Karácsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kisded Jézus Gerard van Honthorst A pásztorok imádása című festményén
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma

A karácsony keresztény ünnep,[1] amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének[2] tartotta.[3][4] Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt,[5] vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.[6] Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.[7]

Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.[8][9] A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

A szó etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karácsony szó a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba és valószínűleg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent.

A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.[10]

Egy másik elmélet szerint, mely a hangváltozások (szláv palatalizációk, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját, az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át,[11] melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.

Megemlítendő az az alternatíva is az 1267-es Kassai kódex alapján, mely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.[12][13] A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; Tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közül ugyanezzel a jelentéssel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröződik - Crăciun -, mely szót ők viszont a latinból eredeztetik (~creatio).

Eredeztethető még a latin incarnatio (megtestesülés) szóból, mivel ez Isten testben való megjelenésének ünnepe.[14][15]

Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.

Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.

…a keresztényeknek nemcsak azok a helyek voltak birtokukban, ahol össze szoktak gyülekezni, hanem más helyek tulajdonosaiként is ismeretesek, melyek nem egyenként voltak az övék, hanem testületileg, vagyis a keresztények testületéé voltak, parancsold meg, hogy mindezeket annak a törvénynek az alapján, melyről az előbb beszéltünk, minden tiltakozás nélkül, teljesen adják vissza a keresztényeknek, vagyis testületüknek és mindegyik gyülekezetüknek. Természetesen érvényes az előbbi megjegyzés, hogy azok, akik ezeket a helyeket térítés nélkül visszaadják, amint mondtuk, jóakaratunktól reméljék kárpótlásukat. - Mindezek folyamán a legbuzgóbban kell eljárnod a keresztények említett testületével szemben, hogy amit megparancsoltunk, a leggyorsabban végre legyen hajtva, és hogy ebben is gondoskodjon jóakaratunk a közös és általános nyugalomról.…
– Az Edictum mediolanense szövege (részlet) [16]

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.[17]

Ferdinand Theodor Hildebrandt: Gyermekek várakozása a karácsonyfára, 1840

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

1647-ben Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel. [18]

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

Jézus születésének időpontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették.[19] Számtalan más időpont is használatos volt.

A 4. századtól előbb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az örmény egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot.

A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.

  • A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Iuppiter, Pluto és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Saturnalia. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
  • Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelentős részben róla mintázták.
  • Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-ét, illetve január 6-át kaptak.
  • A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-étől tévét 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik.
  • Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel arkangyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő Szent János apja lesz, Jóm kippur idejére esett. Ez azon a (Lukács evangéliumának 1. fejezetében szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János születése(Lukács 1,36-37) előtt jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.

Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-ére teszik.[20]

Egy újabb elmélet szerint Jézus születése szukkót ünnepén volt.[21]

Szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar karácsony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Betlehem a dunamocsi falumúzeum udvarán
A rákoscsabai főplébániatemplom oltára karácsonyi díszben

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.

Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.

Karácsonyfa lakásban, 2012 -ben

Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű ünnep mellett az úgynevezett fenyőünnep is létezett.

Angol karácsony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angliában[22] a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas). Ennek ellenére nem ünnepelik a Mikulást. A protestáns, angolszász karácsony természetesen nem ismeri a katolikus szenteste fogalmát. A Christmas Eve december 24. munkanap, általában ezen a napon tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat. A karácsony ünnepe arrafelé Christmas Day-jel, december 25-ével kezdődik. Az angol protestánsok december 25-én mennek templomba, utána bontják ki az ajándékokat, melynek sok családban már Christmas Day előtt gyűlnek a karácsonyfa alatt, de csak 25-én szabad felbontani. A jókedv fokozására szaloncukor formájú úgynevezett pukkanó bonbont akasztanak a fára, melyben kedves kis ajándékok rejtőznek. Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. Az ebéd elképzelhetetlen gesztenyével töltött pulyka, zöldségköret, krumplipüré nélkül.[23] Az ebéd fénypontja az ízletes, fűszeres karácsonyi puding. Alapja aszalt szilva, mazsola, füge, citrom- és narancslé, Brandy, sokféle szárított gyümölcs, fűszerek és egyéb finomságok. A házilag készített karácsonyi édességbe szerencse pénzt – sokszögletű hosszúpennyst – rejtenek. Akinek a tányérjára a pénzes szelet jut, a közhit szerint szerencsés esztendőre számíthat.

