Brunei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam
برني دارالسلام
State of Brunei Darussalam
文莱和平之国
Brunei zászlaja
Brunei zászlaja
Brunei címere
Brunei címere
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan
LocationBrunei.svg

Fővárosa Bandar Seri Begawan
é. sz. 4° 24′ 00″, k. h. 114° 34′ 00″
Államforma abszolút monarchia
Vezetők
Szultán Hassanal Bolkiah brunei szultán
Hivatalos nyelv maláj
Beszélt nyelvek angol, kínai
független Egyesült Királyságtól

Tagság A Nemzetközösség, az ENSZ, az ASEAN, az IMF, a WTO, az APEC, és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 417 784 fő (2013)[1]
Rangsorban 179
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5 765 km²
Rangsorban 163
Víz 8,6%%
Időzóna UTC+8 (UTC+8)
Egyéb adatok
Pénznem Brunei dollár (BND)
Nemzetközi gépkocsijel BRU
Hívószám 673
Internet TLD .bn
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunei Szultanátus témájú médiaállományokat.

Brunei-CIA WFB Map.png

A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, malájul: Negara Brunei Darussalam (jelentése: A Béke Lakhelye),[2] ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak.

A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy 10 000-en laknak. A fővároson kívül jelentősebb város még Muara (kikötő), Seria (a kőolajbányászat központja), Kuala Belait.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

Vízrajz[szerkesztés]

Legfőbb folyó: Brunei

Éghajlat[szerkesztés]

Brunei éghajlata egyenlítői, magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel. Az évi átlagos csapadék 2450 mm.[2]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő (dzsungel) borítja. Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[3] A tengerpartot mangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók mentén galéria- és mocsárerdők vannak.[2]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.

Történelem[szerkesztés]

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás oka az uralkodó dinasztián belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése volt. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezett James Brook angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Hassanal Bolkiah, Brunei szultánja

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államformája abszolút monarchia (szultánság).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Brunei szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004. szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei Hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malajziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

Brunei districts numbered.png
  1. Belait
  2. Brunei és Muara
  3. Temburong
  4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve Mukim.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
Brunei asszonyok
Férfiak hagyományos öltözetben
Tamoi mecset

Általános adatok[szerkesztés]

Írástudatlanság 2015-ben: 4% [4]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az ország teljes lakosságának (2007-ben becsült = 386 500 fő) kb. kétharmada maláj eredetű. A legnépesebb etnikai kisebbség a kínai, kb. 15%-os népességgel. Vannak még bennszülött népek is. Ezek a népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is, a maláj a hivatalos nyelv, és igen fontos a kínai. Széles körben használják az angol nyelvet is.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származású emberek), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:[4]

  • Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Bandar Seri Begawan egy utcaképe

Általános adatok[szerkesztés]

ipari ország

Ebben az apró, gazdag országban a külföldi és a hazai vállalkozás, kormányzati szabályozás, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáz-termelés biztosítja. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. Brunei vezetői aggódnak amiatt, hogy az ország egyre növekvő integrálódása a világ gazdasági folyamataiba majd aláássa a meglévő társadalmi kohéziót, bár 2000-ben ők töltötték be az APEC (Asian Pacific Economic Cooperation) (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) rotációs elnöki posztját. A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában, a teljes gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Főbb termények: rizs, zöldség- és gyümölcsfélék.

Állattenyésztés: baromfi, vízibivaly, szarvasmarha, kecske.[4]

Ipar[szerkesztés]

Gazdaságának alapja a kőolajipar. További ágak: földgázipar, építőipar.

Hajóipara jelentős.

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz, ruházat
  • Legfőbb exportpartnerek 2014-ben:[4] Japán 39%, Dél-Korea 12,5%, Ausztrália 9,7%, India 9,2%, Thaiföld 6,4%, Indonézia 5,8%
  • Importtermékek: vas és acél, gépjárművek, gépek, iparcikkek, élelmiszer, vegyi anyagok
  • Főbb importpartnerek 2014-ben:[4] Szingapúr 29,2%, Kína 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Dél-Korea 4,5%, Egyesült Királyság 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Muara kikötője
  • Közutak hossza: 1712 km
  • Vasútvonalak hossza: 13 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 5

Kultúra[szerkesztés]

Omar Ali Saifuddin mecset
Bangunan Guru kínai templom
Gyógynövény-kínálat a piacon

Brunei kultúrája erősen hasonlít a malajziai kultúrához, jelentős hindu és kínai behatásokkal. Elsődleges iszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt a Perzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[5]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Erőteljesen fejlesztik a turizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.

Oltás[szerkesztés]

Javasolt oltások Brunei-be utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

Ünnepek[szerkesztés]

Február 23. - Nemzeti ünnep - a védnökség megszűnésének napja, 1984

Shell vízi üzemanyagtöltő-állomás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. ^ a b c Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  3. http://www.tourismbrunei.com/nature/rainforest.html
  4. ^ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bx.html
  5. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

További olvasmányok[szerkesztés]

  • L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés]