörökség része.
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
A Namib-sivatag déli részén, Lüderitz kikötőváros közelében található a korábbi gyémántbánya központi városa, Kolmanskop. A város 1954-ben elnéptelenedett, azóta a sivatag és a természet erői folyamatosan pusztítják, szellemvárosként jelentős turista-látványosság.
Az országnak régi hagyományai vannak a zene és az építészet terén.
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Nem szükséges beutazási engedélyt (vízum) szerezniük az alábbi országokból érkezőknek: Ausztrália, Új-Zéland, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Írország, Kanada, Amerikai Egyesült Államok. A látogatási engedély 90 napra érvényes és ingyenes.
A Trans-Namib Railways vasúti összeköttetést biztosít a nagyobb városok felé, de a vonatok igencsak lassan közlekednek. A szerelvények vegyesen állnak személykocsikból és tehervagonokból, ebből következően minden lehetséges megállónál megállnak.
Látnivalók:
- Nemzeti Parkok, ebből főleg az Etosha Nemzeti Park
- Fish River Canyon
- Kuiseb kanyon
- A hagyományos falvak
- Csontvázpart
Sport[szerkesztés]
A legkedveltebb sportok az országban a rögbi és a labdarúgás. A Namíbiai Labdarúgó-szövetség (NFA) 1990-ben alakult. 1992 óta a FIFA tagja.
Ünnepek[szerkesztés]
Dátum | Elnevezés | Helyi név | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Január 1. | Újév | New Year's Eve | |
Március 21. | Függetlenség napja | Independence Day | Namíbia függetlenségének kikiáltása Dél-Afrikától |
Mozgóünnep | Nagypéntek, március vagy április | Good Friday | |
Mozgóünnep | Húsvéthétfő, március vagy április | Easter Monday | |
Május 1. | A munka ünnepe | Worker's Day | |
Május 4. | Cassinga nap | Cassinga Day | A cassingai mészárlás megemlékezése |
Mozgóünnep | Mennybemenetel, április vagy május | Ascension Day | |
Május 25. | Afrika nap | Africa Day | |
Augusztus 26. | Hősök napja | Heroes' Day | A namíbiai függetlenségi harc megemlékezése |
December 10. | Emberi jogok napja | Human Rights Day | |
December 25. | Karácsony | Christmas Day | |
December 26. | Karácsony másnapja | Day of Goodwill |
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Namíbia a Pénzügyi Közösségi Terület (Common Monetary Area) tagja, ezért a dél-afrikai rand is elfogadott fizetőeszköz az országban
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ https://countrymeters.info/en/Namibia
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/print_wa.html
- ↑ https://dhsprogram.com/pubs/pdf/FR298/FR298.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=NA
- ↑ http://uis.unesco.org/en/country/na
- ↑ https://rsf.org/en/ranking_table
- ↑ https://www.un.int/namibia/namibia/country-info
- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.)
- ↑ https://whc.unesco.org/en/list/1430
- ↑ Afrika Világ Atlasz Kossuth kiadó 2011.
- ↑ Namíbiai németek
- ↑ https://www.transnamib.com.na/railway-network/
- ↑ http://www.namibweb.com/desertexpress.html
- ↑ https://shongololo.com/route/dune-express/
- ↑ https://www.transnamib.com.na/service/passenger_service/
Források[szerkesztés]
- A Világ országai (Nyír–Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 220-221. o.
- Erdősi Ferenc. Afrika közlekedése. Pécs: Publikon Kiadó (2011). ISBN 978-615-5001-32-1
További információk[szerkesztés]
- A kormány hivatalos weboldala (angolul)
- Namíbiai Turisztikai Ügynökség (angolul)
- országinformációk
- Namíbia.lap.hu - linkgyűjtemény
- ENSZ békefenntartás magyar részvétellel: Namíbia
- A namíbiai haderő
- A namíbiai viharsarok: a caprivi sáv
- Geological expedition to Namibia in March 2012, more than 300 photographs. Climate, ice, water and landscapes. In search of traces of megatsunami.
|