December 26. az úgynevezett Boxing day,[24] a szó jelentése „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Egyesek szerint a szolgák által a földesúrnak karácsonyt követően vitt fadobozra utal, mások szerint a templomi persely doboz alakjára, melynek tartalmát karácsony másnapján hagyományosan szétosztottak a szegények között. Olyan elmélet is van, hogy az a karácsonyi ünnepeket követően a munkába való visszautazás előtti csomagolásra utal. Ezt mindig hétfőn szokták tartani, ha december 26. nem hétfőre esik, akkor eltolják.
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.[25]

Japán karácsony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a kereszténység a három fő vallás egyike Japánban, mégis, a lakosság csak pár százaléka vallja magát hívőjének. Ellenben hatása nagyon is jelentős - a nyugati civilizáció beáramlásával a karácsony is nemzetközi érdeklődésre tett szert. A The Japanese Today: Change and Continuity c. könyv szerzője szerint a legtöbb képzett japán alighanem tájékozottabb a kereszténység történelmét és elveit illetően, mint a buddhizmuséiban. A keresztény szokások iránti lelkesedés egyik kifejező példája a karácsonyi-mánia. Más források szerint (és ezek vannak túlsúlyban), a karácsony a japánok számára csak egy ünnep, amikor megajándékozzuk a másikat. A karácsony és Jézus Krisztus közötti összefüggés nem túl erős. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett Japánba, az ő nevéhez köthető a karácsony behozatala Japánba, az első írásos bizonyíték megtartásáról az 1552-es évből való. 1612-ben betiltották a kereszténységet, de páran titokban továbbra is megtartották. Amit mi japán karácsonyként ismerünk, az az 1960-as években jött létre.

Karácsony éjjel az a kevés keresztény templomba megy, ahol az istentisztelet mellett betlehemes előadást is láthatnak. Ezután összeülnek teázni, és gyerekek előadását nézni. Nem feledkezhetünk el a "karácsonyi tortáról" sem, mely hagyománya nagyjából egyidős a karácsonyfáéval Japánban - azaz körülbelül a hatvanas évek óta tart. A karácsony "divatba jövését" legfőképp az amerikai tv-drámáknak köszönheti. A legtöbb japán számára a karácsony olyan, mint részt venni bármely más japán ünnepen. Az 1970-80-as évektől kezdett "romantikussá" válni a japán karácsony, szerelmes dalok és sorozatok hatására. A jelenlegi császár, Akihito születésnapja december 23-án van, ez a nap munkaszüneti nap, viszont sem 24., sem 25., 26. nem az.

A karácsonyfa díszítése kicsikét más, mint Magyarországon, gyakori díszek a legyezők, lampionok. Mivel nincs meg a hitbéli háttér, kifejezetten családi ünnepként sincs számon tartva, ezért a többség szórakozni megy. Otthon bulizik, kimozdul valahová a családjával, vagy szerelmével, kuriszumaszu uinbia-t (Xmas Wien Beer-t) iszik, ami a hirdetése szerint "Ausztriából származik, egész Európában elterjedt"... Mindezekkel együtt is az Újév fontosabb ünnepnek számít a karácsonynál. A karácsony még csak nem is munkaszüneti nap. December 25-én az összes karácsonyi dísz lekerül, hogy az újévieknek adja át helyét. [26] [27] [28] [29] [30] [31]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások, lexikon.katolikus.hu
  2. Assisi Szent Ferenc szabadalma
  3. Christmas, Merriam-Webster. Retrieved October 6, 2008.
    "Christmas," MSN Encarta. Retrieved October 6, 2008. Archived 2009-10-31.
  4. "Christmas", The Catholic Encyclopedia, 1913.
  5. How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Retrieved 2009-12-13
  6. Newton, Isaac, Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John (1733). Ch. XI.
    A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the "sun of righteousness" prophesied in Malachi 4:2.
  7. Jeles Napok - Karácsony
  8. Christmas as a Multi-faith Festival–BBC News. Retrieved September 30, 2008.
  9. Non-Christians focus on secular side of ChristmasSioux City Journal. Retrieved November 18, 2009.
  10. Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  11. Ez a változat földrajzilag is indokoltabb, vö.: Gaál Péter – Szótörténeti gyűjtemény
  12. Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37., a Kassai kódex jegyzőkönyveiből ("Undo sámán pere")
  13. http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm#r0014
  14. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kar%C3%A1csony.html
  15. http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=lambert&pid=1296&blog_cim=Kar%E1csony%20eredete
  16. Magyar katolikus lexikon > M > milánói ediktum
  17. http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/napkultusz-az-okortol-napjainkig-102192?p=3
  18. A betiltott karácsony
  19. A Catholic Encyclopedia a karácsonyról
  20. Jézus valójában nyáron született (Index, 2008. december 10.)
  21. Michael Schneider írása
  22. 'Christmas in England' (angol nyelven). santas.net. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  23. 'Angol karácsony' (magyar nyelven). harmonet.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  24. 'Ünnepnapok' (magyar nyelven). londonkalauz.hu, 2008. március 16. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  25. 'Téli ünnepek' (magyar nyelven). unnep.mentha.hu. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  26. Forber, Bruce David: Christmas: a Candid History. London, University of California Press, 2007
  27. Reischauer, Edwin O. és Jansen, B. Marius: The Japanese Today: Change and Continuity. United States of America, Harvard College, 2003
  28. Gabrovec, Judy: Christmas Around the World. Greenwood, Ready-ED Publications, 2004
  29. All about Christmas. Boston, MobileReference.
  30. http://www2s.biglobe.ne.jp/~m-naka1/beer/can/kirin/season/christmas/xmaswienbeer9911.html (Hozzáférés: 2013. december 9.)
  31. http://www.myvoice.co.jp/biz/surveys/9403/index.html (Hozzáférés: 2013. december 9.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsony témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Karácsony témában.