Nemzetközi Bíróság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice,
Cour Internationale de Justice)
Tribunal Internacional de Justicia - International Court of Justice.svg
Alapítva 1946, Az ENSZ Alapokmánya által
Típus ENSZ bírói szerve
Székhely Hága, Hollandia
Tagság ENSZ tagállamok
Nyelvek angol, francia
Elnök Franciaország Ronny Abraham
Dolgozók száma 15 bíró

Elhelyezkedése
Nemzetközi Bíróság (Európa)
Nemzetközi Bíróság
Nemzetközi Bíróság
Pozíció Európa térképén
é. sz. 52° 05′ 12″, k. h. 4° 17′ 44″Koordináták: é. sz. 52° 05′ 12″, k. h. 4° 17′ 44″
A Nemzetközi Bíróság weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Bíróság témájú médiaállományokat.
A Nemzetközi Bíróság székhelye a Béke Palota.

A hágai Nemzetközi Bíróság (angolul International Court of Justice, franciául Cour Internationale de Justice) az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve. A Bíróság a hágai Béke Palotában működik, amely épületen az Állandó Választottbírósággal, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiával és egy nemzetközi jogot kutató magánintézettel osztozik.

A Bíróságot 1945-ben alapította az Egyesült Nemzetek alapokmánya, a munkáját 1946-ban kezdte meg, mint az Állandó Nemzetközi Bíróság utódja. Az alapokmány mellékletét képező Alapszabály, amely hasonló az elődjééhez, a bíróságot alkotó és szabályozó alapvető dokumentum.[1]

A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik.

A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása. A Bíróság relatíve kevés üggyel foglalkozott a történelme során, de egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a fejlődő országokban.

Felépítés[szerkesztés]

A bíróság 15 tagú, a bírákat kilenc évre választják.[2] A bíróság jelenlegi bírái közül többen voltak diákjai vagy tanárai az Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiának. A bíróságnak Herczegh Géza személyében magyar bírája is volt 1993 és 2003 között.

Joghatóság[szerkesztés]

Egyetlen állam ellen sem lehet a Bíróság előtt pert indítani, ha az nem fogadta el annak joghatóságát. A Bíróság joghatóságát el lehet fogadni egyedi ügyekre, illetve általánosságban is.[3] Az ENSZ Alapokmány XIV. fejezete feljogosítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát hogy betartassa a bíróság ítéleteit, ha annak valamelyik fél nem tesz eleget, és a másik ezért a BT-hez fordul.

A tanácsadó vélemények megalkotása tekintetében a Bíróság mérlegelési joggal bír: a benyújtott kérelem vizsgálata alapján dönti el, hogy megalkotja-e, vagy elutasítja a megkeresést.

Ügyek[szerkesztés]

A bíróság első ügyében 1949-ben hozott határozatot. Az 1946-ban kirobbant korfui incidens ügyében a bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Királyság kereskedelmi és hadihajóinak békeidőben joguk van előzetes egyeztetés nélkül is áthajózni az Albániához tartozó Korfui-szoroson, és így Albániának kártérítést kell fizetnie az 1946. október 22-én a szorosban aknára futott két romboló megsérülése, illetve megsemmisülése miatt, továbbá anyagi jóvátételt kell szolgáltatnia az incidensben életüket vesztett brit tengerészek családjai számára. A kártérítés megfizetésére csak 1996-ban került sor.[4]

Jelenleg (2016. július 8-án) 14 ügy van a Nemzetközi Bíróság előtt.[5]

Források[szerkesztés]

  1. A Nemzetközi Bíróság Alapszabálya (a Bíróság honlapján).
  2. A Dictionary of Law, Elizabeth A. Martin (ed.), 6, Oxford University Press, USA, 283. o (2006). ISBN 019280698X 
  3. Nemzetközi jog, Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.), Eötvös Kiadó, Budapest, 420. o (2010). ISBN 978-963-312-0224 
  4. Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. 258–260. o. ISBN 071000365X  ; Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. 98–99. o. = XX. Század, ISBN 9639215740  ; Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 93–94., 459. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  ; Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. 285–291. o. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
  5. Folyamatban lévő ügyek listája (a Bíróság honlapján)
  • Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., ISBN 978-963-312-0224; 405-432. o.
  • Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 591-609. o.

Ez a szócikk részben vagy egészben az International Court of Justice című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Bíróság témájú médiaállományokat.